Hogyan írjunk „Covid-biztos” szerződést?

2020. 10. 12., 19:45

A járványhelyzet váratlanul érte a kereskedelmi szerződéseket is. Hamar kiderült, hogy az angolszász minták alapján kimunkált vis maior klauzulák ebben a helyzetben fabatkát sem érnek, azok nem képesek az élethelyzeteket megfelelően rendezni. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján foglalta össze, hogyan lehet „Covid-biztos” szerződéseket írni.

Kérhet-e a bérlő a bérleti díj csökkentését, ha korlátozzák a nyitvatartását? Teljesíthetünk-e késedelmesen, ha a beszállítói láncban komplikációk merültek fel? Március óta jogászok ezrei keresik a választ arra, hogy milyen jogi következményei vannak, ha valaki a járvánnyal összefüggő körülmény miatt nem képes a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni, vagy az számára aránytalan terhet jelent. A kérdések nagy részére sem a Ptk. szabályai, sem pedig az angolszász mintákon alapuló vis maior klauzulák nem adtak egyértelmű iránymutatást. Nem meglepő módon számos jogvita folyik a bíróságok előtt, ahol ezek a kérdések várnak megválaszolásra.

Most azonban, hogy jobban átlátjuk a koronavírus okozta helyzet várható következményeit, körültekintőbben tudunk a szerződésünkbe egy külön „Covid-klauzulát” beépíteni. De mit is tartalmazzon egy ilyen rendelkezés?

A fehér lista

„A feleknek először is azt érdemes meghatározniuk, hogy mik azok a Covid okozta körülmények, amelyek nem befolyásolják a szerződésük teljesítését” – mondja dr. Gyimesi Péter, a Jalsovszky senior ügyvéde. „Hogy a felek mit tesznek ebbe a körbe, az a saját üzleti döntésükön múlik. Ebben a listában érdemes kezelni azokat a hatásokat, amelyekkel a felek joggal számolhatnak.”

Ilyen lehet például egy általános gazdasági visszaesés, egy általános beutazási vagy kijárási korlátozás, vagy akár a kiskereskedelmi nyitvatartási korlátozások is. A fehér listában a felek vállalhatnak egyes kifejezett kockázatokat is. Így a szerződés kimondhatja például, hogy a felek bizonyos mértékig elfogadják a szerződés tárgyát képező szolgáltatás értékében bekövetkező árváltozást. Ezen körülmények bekövetkezte esetén a felek a továbbiakban is változatlanul követelhetik a szerződés teljesítését, továbbá a szerződés megszegése esetén a kártérítést.

…és a fekete

A fehér listával egyidejűleg célszerű a feleknek azokat a körülményeket is meghatározniuk, amelyek bekövetkezte esetén elfogadják, hogy a másik fél a kötelezettségeitől – akár időlegesen, akár véglegesen – mentesülhet. Legtöbb esetben ebbe a körbe tartoznak az egyik fél működését közvetlenül, személyesen befolyásoló tényezők. Ilyen körülmény lehet például, ha az adott szerződés teljesítésébe bevonni kívánt személyekkel szemben karantént vagy egyéb hatósági intézkedést rendelnek el. De ilyen lehet például a szerződés tárgyát képező szolgáltatás tekintetében bevezetett hatósági korlátozás vagy a korlátozás feloldásának elmaradása is. Az olyan általános piaci változások, amelyek a gazdaság egészét jelentősen, előre nem látott mértéken befolyásolják – például ha az euró árfolyama meghaladja a 400 forintos szintet – szintén ebbe a körbe kerülhetnek.

És mi van a szürke zónában?

Természetesen még egy gondosan megfogalmazott koronavírus klauzula esetén is felmerülhetnek a felek által előre nem látott és emiatt a szerződésben nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott körülmények. Ilyenkor sem kell azonban kétségbe esni. Az, hogy a felek a fenti két kategóriában mely körülményeket tüntették fel, már önmagában utal a kockázatvállalási hajlandóságukra. Ezek alapján, több-kevesebb biztonsággal, következtetni lehet arra, hogy a felek egy adott eseményt melyik listában tüntették volna fel, ha annak potenciális felmerülésével tisztában lettek volna. Emiatt a fehér és a fekete lista cizellált kidolgozása egy későbbi, előre nem látott esemény szempontjából is rendkívüli fontos lehet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS