A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary szakértője foglalta össze.
A digitális kor és az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése az adózás és számlázás terén is változásokat hoz. Az Európai Bizottság 2022 decemberében javaslatot tett a Héa-irányelv módosítására az „Áfa a digitális korban” kezdeményezés keretében. A változtatások között a számlázásra vonatkozó szabályok jelentős módosítása is szerepel, amelyeknek egy része 2024-től léphet érvénybe. Későbbiekben pedig, az e-számlázás minden vállalkozás számára kötelezővé válik az EU-n belüli tranzakciókra – írja friss bejegyzése bevezetőjében Budai Mátyás, az RSM Hungary Adóüzletágának junior menedzsere.
Az Európai Bizottság az adócsalások elleni küzdelem és a vállalkozások támogatása érdekében szeretné felhasználni a technológiát, és módosítani a jelenlegi áfa-szabályozást a digitális kor kihívásainak megfelelően.
A kezdeményezés három témakörre összpontosít:
Az új szabályok között az elektronikus számlázás formális definíciójának módosítása, a kötelező e-számlázás és a vevői beleegyezési kötelezettség eltörlése szerepelnek.
Az új definíció pontosítja az e-számlázás definícióját és kizárólag a strukturált adatokat fogja elfogadni. Így a jövőben – amennyiben elfogadják az irányelv módosítási javaslatát – az elektronikus számla az irányelvben előírt adatokat tartalmazó olyan számla, amelyet strukturált elektronikus formában állítottak ki, továbbítottak és fogadtak be, amely lehetővé teszi annak automatikus és elektronikus feldolgozását.
Egy a sima PDF formátumú – strukturált adatokat nem tartalmazó csatolmány nélküli – számla már nem lesz elfogadható e-számlaként. Az e-számláknak strukturált adatokat kell tartalmaznia, erre a legalkalmasabb megoldás a számlaadatok XML-formátumban való előállítása lehet.
A strukturált adat alapú elektronikus számla elvárása mellett az eddig érvényben lévő „vevői beleegyezés” követelményét eltörlik majd, így a számlák kibocsátói szabadon használhatják az e-számlázást az adott országban, még akkor is, ha nincs kötelező e-számlázási szabályozás az adott tagállamban. Így tehát számlabefogadóként is fel kell készülni az elektronikus számlák befogadására és feldolgozására.
A javaslat azonban lehetőséget ad a tagállamoknak – a jelenlegi szabályozástól eltérően –, hogy kötelezővé tegyék az e-számlázást, anélkül, hogy ehhez előzetesen a Bizottságtól formálisan kérnének engedélyt. Ezzel egyszerűbbé válik az e-számlázás bevezetése az adott tagállamban.
Az EU szabályozása szerint az elektronikus számlázás lesz az általános számlakiállítási szabály, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kötelezővé tegyék az e-számlázást.
Az elektronikus számlák és a papíralapú számlák eddig egyenrangúként voltak kezelve, ez a jövőben jelentősen megváltozik.
Az új szabályozás hatályba lépésével a papír alapú számlát csak abban az esetben lehet tovább használni, ha azt a tagállamok kifejezetten megengedik. Kivételt képzenek a határon átnyúló közösségi tranzakciók, amelyek esetén mindenképp kötelező lesz az elektronikus számla kiállítása, tehát ezen ügyleteknél a tagállami szabályozásban sem lesz lehetőség a papír alapú számlázásra. Lényegében a papír alapú számlázás belföldi viszonylatban lehet engedélyezett, amennyiben az adott tagállam ennek megfelelően dönt.
Az EU célja, hogy az új szabályozás hatására az elektronikus számlázás teljes körűen megvalósulhasson, és az adóalanyoknak ne kelljen a számlabefogadó beleegyezését kérniük. A javaslat szerint a kötelező elektronikus számlázás 2028-tól lép életbe, így a társaságoknak van idejük a felkészülésre. Azonban a fent említett elektronikus számla új fogalma és az ahhoz kapcsolódó elvárások már 2024-től életbe léphetnek.
A strukturált alapú e-számlázás és a számlaadat-szolgáltatások az adóhatóságok számára nagy jelentőséggel bírnak, mivel azok lehetővé teszik a hatékonyabb adóellenőrzéseket és az áfa csalások időben történő felderítését. Az áfatartozások jelentős mértékű csökkentésével pedig az adóhatóságok és a gazdaság egyaránt jelentős előnyökhöz juthatnak. Az Európai Bizottság „2022-es áfarés az EU-ban” jelentése szerint Magyarországon az áfarés mértéke 5,1% volt 2020-ban, mely 4,7 százalékponttal csökkent a 2019-es évhez képest. A jelentés kiemeli hazánkban 2018-ban online számlaadat szolgáltatást, mely nagymértékben hozzájárult az áfarés csökkentéséhez, ezáltal 9. helyezést elérve az Unióban.
Az e-számlázási és azonnali számlaadat-szolgáltatási követelmények azonban nem csak az adóbehajtás szempontjából előnyösek, hanem a vállalkozások számára is számos haszonnal járnak az automatizált megoldások bevezetése, az adminisztratív terhek csökkentése terén.
Az elektronikus számlázás változásai nagy hatással lehetnek az üzleti életre az EU-ban. Az új szabályok a vállalkozások számára előnyöket, valamint kihívásokat is jelenthetnek. Ahhoz, hogy felkészüljünk ezekre a változásokra, fontos, hogy megfelelően tájékozódjunk és kialakítsuk azokat a folyamatokat, amelyek lehetővé teszik a zökkenőmentes átállást az új szabályokra
Javasoljuk, hogy időben kezdjük el a felkészülést és érdemes lehet a meglévő számlázási folyamatokat áttekinteni, hogy azok megfeleljenek az új előírásoknak – írja az RSM Hungary szakértője. Emellett javasolt a számlázó rendszerünket is felülvizsgálni, hogy biztosítsuk az elektronikus számlázás megfelelőségét, valamint a vállalkozásunkat érintő összes változást megérteni és szükség esetén tanácsot kérni szakemberektől.
Az elektronikus számlázás lehetőséget kínál az üzleti folyamatok hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételére, azonban az új szabályokra való felkészülés elengedhetetlen ahhoz, hogy maximálisan kihasználjuk az e-számlázás előnyeit, akár az online számla adatszolgáltatáson keresztüli e-számlázási megoldást választva.
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.