Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20-tól csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? A kérdésekre a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi válaszolnak.
Az EU a krími és az orosz-ukrán háború óta számos korlátozó intézkedést, úgynevezett szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Ezek egy része személyre szóló szankció, amelyek főként vízumintézkedésekből (pl. utazási korlátozás bevezetéséből) és vagyoni eszközök befagyasztásából állnak, míg másik része olyan gazdasági szankciókból áll, amelyek nem egyéneket vagy szerveket érintenek, hanem magukat az orosz gazdaságot és az ahhoz kapcsolódó gazdasági szereplőket. Ilyen szankció például bizonyos termékek importjának vagy exportjának a korlátozása vagy teljes mértékben való megtiltása.
Ha a statisztikákat jobban megnézzük, azt látjuk, hogy mindeddig 21,5 milliárd eurónyi vagyoni eszköz került befagyasztásra az EU-ban. A szankciók több mint 1700 magán- vagy hivatalos személyre és majdnem félszász szervezetre vonatkoznak. Éppen a nagy számok miatt a gazdasági szankciók magyar cégeket is érintenek, amelyeknek van oroszországi leányvállalatuk vagy üzleti érdekeltségük oroszországi céggel – tette hozzá dr. Suller Noémi.
Az EU import- és exportkorlátozásai miatt az uniós cégek bizonyos termékeket nem értékesíthetnek Oroszországba, és az orosz cégek pedig bizonyos termékeket nem értékesíthetnek az EU-ba. Ezeknek a szankcióknak a kialakításánál a fő szempont az volt, hogy az orosz gazdaságot sújtó hatásokat maximalizálják, miközben a lakosságot érintő – vagy az uniós cégekre visszaható – negatív következményeket minimalizálják. Így például a szankciók nem terjednek ki az elsősorban fogyasztásra szánt, valamint az egészségügyi, gyógyszeripari, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek kereskedelmére. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2021-es évhez viszonyítva jelenleg az export 49 százaléka és az import 58 százaléka tartozik a szankciók hatálya alá – magyarázza dr. Bognár Alexandra.
Akkor tehát, amikor import- és exportkorlátozásokra gondolunk, akkor nem „létfontosságú” termékekre, hanem valami „extrára” gondolunk. A közelmúlt fontosabb kereskedelmi szankciói körében említendő, hogy 2024. január 1-től elkezdődött a nemzetközi szinten összehangolt „orosz gyémánttilalom” bevezetése. A gyémántkereskedelem ugyanis Oroszország egyik fő bevételi forrásának számít.
Az EU emellett egy új „No Russia” klauzulát is érvényesített az uniós exportőrökre. Ennek lényege, hogy bizonyos tiltott érzékeny áruk EU-n kívüli harmadik országba történő eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele során szerződésben kell megtiltani ezeknek az áruknak a harmadik országból az Oroszországba történő és az oroszországi felhasználásra történő újrakivitelét. Ilyen áruknak minősülnek többek között az úgynevezett kettős felhasználású termékek, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók. Ilyen termék például a szénszál (karbonszál), amelyet polgári célú felhasználás körében teniszütők és más sporteszközök gyártásakor vagy éppen szélerőművek építésére is használnak, ugyanakkor azonban a vegyifegyverek és a rakétarendszerek egyik fontos alapanyaga is.
Nemcsak a kereskedelmet, hanem az oroszországi cégeknek történő szolgáltatások nyújtását, értékesítését, biztosítását is korlátozások sújtják. Az EU általános jelleggel tiltja azt, hogy egy uniós cég bármilyen módon számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési, adótanácsadói szolgáltatásokat, üzletviteli és vezetési tanácsadási vagy PR-szolgáltatásokat nyújtson oroszországi cégnek. A tilalom kiterjed továbbá az építészeti, mérnöki, jogi és informatikai tanácsadásra, valamint a piackutatási, műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatásokra is. Bizonyos kivételszabályok azonban lehetővé teszik, hogy például egy magyar cég mentesüljön a tilalom alól, és mégis tiltott szolgáltatásokat nyújtson, biztosítson vagy értékesítsen egy orosz cég számára – mutat rá dr. Suller Noémi. Hogyan történik ez? 2024. június 20-ig a szankciók alól a magyar cég akkor mentesülhet, ha a szolgáltatásai kiemelt jelentőségű ügyekben történő szolgálatásoknak minősülnek. Ilyenek lehetnek például a humanitárius okokból történő (pl. egészségügyi felszerelések és az élelmiszerek célba juttatását elősegítő) vagy az emberi egészség, illetve a környezet biztonsága szempontjából kritikus hardver és szoftver infrastruktúrák, elektronikus hírközlési szolgáltatások működtetése és fenntartása céljából történő szolgáltatások. Szintén idetartoznak az olyan szolgáltatások, amelyek célja a kritikus energiaellátás biztosítása, vagy olyan fémek EU-ba történő megvásárlása, behozatala vagy szállítása, mint a titán, alumínium, réz, nikkel, palládium. Magyar vonatkozású, és szintén kiemelt jelentőségű, mentesülés alá tartozó ügynek minősül a Paks II. projekt befejezéséhez szükséges tervezés, építés és üzembe helyezés-engedélyezés. Fontos azonban, hogy egy magyar cég csakis hatósági engedély birtokában nyújthat, biztosíthat vagy értékesíthet orosz cégnek szolgáltatást a felsorolt kiemelt jelentőségű ügyekben – teszi hozzá dr. Bognár Alexandra.
2024. június 20-ig szintén mentesülhet a magyar cég a szankciók alól, ha a saját orosz leányvállalatának, illetve kizárólagos vagy közös ellenőrzése alatt álló orosz cégnek nyújt, értékesít vagy biztosít tiltott szolgáltatásokat, ezekre ugyanis nem alkalmazandó a tilalom.
Mint fent már említettük, 2024. június 20-ig a magyar (és uniós) cégek fenntartások nélkül nyújthatják a tiltott szolgáltatásokat a saját orosz leányvállalataiknak, vagy a kizárólagos vagy közös ellenőrzésük alatt álló orosz cégeknek. Ez 2024. június 20-tól változik, és csakis hatósági engedély birtokában lehet ezeket a tiltott szolgáltatásokat folytatni vagy megkezdni az orosz leányvállalatok vagy a magyar cég által ellenőrzött orosz cégek felé.
Ez azt jelenti, hogy az érintett magyar cégeknek engedélyt kell szerezniük a Budapest Főváros Kormányhivatalától ahhoz, hogy folytathassák a szolgáltatásnyújtást vagy értékesítést az orosz leányvállalatuknak, vagy ellenőrzése alatt álló orosz cégnek. Az engedélyt a magyar cég pedig csak akkor kaphatja meg, ha a mentesítési feltételek fennállnak, és azt a kérelmező a hatóságnak hitelt érdemlően igazolni is tudta – magyarázza dr. Suller Noémi.
A hatósági engedély megszerzése bár ingyenes lesz, de közel sem lesz egyszerű. Az engedély iránti kérelmet a magyar cégnek, vagy meghatalmazott képviselőjének kell a Budapest Főváros Kormányhivatalának Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztályához benyújtania. A kérelemhez viszonylag sok dokumentumot is csatolni kell és (ha azok nem magyar nyelvűek) akkor a fordításukról is gondoskodni szükséges – hívja fel a figyelmet dr. Bognár Alexandra.
Mivel az engedélyezési eljárás 25 nap, így a cégeknek ajánlott még az új szabályok életbe lépése előtt, legkésőbb május végéig beadni az engedély iránti kérelmet. Tekintettel a szabályozás összetettségére és a mentesítési feltételek igazolásának kötelezettségére az engedélyeztetési eljárás lefolytatásához célszerű szakértőt is bevonni.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.