A július 1-jén hatályba lépett EPR-szabályok súlyos adminisztrációs terhet rónak az érintett vállalkozásokra. A helyzetet bonyolítja, hogy az eredetileg márciusban megjelent rendeletet a kormány az utolsó pillanatban több lényeges ponton módosította. A vállalkozók előtt álló feladatokat és az újonnan felmerült lehetőségeket a K-X Consulting vette sorra.
Július 1-jén léptek életbe a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre (extended producers responsibility, EPR) vonatkozó szabályok, amelyeket két nappal a hatályba lépésük előtt a kormány június 29-i rendelete több ponton is módosított. Így előfordulhat, hogy azoknak a vállalkozásoknak is újra át kell gondolniuk a folyamataikat, feladataikat, akik időben elkezdték a felkészülést a körforgásos termékeikkel kapcsolatos EPR-kötelezettségek teljesítésére.
Bár a legelső teendőn, az EPR regisztráción az érintett vállalkozások zöme már túlesett, nagyon fontos, hogy senki ne feledkezzen meg a július 1-jétől élesedett további követelményekről sem. „Ettől az időponttól kezdve a körforgásos termékek első belföldi értékesítéséről kiállított számlákra fel kell vezetni a kötelezően előírt záradékot. Ha ez nem történik meg, annak bírság lehet a következménye. Arra is figyelni kell – főleg azoknak, akik láncértékesítésben érintettek –, hogy a külföldre szállító vevőktől (belföldön áfa regisztrált külföldi adóalanyoktól) be kell szerezni a mentesítéshez szükséges nyilatkozatokat, ennek hiánya ugyanis jelentősen megemelheti a költségeket. Egyes esetekben az átvállalási szerződések megkötéséről sem szabad megfeledkezni, és az EPR-díjak okozta plusz költségek miatt át kell gondolni, adott esetben újra kell tárgyalni a körforgásos termékek árazását” – sorolja Flaisz Helga adószakértő, a K-X Consulting vezető tanácsadója.
Az október 20-án esedékes első adatszolgáltatást csak azok a gazdálkodók tudják teljesíteni, akik már a bevallással érintett időszak első napjától (azaz július 1-jétől) a megfelelő módon vezetik a nyilvántartásaikat. Ehhez pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy mely folyamataink járnak EPR kötelezettséggel (például hogyan kezelendő a selejtezés, a bérmunka, a csomagolási szolgáltatás, az ingyenes átadás, a láncügyletek stb.), és azzal is, hogy mely termékek minősülnek a kötelezettség alá eső körforgásos terméknek. Emellett el kell végezni a termékek kódolását, a mennyiségi nyilvántartáshoz szükséges méréseket és számításokat, és meg kell határozni az egyes ügyletekre az EPR kötelezettség keletkezésének időpontját. Mivel az EPR-köteles termékek jelentős része termékdíj-köteles is egyben, a termékdíj-nyilvántartást és -kalkulációt is össze kell hangolni az EPR követelményekkel.
Az új EPR szabályozás tehát nem csupán egy regisztrációs kötelezettséget jelent, hanem jóval szélesebb körű feladatok elvégzését követeli meg az érintett gazdálkodóktól. A vállalkozásoknak – akár külső szakértőket igénybe véve – rendkívül körültekintően kell eljárniuk, hogy a megnövekedett adminisztrációval megbirkózzanak, hogy elkerüljék a hibásan kibocsátott számlák miatti bosszúságokat és esetleg a büntetéseket – hangsúlyozza Flaisz Helga. Mindehhez elengedhetetlen az utolsó pillanatban megjelent módosítás ismerete is, ez ugyanis lényeges pontokon változtatta meg az eredeti, márciusi kormányrendeletet.
A módosítás érinti – többek között – a számla záradékolási kötelezettséget: a körforgásos termék első belföldi értékesítéséről kiskereskedelmi tevékenység keretében kiállított számlákon (és egyéb dokumentumokon) például mégsem kell a kötelező szöveget feltüntetni.
Újdonság a készletre vétel szerinti nyilvántartás lehetősége is: a kötelezettek (negyedévente) választhatják azt is, hogy a forgalomba hozott körforgásos termékek helyett a készletre vett körforgásos termékeikről vezetnek nyilvántartást, szolgáltatnak adatot. Ez könnyebbséget jelent azoknak, akik eddig a környezetvédelmi termékdíj kötelezettségüknek is ilyen módon tettek eleget.
A módosított rendelkezések alapján (bizonyos feltételek teljesítése mellett) mentesülhet az EPR-díj megfizetése alól az újrahasználható csomagolást (például raklapot) lebontó, felhasználó gazdálkodó.
A kisebb kereskedéseket tehermentesíti az a módosítás, amelynek értelmében a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre szánt csomagolás (például ételtároló doboz vagy bevásárlószatyor) esetében nem a csomagolást értékesítő fél fizeti az EPR-díjat. (A szabály eredetileg azt a belföldi vállalkozást kötelezte volna díjfizetésre, amelytől a csomagolás létrehozója a csomagolószert vásárolta, de a módosítás értelmében a csomagolószer gyártóját terheli majd az EPR-kötelezettség.)
Az eredetileg tervezett szabályokhoz képest kissé egyszerűsödik a vevői nyilatkozattal történő mentesítés lehetősége is: a módosított előírás már nem követeli meg, hogy a nyilatkozatot tevő vevő a körforgásos termékek külföldre szállítását igazoló dokumentumokat is benyújtsa a Hulladékgazdálkodási Hatósághoz (magának a nyilatkozatnak a benyújtása továbbra is kötelező marad).
Új szabály, hogy a gépjármű tartozékai után keletkező EPR-kötelezettség átvállalása esetén a gépjármű gyártója díjátalány-fizetésre jogosult. Ha azonban ezt választja, akkor döntését a tárgyéven belül nem változtathatja meg.
Bővülnek az EPR-kötelezettség átvállalásának lehetőségei: a mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termékkel kapcsolatos EPR-kötelezettséget a mezőgazdasági termelői szerveződés átvállalhatja. A módosított jogszabály megengedi az EPR-bevallás önellenőrzését is, amit a tárgyévet követő év március 31-ig lehet megtenni.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”