Fogyasztóvédelem a gyakorlatban 2024-ben

2024. 01. 09., 17:40

A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Fogyasztókat védő szabályokat több jogszabályban is találunk. A fogyasztóvédelmi békéltető testület eljárása a fogyasztók és vállalkozások közötti viták peren kívüli rendezésének egyik fóruma. A fogyasztóvédelmi békéltető testületek működésében és eljárásában jelentős változások következtek be 2024. január 1-jétől. Hogyan néz ki a fogyasztóvédelem a gyakorlatban 2024-től?

Kit véd a fogyasztóvédelem 2024-ben?

2023-ban a fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztó fogalmát még tágabban határozta meg, mint más jogszabályok. Így a törvény által nyújtott védelem olyan személyekre is kiterjedt, akik egyébként a Polgári Törvénykönyv alapján nem minősültek fogyasztónak.

2024. január 1-jét megelőzően a fogyasztóvédelmi törvény alkalmazásában fogyasztónak minősült az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró mikro-, kis- és középvállalkozás is. E vállalkozás akkor számított fogyasztónak, ha árut vett, rendelt, kapott, használt, vett igénybe vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje volt. 2024-től azonban a fogyasztó fogalma már semmilyen esetben nem terjed ki a mikro-, kis- és középvállalkozásokra.

Annak ellenére, hogy szűkült a fogyasztónak minősülő személyek köre, a fogyasztóvédelmi törvény szerint még most így is tágabb maradt a fogyasztó fogalma, mint a Polgári Törvénykönyv alapján. Továbbra is fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, amely árut vesz, rendel, kap, használ, vesz igénybe vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. E személyek a Polgári Törvénykönyv értelmében továbbra sem számítanának fogyasztónak, mivel a Ptk. alapján fogyasztó csak természetes személy (ember) lehet. A fogyasztóvédelmi törvény körében azonban ezek a szervezetek továbbra is élvezik a fogyasztóknak járó védelmet.

Fogyasztóvédelem online

A fogyasztóvédelem őrei a fogyasztóvédelmi békéltető testületek, akik az előttük folyó eljárásban 60 napos határidőn belül meghallgatási időpontot tűznek ki az érintett felek részére. Korábban a meghallgatás főszabály szerint személyesen zajlott. 2024. január 1-től azonban a meghallgatás főszabály szerint online történik. Az online meghallgatás az eljárás gyorsaságát és költséghatékonyságát hivatott szolgálni.

A fogyasztónak továbbra is lehetősége lesz arra, hogy az online meghallgatás helyett személyes meghallgatást kérjen. Erre okot adhat. ha például a fogyasztó nem rendelkezik megfelelő eszközzel, így az online meghallgatáson nem tudna részt venni.

A vállalkozás képviselője az online meghallgatáson köteles részt venni. Ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, akkor a vállalkozás képviselője köteles legalább online módon részt venni a meghallgatáson.

Döntés a fogyasztóvédelmi eljárásban

A fogyasztóvédelmi békéltető testületi eljárásnak elsődleges célja, hogy a jogvitában érintett fogyasztó és vállalkozás között egyezséget hozzon létre. Ha azonban az egyezséget nem sikerül létrehozni, akkor a békéltető testület az ügy érdemében többféle döntést hozhat. Amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott, akkor kötelezést tartalmazó határozatot hozhat vagy ajánlást tehet. Amennyiben a kérelem nem megalapozott, akkor a fogyasztó kérelmét elutasítja.

A vállalkozásra nézve kötelező erejű döntést a békéltető testület korábban abban az esetben hozhatott, ha a vállalkozás önkéntesen alávette magát a testület döntésének.

A fogyasztóvédelmi békéltető testület 2024. január 1-től alávetési nyilatkozat hiányában is hozhat a vállalkozásra nézve kötelezést tartalmazó döntést. Ennek feltétele, hogy a fogyasztó igénye – sem a kérelemben, sem a határozat meghozatalakor – nem haladja meg a 200 000 forintot.

Az eljárási költségre vonatkozó új szabály

A korábbi szabályozás szerint a fogyasztóvédelmi békéltető testületi eljárás költségét mindig annak a félnek kellett viselni, akinek a hátrányára a testület az ügyet eldöntötte. Így a fogyasztó kérelmének elutasítása esetén a fogyasztó viselte a vállalkozás eljárással felmerült költségeit is.

Az új szabályozás szerint a fogyasztó kérelmének elutasítása esetén a felek a saját költségüket viselik. Tehát a fogyasztó ebben az esetben sem kötelezhető az eljárás költségének megtérítésére.

A fogyasztóvédelem területi átszervezése

A fogyasztóvédelmi békéltető testületek mindeddig vármegyénként szerveződtek. 2024-től az új szervezeti rendszerben 8 területileg illetékes békéltető testület létezik. Így egyes békéltető testületekhez több vármegye is tartozik.

Ugyanakkor a fogyasztók hozzáférési lehetőségei nem csökkentek, hanem növekedtek. Mostantól a fogyasztók meghallgatására nem csak az illetékes békéltető testületek székhelyén és a vármegyeszékhelyeken, hanem a megyei jogú városokban is lehetőséget kell biztosítani.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS