Egyre több az adóellenőrzés, nem árt résen lenni

2023. 09. 12., 13:19

Már tavaly is megfigyelhető volt, hogy többéves csökkenés után ismét egyre többet ellenőriz az adóhatóság: 2022-ben 6,2 százalékkal emelkedett a revíziók száma az előző évhez képest. A tapasztalatok alapján ez a tendencia idén még erőteljesebben folytatódik. Az ellenőrzések legnépszerűbb adóneme továbbra is az áfa. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Szigorúbb adóhatósági fellépés

Nem csak az adóellenőrzések száma mutat növekvő tendenciát: az ellenőrzések során – szemben az elmúlt néhány évben megszokott adózóbarát hozzáállással – az adóhatóság újabban ismét sokkal szigorúbban lép fel. Az erélyesebb fellépés egyik következménye, hogy egyre több esetben indul büntetőeljárás is az adóellenőrzéssel összefüggésben, és sok esetben már az ún. emelt, 200 százalékos adóbírságot szabják ki. A szigorúbb és erélyesebb fellépés másik szembetűnő jele, hogy az adóhatóság egyre többször él ún. ideiglenes biztosítási intézkedéssel. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság – mindenfajta előzetes értesítés nélkül – már az adóellenőrzések lezárulta előtt zárolja a vélt adóhiánynak és a tervezett adóbírságnak megfelelő összeget az adózók bankszámláján. Egy ilyen intézkedés akár az adózók működését is ellehetetlenítheti.

A növekedés okai: kieső adóbevételek

„Az adóellenőrzések számának növekedése mögött feltehetően meghúzódó legfőbb ok, hogy a korábbi évekkel ellentétben az adóbevételek jelentősen elmaradnak a tervektől” – magyarázza Bereznai Henrik, a Jalsovszky ügyvéde. Hiába a rekordmagas infláció és a fogyasztói kosarak drágulása, ez éppen ellentétes folyamatot vált ki: a fogyasztók egyre kevesebbet költenek, emiatt pedig lényegesen kevesebb áfa folyt be a költségvetésbe. A Pénzügyminisztérium által 2023 augusztusában közzétett adatokból az látható, hogy a 2023-ra tervezett áfa-bevételek időarányosan már nagyságrendileg 620 milliárdos elmaradásban vannak. De ezt a folyamatot erősíti egyes adónemek megszűnése is, mint például a korábban több tízmilliárdos bevételt eredményező termékdíj átalakítása, lecsupaszítása is. És úgy tűnik, hogy a bevételkiesést a különadók sem tudják kompenzálni.

Mit tehetünk?

Ahhoz, hogy az adóhatósági ellenőrzéseket könnyen és magabiztosan vegyük, fontos, hogy megőrizzük és naprakészen tartsuk a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokat, információkat. Ez különösen azért javasolt, mert az ellenőrzési határidők miatt az adóhatóság is olyan időnyomás alatt dolgozik, hogy gyakran maga is csak 5, sőt 3 munkanapos határidőt ad arra, hogy az adózó nyilatkozatot tegyen vagy iratot csatoljon be.

„Talán ennél is fontosabb azonban a megfelelő üzleti partner kiválasztása, illetve a partner kiválasztása során a szükséges átvilágítási cselekmények lefolytatása, azok megtörténtének dokumentálása – hívja fel a figyelmet Bereznai Henrik. – Sajnos egyre többször tapasztaljuk, hogy ezt az adózók félvállról veszik, nagyvonalúan kezelik, pedig sok esetben pont ezzel lehet gyorsan és fájdalommentesen lezárni az adóhatósági ellenőrzést.”

Nagyban meg tudja könnyíteni az adózó helyzetét, ha a cégek házon belül rendelkeznek forgatókönyvvel arra nézve, hogy mit is kell csinálni akkor, ha ellenőrzést indít a NAV. Egy jól felépített forgatókönyv ugyanis mankóként tud szolgálni, hogy például ki, mivel kapcsolatban tud nyilatkozni az ellenőrzés során; 3-5 napos rövid határidőket hogyan érdemes kezelni; mikor kell szakértőt bevonni az eljárásba; tanúskodás során mire kell számítani. Egy jól kidolgozott forgatókönyv elejét tudja venni a kapkodásnak és az abból fakadó hibázási lehetőségeknek.

Végül, legyen szó bármilyen adóhatósági ellenőrzésről is, mindenképpen célszerű már a kezdetektől fogva olyan szakértőt igénybe venni, aki egy későbbi adóperes logikával tudja a folyamatot átlátni. Vannak olyan dokumentumok, amelyeket ha az ellenőrzéskor nem adjuk át, az már később nem pótolható. Ráadásul bármi, amit az ellenőrzés során az adóhatóság felé kommunikálunk, felhasználható ellenünk az adóeljárás során. Egy meggondolatlan nyilatkozattal már azt megelőzően elveszíthetjük az ügyet, hogy az ellenőrzés érdemben elindult volna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS