EY: a transzferárazásban látják a legnagyobb adókockázatot a hazai cégek

2022. 11. 24., 12:35

Szigorúbb adóellenőrzésekre számítanak 2023-ban a hazai vállalatok, a legkockázatosabb területnek a transzferárazást tartják – mutat rá az EY Adókonferencia több mint 250 résztvevője körében készített felmérés. Az új szabályok mellett bizonytalan gazdasági helyzettel is szembesülő vállalkozásoknak azonban számos állami támogatás és adókedvezmény áll a rendelkezésére, hogy fenn tudják tartani versenyképességüket.

Heteken belül megjelenhet a Pénzügyminisztérium új rendelete, amely minden eddiginél összetettebb és részletesebb adatszolgáltatást fog előírni a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalatoknak. Az adóvezetők közel fele tart is a területtől, és a transzferárazásban (45 százalék) látja a legnagyobb adókockázatot vállalkozására nézve.

Az EY felmérésében megkérdezettek szerint az ÁFA (27 százalék) és a társasági adó-változások kezelése (14 százalék) jelenthet még fokozott kihívást. A résztvevők többsége (59 százalék) arra számít, hogy az adóellenőrzések a jövőben szigorodni fognak.

„A verseny egyre élesebb. A multinacionális vállalatok érthető módon mindent megtesznek azért, hogy optimalizálják a profitot azokban az országokban, ahol működnek. Azért, hogy Magyarország ne szenvedhessen hátrányt egy ilyen helyzetben, a transzferár-szabályokon mindenképp változtatnunk kellett. Az új adatszolgáltatási kötelezettséget a társasági-adóbevallással egyidejűleg kell majd benyújtani. A NAV ennek köszönhetően hatékonyan fel fog tudni lépni azért, hogy a hazánkban realizált profit után itthon fizessenek adót a nemzetközi vállalatok” – hangsúlyozta Besesek Botond, a Pénzügyminisztériumadószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára a konferencián.

Vékási Tamás, az EY Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai vállalatoknak nem csak adóváltozásokkal, de számtalan gazdasági változással is meg kell küzdeniük, mint az energiaválság, az infláció vagy a finanszírozási költségek emelkedése.

„Számos olyan támogatási forma áll a cégek rendelkezésére, amivel forrást szerezhetnek versenyképességük fenntartásához vagy akár energiahatékonyságuk javításához. A jelenlegi helyzetben különösen fontosnak tartom, hogy ezeket mindenki megismerje. Ezért is helyeztük az eseményünk középpontjába azoknak az eszközöknek és megoldásoknak a bemutatását, amellyel az adó- és pénzügyi vezetők segíthetik a vállalat költségeinek csökkentését és ellenállóbbá tehetik a működését” – mondta Vékási Tamás.

A regionális tárgyi eszközberuházás elősegítése mellett megtalálhatók képzési és vészhelyzethez kötődő támogatások, valamint kutatás-fejlesztésre kihelyezett források, illetve energiahatékonysági és fejlesztési adókedvezmények is.

További jó hír a vállalati szektornak, hogy az adóbevételek súlypontja a munkát terhelő adókról továbbra is a fogyasztási típusú járulékok irányába terelődik. Az EY Adókonferenciáján Besesek Botond kiemelte, hogy míg 2010-ben az éves adóelvonás a GDP mintegy 40 százaléka volt, ez mára 34 százalékra mérséklődött.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS