Elővásárlási jog társasházi ingatlanon: a legfontosabb tudnivalók

2022. 04. 25., 13:55

Ingatlan adásvételi szerződésnél elővásárlási joggal leggyakrabban a közös tulajdonú ingatlanok eladásakor találkozhatunk. Társasházak esetén is előfordul elővásárlási jog, például közös tulajdonú tárolónál vagy garázsbeállónál. Elkerülhető-e, hogy minden elővásárlásra jogosulttal közölni kelljen a vételi ajánlatot? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mit jelent az elővásárlási jog?

Az elővásárlási jog alapján a dolog harmadik személynek való eladásakor az elővásárlásra jogosult másokat megelőzve vásárolhatja meg a dolgot. Ha az elővásárlásra jogosult e jogával élni kíván, akkor ugyanazon feltételekkel vásárolhatja meg a dolgot, mint az a harmadik személy, aki a vételi ajánlatot tette.

Elővásárlási jog fennállhat jogszabály alapján és létrehozható szerződéssel is. A jogszabályon alapuló ilyen jog legismertebb esete a közös tulajdonú ingatlanon a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jog.

Amennyiben egy eladni kívánt dolgon elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonos egy harmadik személynek szeretné eladni az ingatlant, akkor köteles az általa elfogadni kívánt vételi ajánlatot közölni az elővásárlásra jogosulttal. Ha az elővásárlási jog jogosultja a vételi ajánlatban szereplő feltételekkel meg kívánja venni a dolgot, akkor elfogadó nyilatkozatot kell tennie. Arra nincs lehetősége, hogy a vele közölt vételi ajánlatban foglalt feltételektől eltérő feltételekkel éljen az elővásárlási jogával. Ha a vételi ajánlatot eltérő tartalommal fogadja el, ez azt jelenti, hogy újabb ajánlatot tesz. Azt viszont az eladó nem köteles elfogadni.

Elővásárlási jog a társasházban

Elővásárlási joggal társasházi ingatlanok esetén is találkozhatunk. Leggyakrabban olyankor, ha önálló ingatlanként nyilvántartott, de több személy tulajdonában lévő ingatlanrész kerül eladásra. Például közös tároló vagy garázsbeálló esetén.

Ha például a társasházban lévő teremgarázst önálló ingatlanként (albetétként) jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, és a teremgarázs több személy tulajdonában van, az egyes tulajdonrészekhez külön beálló helyek tartoznak. Ekkor a közös tulajdonra tekintettel a teremgarázs tulajdonostársait elővásárlási jog illeti meg, ha az egyik beálló hely tulajdonosa a tulajdoni hányadát (és ezzel a beálló helyét) harmadik személynek szeretné eladni.

Főszabály szerint társasházban fennálló elővásárlási jognál sem lehet kikerülni, hogy a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot a tulajdonos az elővásárlási joggal bíró tulajdonostársakkal közölje. Ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba, a földhivatalhoz be kell nyújtani az elővásárlásra jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ha pedig ilyen nyilatkozatot nem tett, akkor a nyilatkozattételre való írásbeli felszólítást és a vételi ajánlat közlését igazoló iratot (tértivevényt, átvételi elismervényt) kell benyújtani.

Mentesülés a nyilatkozatok beszerzése alól

Az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése alól csak kivételesen lehet mentesülni. Nem kell beszerezni a nyilatkozatot, ha az az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyen esetben a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata. Ebben kell előadni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.

A korábbi bírósági és földhivatali gyakorlat megengedőbb volt abban a kérdésben, hogy mikor lehet eltekinteni az elővásárlásra vonatkozó nyilatkozat beszerzésétől. Például sok esetben elfogadták, ha a tulajdonostársak nagy száma jelentette a nyilatkozatok beszerzését megnehezítő körülményt. Érdemes azonban tudni, hogy az utóbbi években jelentősen szigorodott mind a földhivatal, mind a bíróságok gyakorlata. Több alkalommal is megállapításra került, hogy a vételi ajánlat közlése alól nem lehet mentesülni önmagában a tulajdonostársak nagy számára való hivatkozással. Ha ugyanis a tulajdonostárs az ingatlanban vagy egyébként belföldön lakik, a közlés semmiféle érdemi nehézségbe nem ütközik.

A tulajdonostársnak az elővásárlási joggal kapcsolatos megkeresését például az alábbi esetekben lehet mellőzni:

– ha a tulajdonostárs ismeretlen helyre költözött,

– ha a tulajdonostárs külföldön lakik, ahonnan nem várható, hogy a küldemény az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásáig visszaérkezik.

A lakással együtt eladott garázsbeálló, tároló

A társasházak esetén gyakran előfordul, hogy a társasházban található lakással együtt értékesítik azt a tárolót vagy garázsbeállót, amelyre elővásárlási jog vonatkozik. El lehet-e tekinteni az ajánlat közlésétől, ha csak a tárolón/garázsbeállón áll fenn elővásárlási jog, ám a lakáson nem?

Ha a lakás olyan másik ingatlannal (pl. tároló, garázsbeálló) együtt kerül átruházásra, amelyen elővásárlási jog áll fenn, a tulajdonos nem mentesül a vételi ajánlat elővásárlási jogosultakkal való közlése alól. Tehát az elővásárlási jogot ebben az esetben sem lehet megkerülni.

Azonban ilyenkor az elővásárlásra jogosult a garázsbeállóra/tárolóra vonatkozó elővásárlási jogát csak úgy gyakorolhatja, ha a vételi ajánlatban foglalt feltételekkel a lakást is megvásárolja. Az elővásárlásra jogosult nem teheti meg azt, hogy kizárólag a garázsbeállót/tárolót kívánja megvásárolni, ám a lakást nem.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS