Energiahatékonysági beruházások: nem jár automatikusan adókedvezmény

2021. 03. 31., 18:15

A társasági adó rendszere 2017. január 1-jétől egy újkedvezménnyel – az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményével – bővült. Az adóhivatal összefoglalta a kedvezménnyel kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokat.

Az adókedvezményt bizonyos feltételekkel az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások vagy felújítások után lehet igénybe venni a társasági adóból, az üzembe helyezés utáni adóévben – vagy a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azutáni öt adóévben. Ehhez nem kell bejelentést vagy kérelmet benyújtani a NAV-hoz, de az érvényesítésnek számos feltétele van, így például az igazolt energiahatékonysági cél.

A feltételek teljesítését a NAV az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer vizsgálja. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok szerint a jogosulatlanul igénybe vett adókedvezmények többsége a napelemes rendszerek kivitelezéséhez köthető.

A vizsgálatok tanúsága szerint az adózók a főbb szabályokkal tisztában vannak, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy egyes fogalmakat, mint például az elszámolható vagy nem elszámolható költségek, nem megfelelően értelmeznek, illetve alkalmaznak.

Nem számolható el például költségként, vagyis nem jogosít kedvezményre a megújuló energiaforrásbólvillamos energiát termelő berendezés beruházási költsége. Kivétel ez alól, vagyis elszámolható beruházás a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, saját tevékenységet szolgáló berendezés, ami villamos energia termelésére nem képes. Ilyen például az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; a gázmotoros hőszivattyú; a napkollektor; a saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés.

Ha a napelem mint megújuló energiaforrás villamos energia termelésére képes, alkalmas berendezés, akkor a napelemes rendszer bekerülési értéke adókedvezményként nem vehető figyelembe. Ezen a megítélésen az sem változtat, ha a napelem kizárólag az adózó saját tevékenységét szolgálja, vagy ha az adózónak az energia-megtakarításról energetikai auditor adott ki igazolást: az igazolás megléte nem jelenti automatikusan a kedvezmény érvényesíthetőségét. (NAV)

A kedvezmény legfontosabb szabályait a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/E. §-a, az igénybevétel részletszabályait a 176/2017. (VII.4.) Korm. rendelet tartalmazza.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-10 05:30:49
A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.
2026-10-09 14:10:00
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS