Február 1-től jelenteni kell az agresszív adótervezési struktúrákat

2021. 01. 31., 14:30

Hétfőn debütálnak a nemzetközi adózás legújabb szabályai, amelyek előírják a határon átnyúló agresszív adótervezési struktúrák kötelező jelentését az adóhivatalnak – hívta fel a figyelmet Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Az OECD becslése szerint a multinacionális vállalatok az adóelkerülést célzó agresszív adótervezéssel évente globálisan 100-240 milliárd dollárral kevesebb adót fizetnek, mint amennyi az érintett államkasszákat megilletné.

Elsősorban a nemzetközi egyezmények és az államok adószabályai közötti különbségeket kihasználva, jellemzően úgy kerülik ki az adófizetést, hogy valós gazdasági tevékenységet nem végző, csak papíron létező leányvállalatokat hoznak létre, illetve gazdaságilag nem indokolható pénzügyi műveletekbe mentek bele cégcsoporton belül, hogy ezzel csökkentsék adófizetési kötelezettségeiket – magyarázta Izer Norbert. A határon átnyúló adóelkerüléssel szemben csak a nemzetközi szintű összefogás lehet eredményes, ezt szolgálják az előírt jelentésekbe foglalt információk. A beérkező adatokat az adóhatóságok ellenőrzési szakterületei osztják meg egymással.

Az adótanácsadók, adószakértők, könyvvizsgálók és ügyvédek eddig is partnerként közreműködtek az adóelkerülés elleni küzdelemben, most ez kiegészül bizonyos ügyletek jelentéstételi kötelezettségével.

Az adózási szakemberek a hazai szabályok kialakításában is közreműködtek, hiszen az EU adóelkerülési irányelveinek az átültetése volt a témája a 2019 márciusában megtartott második Adó-Tanácskozásnak, amelyen a legnagyobb ügyfélkörrel és nemzetközi tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek, szervezetek és ügyvédi irodák vettek részt

A jogalkalmazást a Pénzügyminisztérium tájékoztatója is segíti, amely a fogalmak tisztázása és a szabályok egyértelművé tétele mellett számos konkrét példát is tartalmaz.

A 2021. február 1-jén élesedő kötelezettség az agresszív adótervezési struktúrák bejelentésére elsőként azokat az adózási szakembereket, nemzetközi cégeket érinti, amelyek 2020. július 1. és 2020. december 31. között valósítottak meg potencionálisan agresszív adókonstrukciót.

A szabály lényege a jelentéstétel, illetve az, hogy az érintett országok adóhivatalainak a költségvetést, illetve a tisztességes adófizetőket megkárosító adózók kiszűrésére a megfelelő mennyiségű és minőségű adat álljon a rendelkezésére.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatelemzőinek munkáját egyre több adat segíti, hiszen csak az online számlarendszeren keresztül péntekig 190 millió számla adata érkezett a kockázatelemzőkhöz. A csalárd adózók kiszűrésében a hazai adatok mellett egyre nagyobb jelentősége lesz a nemzetközi információcserének. 2019-ben például már 84 millió bankszámlára vonatkozó információt cseréltek az érintett országok összességében. A február 1-jétől debütáló új szabályok fontos építőelemek a nemzetközi adóelkerülés kiskapuinak bezárásában, a jelentéstételi kötelezettség előírása ugyanis az adózókat a szabályok betartására ösztönzi, ezáltal az agresszív adótervezés megelőzhető. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS