Ha a katás számlát még idén kifizetik, az idei szabályok vonatkoznak rá, de mi lesz jövőre a megbízási szerződésekkel?

2020. 12. 21., 16:30

Két okból is aktuális a munkaviszony és a megbízási viszony elhatárolása. Egyrészt a nagy port kavart kata-módosítás miatt, másrészt a munkajogi szabályok teljesítése szempontjából. Utóbbi kapcsán a Kúria nemrég hozott ítélete lehet érdekes a Niveus Consulting Group szerint.

Mi teszi a munkaszerződést?

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az, hogy egy szerződés mikor minősül munkaszerződésnek, attól is függ, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a kérdést. Bár vannak átfedések, mégis más a kritérium kata-adózás esetén és a munkajogi szabályokban.

Nagyon leegyszerűsítve, a munkaszerződést az különbözteti meg a megbízási szerződéstől, hogy előbbi esetén a munkavállaló a munkáltató felügyelete alatt végez munkát és akkor is rendelkezésre állási kötelezettsége van, ha egyébként ténylegesen nincs elvégzendő munka. Másképp fogalmazva a munkavállaló rendszerint a munkáltató székhelyén, telephelyén, a munkáltató eszközeivel végez munkát, és akkor is meg kell jelennie a munkahelyén a szerződésben meghatározott időben, ha éppen nincs mit tennie. Ezzel szemben megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján valamilyen konkrét tevékenységet kell elvégezni vagy valamilyen konkrét eredményt kell elérni, és mindezt a vállalkozó többnyire a saját eszközein, saját belátása és beosztása szerint teszi.

A Kúria által figyelembe vett szempontok

A Kúria döntése egy egészen különleges helyzetben született. A „munkáltató” egy költségvetési szerv volt, ahol közalkalmazottak dolgoztak, kizárólag minisztériumi engedéllyel köthetett volna munkaszerződést, ezért kötöttek megbízási szerződést inkább a felek. A Kúria ezt az érvelést nem fogadta el, az engedélykérést nem tekintette olyan abszolút akadálynak, ami kizárta volna a munkaszerződés megkötését.

Éppen ezért érdemben vizsgálták meg a jogviszonyt. Jó tudni, hogy az alábbi szempontok alapján találták úgy, hogy ténylegesen munkaviszonyról volt szó:

  • napi 4 órás rendelkezésre állási kötelezettség;
  • személyes munkavégzési kötelezettség;
  • A munkavállaló nem dönthetett önállóan a munkavégzés módjáról (alá-fölérendeltségi viszony volt a felek között);
  • a munkavégzés helyét a „koordinátor” határozta meg;
  • havonta történt a fizetés – ez önmagában nem lett volna elég az átminősítéshez, de a többi körülménnyel együtt bizonyíték volt.

Tanulságos, hogy nem vette figyelembe a Kúria a munkaköri leírás hiányát, mert a munkavállaló feladatait kellően körülírta a bíróság szerint az alapszerződés, illetve annak módosításai.

Munkajogi jogkövetkezmények

Miután a Kúria arra jutott, hogy a felek valójában munkaszerződést kötöttek, ezért alkalmazni kell a szerződés megszüntetésére vonatkozó munkajogi következményeket. Tehát adott esetben indokolni kellett volna a felmondást, végkielégítés járt volna stb. A cégeknek nagyon figyelniük kell arra, nehogy munkaszerződésnek minősüljön egy általuk kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés, hiszen a munkavállaló adott esetben a munkaügyi bíróságon is igényt érvényesíthet akkor, ha a Kúria döntésében felsorolt feltételek teljesülnek.

Adózási következmények

A Niveus Consulting Group szerint nem csak munkajogi, hanem adózási szempontból is jelentősége van a valós gazdasági tartalomnak. A NAV ugyanis könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a vállalkozási vagy megbízási szerződés valójában munkaviszonyt takar, és ebben az esetben a munkaviszonyra alkalmazandó adókat követeli a cégen és a munkavállalón.

Különösen igaz ez a katás szerződések esetében. Bár a jövő évi szigorítás miatt az egy kifizetőtől származó, az adott évben a 3 millió forintot meghaladó kifizetésekre 40%-os különadót kell fizetni, ez még mindig alacsonyabb összeg, mint a munkabérek után fizetendő adó. Ráadásul a KATA törvény egy saját feltételrendszert támaszt a szerződések minősítésére, és adott esetben a cégen lesz a bizonyítási terhe, tehát a cégnek kell azt bizonyítania, hogy nem munkaszerződésről van szó. Ez adott esetben lehetetlen feladat elé állítja az ellenőrzés alá vont céget.

Fontos megjegyezni, hogy a kata alapvetően pénzforgalmi szemléletű adó, tehát az alapján kell majd a 3 millió forintos keretet vizsgálni, hogy mikor érkezett meg a pénz a katás megbízott bankszámlájára. Azokra a kifizetésekre, amelyek ténylegesen megérkeznek a megbízotthoz 2020. december 31-ig, nem vonatkozik a jövő évi szigorítás – függetlenül attól, hogy a számlán milyen, az áfa törvény szerinti teljesítési időpont szerepel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS