Hogyan kerüljük el a HIPA-bonyodalmakat?

2018. 12. 11., 15:45

A HIPA jövedelmi és forgalmi adó jegyeket ötvöző jellege egyes szektorokat hátrányosan érint. Ezt a leszűkítő értelmezésekre épülő önkormányzati ellenőrzési gyakorlat tovább erősítheti, mely oda vezethet, hogy a cégeknek szinte a nettó árbevételük alapján kell megfizetniük az iparűzési adót – hívja fel a figyelmet dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adótanácsadója.

Helyi iparűzési adó – egyedi adónem?

A helyi iparűzési adóval (HIPA) kapcsolatban szinte már közhelyszámba mennek a „típusát tekintve besorolhatatlan”, „versenytorzító”, „sérti a szektorsemlegesség elvét” jelzők. Ezek rávilágítanak arra a problémára, hogy számos vállalkozás – külföldi cégek, szolgáltatócégek, termelővállalkozások, ingatlanfejlesztő cégek – életében az igazi terhet nem a társasági adó, hanem a HIPA jelenti – kezdi friss bejegyzését dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adótanácsadója.

Bár korábban az Európai Bíróság már kimondta (C-283/06 és C-312/06 egyesített ügyek), hogy a magyar HIPA nem tekinthető hozzáadottérték-adónak, nem tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a HIPA alapjaiban sokkal inkább magán viseli a forgalmi adók jellegzetességeit, semmint tekinthetnénk azt jövedelem- vagy vagyoni típusú adónak. A klasszifikációs dilemmákat nemzetközi viszonylatban is aláhúzza az a körülmény, hogy a HIPA jellemzően nem tartozik a kettős adóztatást kizáró egyezmények hatálya alá. Azért csak jellemzően, mert pl. a Lengyelországgal és Albániával kötött egyezmények hatálya kiterjed a HIPA-ra is. Mindezek nehezítik a határon átnyúló tevékenységet folytató cégek életét, ugyanis rendre külön tekintettel kell lenni a HIPA sajátos „iparűzés tevékenység” és „telephely” fogalmaira, valamint megosztási szabályaira, mely utóbbival sajátos módon lehet elkerülni a kettős adóztatást.

HIPA-problémák, belföldi ellenőrzési tapasztalatok

Jelen bejegyzésünkben az egyes szektorokat különösen fájdalmasan érintő rendszerhibákkal, és a HIPA belföldi ellenőrzési tapasztalatokkal foglalkozunk részletesebben.  A HIPA hibrid és kevéssé szektorsemleges jellege, továbbá az önkormányzatok forráshiányos gazdálkodása az utóbbi években megágyazott az egyes szektorokat hátrányosan érintő ellenőrzési gyakorlatnak.

Tapasztalataink alapján az önkormányzati ellenőrzési gyakorlat előnyben részesíti a formális jogértelmezést az ügyletek valódi tartalmával szemben. Ily módon tagadta meg a cégektől annak lehetőségét, hogy iparűzési adóalapjukat csökkentsék a közvetített szolgáltatások az alvállalkozói teljesítések, illetve bizonyos esetekben az anyagköltség értékével. Egy ilyen jogalkalmazási környezetben nem tud érvényre jutni az iparűzési adó azon célja, hogy csak a vállalkozás saját teljesítményét adóztassa meg. Ezen formális jogalkalmazási gyakorlat hátrányos helyzetbe hozza azokat a cégeket is, amelyeket a jogalkotás preferálni kívánt a speciális csökkentő-tétel elszámolási rendszeren keresztül.

Hogy ne csak rébuszokban beszéljünk: az utóbbi években jelentős visszhangot kapott az a leszűkítő fogalomértelmezésekre épülő – részben bírósági ítéletekkel is megtámogatott – önkormányzati ellenőrzési gyakorlat, amely több esetben is olyan helyzetbe hozott egyes vállalkozásokat, hogy hozzávetőlegesen a nettó árbevételük alapján kellett megfizetni az iparűzési adót. Így a közvetített szolgáltatásokkal, alvállalkozói teljesítésekkel és anyagköltséggel történő adóalapcsökkentési-jogosultság a HIPÁ-ban nem tud olyan feltétlenül és korlátozhatatlanul érvényesülni, mint pl. az áfában az adólevonási jog, ezáltal adóhalmozódás generálódik.

Ez a megközelítés fájdalmasan érintette mindenekelőtt:

  • az utazásszervezőket,
  • a jegyértékesítőket,
  • a könyvkiadókat,
  • az őrzés-védelemmel foglalkozókat,
  • a biztosítás-közvetítőket,
  • a munkaerő-kölcsönző és a
  • szállítmányozó cégeket, 
  • a kábeltelevíziókat, illetve
  • a gyártó és a reklámszektorban tevékenykedő cégeket.

Mi a baj az utazásszervezőkkel a HIPA terén?

A felsorolt szektorokban tevékenykedő cégek esetében a közvetített szolgáltatások/alvállalkozói teljesítmények jelentős aránya figyelhető meg a nettó árbevételhez viszonyítva.  Az ilyen vállalkozások ellenőrzése során visszatérő dilemmaként jelentkezik, hogy a cégek vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolódnak-e a szállítóikhoz és vevőikhez. Az a körülmény, hogy a kérdéses jogviszonyok polgári jogi szempontból gondossági vagy eredménykötelemnek minősülnek-e adózási szempontból, azért bír jelentőséggel, mert ettől függ, hogy az adott vállalkozás csökkentheti-e iparűzési adó alapját a szállítói teljesítmények alapján.

Ha kicsit elszakadunk a HIPÁ-tól és egy pillantást vetünk az Áfa tv. utazásszervezési szolgáltatás fogalmára, akkor láthatjuk, hogy az utazásszervező úgy nyújt önálló turisztikai szolgáltatást az utasnak, hogy annak során pl. tőle különböző vállalkozás által teljesített szolgáltatásnyújtásokat (pl. személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás stb.) rendel meg saját nevében az utas javára. Innentől kezdve akár jóhiszeműen azt is gondolhatnánk, hogy már csak azt kell megvizsgálni, hogy az utassal írásban megkötött szerződésből kiderül-e a közvetítés lehetősége, valamint a számlából a közvetítés ténye és már csökkenthető is a HIPA alapja.

A gyakorlatban sajnos ez nem így működik. Ugyanis az önkormányzati adóhatóság jellemzően nem fogadja el a szolgáltatások változatlan formában történő továbbértékesítésének a tényét arra hivatkozva, hogy a bejövő számlákon személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás stb. szerepel, míg a kimenő számlán „turisztikai szolgáltatás”-t tüntetnek fel a cégek. Vagyis nem az egyes szolgáltatások, hanem komplex szolgáltatási csomag értékesítése történik meg az utas felé.

A kreatív gondolkodású vállalkozó erre „sebaj, van másik!” felkiáltással utazási szerződést köt az utassal (a Ptk. rendszerében vállalkozási szerződésnek minősül) és vállalkozási szerződéssel szerződik le a szállítóival (busztársaság, szálloda, idegenvezető stb.) azt gondolva, hogy máris adva vannak a HIPA-alap csökkentés feltételei alvállalkozói teljesítés jogcímén. Ez az elképzelés ott futhat zátonyra, hogy a szállítói teljesítések egy része a Ptk. rendszerében nem minősül vállalkozási kötelemnek. Ha az előző szűrőn valamiféle véletlen folytán mégis átcsúszik a vállalkozó, akkor még mindig elkövetheti azt a fatális tévedést, hogy „sima” e-mail-ben szerződik le az alvállalkozóival, így – minősített elektronikus aláírás hiányában – nem tekinthető polgári jogi szempontból írásba foglaltnak a szerződésük, vagyis nem csökkenthető a HIPA -alap.

A fentiekből látható tehát, hogy a jogalkalmazói gyakorlat formális jogértelmezéssel igyekszik minden utat lezárni a HIPA-alap csökkentése előtt. Így joggal vetődik fel a kérdés, hogy: 

Miképpen keveredhetnek ki az érintettek a HIPA csapdából?

Az utazásszervezők esetében (is) az jelenti a legnagyobb problémát, hogy

  • a nettó árbevételből milyen jogcímen lehet levonni a szállítói teljesítményeket, és ehhez
  • milyen alaki feltételeknek kell megfelelni.

Véleményünk szerint erre egyetlen megfelelő megoldás az egyes jogviszonyok önálló megvizsgálása.

A Ptk. rendelkezéseit szem előtt tartva kijelenthetjük, hogy az utassal vállalkozói szerződésben áll az utazásszervező. Az utazásszervező szállítói által nyújtott teljesítményeket egyenként szükséges megvizsgálni és eldönteni, hogy melyik tekinthető HIPA szempontból alvállalkozói teljesítménynek. Ezen a vonalon azzal a problémával kell szembesülnünk, hogy a személyszállítás, szállás-helyszolgáltatás stb. polgári jogi szempontból nagy valószínűséggel nem fog vállalkozási szerződésnek minősülni, így e tekintetben meglehetősen kevés csökkentő tételt találunk.

Ismeretes azonban olyan Kúriai ítélkezési gyakorlaton alapuló szakmai álláspont is, mely szerint, amennyiben az utazásszervező a kimenő számlán tételesen részletezi, hogy mely szolgáltatásokat közvetít, akkor a közvetített szolgáltatások értékével csökkentheti a HIPA alapját. Véleményünk szerint a Helyi adó tv. szabályozása független az Áfa tv. szabályozásától, így az egyes szolgáltatások kimenő számlán történő tételes elkülönítése esetén az utazásszervező jogosult lehet nettó árbevételét csökkenteni a közvetített szolgáltatások értékével.

Fel lehet készülni a HIPA-ellenőrzésekre!

A fentiek alapján látható, hogy az önkormányzati adóhatóság jól beazonosítható szektorok esetében kérdőjelezi meg a HIPA-alap csökkentési jogosultságot formális jogértelmezési elvekre alapítva érvelését.

Ezek az érvrendszerek jól tipizálhatóak, ugyanis rendre

  • a szerződések írásbelisége,
  • az igénybevett és a teljesített szolgáltatások időbelisége,
  • a csökkentés jogcíme (alvállalkozói teljesítés kontra közvetített szolgáltatás), illetve
  • a szolgáltatás változatlan formában történő közvetítése körül forognak.

„Az előzőekből az a következtetés adódik, hogy a vállalkozások számlázási és szerződéskötési gyakorlatának előre rögzített, ellenőrzési szempontú átvilágításával hatékonyan fel lehet készülni egy esetleges adóellenőrzésre.”

Megítélésünk szerint az érintett szektorban tevékenykedőknek jobb időben észbe kapni és megelőzni a bajt, mert egy adóellenőrzés során jelentősen szűkülnek a védekezési lehetőségek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS