Egyre több az adóellenőrzés, nem árt résen lenni

2023. 09. 12., 13:19

Már tavaly is megfigyelhető volt, hogy többéves csökkenés után ismét egyre többet ellenőriz az adóhatóság: 2022-ben 6,2 százalékkal emelkedett a revíziók száma az előző évhez képest. A tapasztalatok alapján ez a tendencia idén még erőteljesebben folytatódik. Az ellenőrzések legnépszerűbb adóneme továbbra is az áfa. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Szigorúbb adóhatósági fellépés

Nem csak az adóellenőrzések száma mutat növekvő tendenciát: az ellenőrzések során – szemben az elmúlt néhány évben megszokott adózóbarát hozzáállással – az adóhatóság újabban ismét sokkal szigorúbban lép fel. Az erélyesebb fellépés egyik következménye, hogy egyre több esetben indul büntetőeljárás is az adóellenőrzéssel összefüggésben, és sok esetben már az ún. emelt, 200 százalékos adóbírságot szabják ki. A szigorúbb és erélyesebb fellépés másik szembetűnő jele, hogy az adóhatóság egyre többször él ún. ideiglenes biztosítási intézkedéssel. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság – mindenfajta előzetes értesítés nélkül – már az adóellenőrzések lezárulta előtt zárolja a vélt adóhiánynak és a tervezett adóbírságnak megfelelő összeget az adózók bankszámláján. Egy ilyen intézkedés akár az adózók működését is ellehetetlenítheti.

A növekedés okai: kieső adóbevételek

„Az adóellenőrzések számának növekedése mögött feltehetően meghúzódó legfőbb ok, hogy a korábbi évekkel ellentétben az adóbevételek jelentősen elmaradnak a tervektől” – magyarázza Bereznai Henrik, a Jalsovszky ügyvéde. Hiába a rekordmagas infláció és a fogyasztói kosarak drágulása, ez éppen ellentétes folyamatot vált ki: a fogyasztók egyre kevesebbet költenek, emiatt pedig lényegesen kevesebb áfa folyt be a költségvetésbe. A Pénzügyminisztérium által 2023 augusztusában közzétett adatokból az látható, hogy a 2023-ra tervezett áfa-bevételek időarányosan már nagyságrendileg 620 milliárdos elmaradásban vannak. De ezt a folyamatot erősíti egyes adónemek megszűnése is, mint például a korábban több tízmilliárdos bevételt eredményező termékdíj átalakítása, lecsupaszítása is. És úgy tűnik, hogy a bevételkiesést a különadók sem tudják kompenzálni.

Mit tehetünk?

Ahhoz, hogy az adóhatósági ellenőrzéseket könnyen és magabiztosan vegyük, fontos, hogy megőrizzük és naprakészen tartsuk a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokat, információkat. Ez különösen azért javasolt, mert az ellenőrzési határidők miatt az adóhatóság is olyan időnyomás alatt dolgozik, hogy gyakran maga is csak 5, sőt 3 munkanapos határidőt ad arra, hogy az adózó nyilatkozatot tegyen vagy iratot csatoljon be.

„Talán ennél is fontosabb azonban a megfelelő üzleti partner kiválasztása, illetve a partner kiválasztása során a szükséges átvilágítási cselekmények lefolytatása, azok megtörténtének dokumentálása – hívja fel a figyelmet Bereznai Henrik. – Sajnos egyre többször tapasztaljuk, hogy ezt az adózók félvállról veszik, nagyvonalúan kezelik, pedig sok esetben pont ezzel lehet gyorsan és fájdalommentesen lezárni az adóhatósági ellenőrzést.”

Nagyban meg tudja könnyíteni az adózó helyzetét, ha a cégek házon belül rendelkeznek forgatókönyvvel arra nézve, hogy mit is kell csinálni akkor, ha ellenőrzést indít a NAV. Egy jól felépített forgatókönyv ugyanis mankóként tud szolgálni, hogy például ki, mivel kapcsolatban tud nyilatkozni az ellenőrzés során; 3-5 napos rövid határidőket hogyan érdemes kezelni; mikor kell szakértőt bevonni az eljárásba; tanúskodás során mire kell számítani. Egy jól kidolgozott forgatókönyv elejét tudja venni a kapkodásnak és az abból fakadó hibázási lehetőségeknek.

Végül, legyen szó bármilyen adóhatósági ellenőrzésről is, mindenképpen célszerű már a kezdetektől fogva olyan szakértőt igénybe venni, aki egy későbbi adóperes logikával tudja a folyamatot átlátni. Vannak olyan dokumentumok, amelyeket ha az ellenőrzéskor nem adjuk át, az már később nem pótolható. Ráadásul bármi, amit az ellenőrzés során az adóhatóság felé kommunikálunk, felhasználható ellenünk az adóeljárás során. Egy meggondolatlan nyilatkozattal már azt megelőzően elveszíthetjük az ügyet, hogy az ellenőrzés érdemben elindult volna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS