Egy helyen az összes májusi adóhatáridő

2022. 05. 16., 12:37

A magyarországi BDO adószakértői, dr. Mucsi-Szabó Brigitta és Szollás Glória összegyűjtötték, milyen kötelezettségei vannak a hazai vállalkozásoknak május végéig. Nem túlzás, hogy adószempontból ez az egyik legintenzívebb hónap az évben.

Adjuk le a tavalyi beszámolót!

Azok a vállalkozások, amelyeknél az üzleti év megegyezik a naptári évvel, tehát január 1-től december 31-ig tart, a rákövetkező év május 31-éig kötelesek közzétenni a beszámolójukat. Ennek megfelelően a 2021-es beszámoló leadási határideje e hónap vége. Akik máshogy számolják az üzleti évet, azoknak is a zárást követő 5. hónap végéig kell ezt megtenniük. Ha valaki nem ad le beszámolót, a NAV először csak felszólítja a teljesítésre a következő 30 napban. Ha továbbra sem tesz elege ennek a kötelezettségnek, kap újabb 30 napos határidőt és mulasztási bírságot szab ki a hatóság. Ha továbbra sem kerül benyújtásra a beszámoló, az adószám törlésére kerül sor.

Iparűzési adó

Szintén 2022. május 31-e a határideje a helyi iparűzési adóbevallás benyújtásának is azon cégek esetében, akik nem választottak a naptáritól eltérő üzleti évet, hasonlóan a beszámoló beadásához. Fontos, hogy a bevallást már tavaly óta a NAV-hoz kell beadni a NAV ANYK nyomtatványkitöltő programját használva, de fizetni továbbra is a helyi önkormányzat számlájára kell.

Társasági adó

Az iparűzési adóbevalláshoz hasonlóan 2022. május 31. az éves társasági adóbevallás határideje is. Mivel negyedévente adóelőleget fizetnek a cégek, ilyenkor már csak a 2021. évre befizetett adóelőlegek és a teljes éves adófizetési kötelezettség különbözetét kell a vállalkozásoknak megfizetniük, ha az pozitív. Az érintett adózóknak bevallásukat a 2129 számú nyomtatványon kell benyújtaniuk a NAV-hoz.

Kisvállalati adó

A 2021. évre vonatkozó záró kisvállalati adó bevallási határideje is 2022. május 31-e. Azon adózók esetében, akiknek év közben szűnik meg adóalanyisága, a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell az adóbevallást és az adófizetési kötelezettséget teljesíteni a KIVA nevű nyomtatványon.

Innovációs járulék

A számviteli törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhelyű vállalkozások innovációs járulék megfizetésére kötelezettek. A kivételek körét a jogszabály részletesen taglalja; ilyen például az MNB, az MNV Zrt., a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok, a felszámolás ill. kényszertörlés alatt állók stb. A járulék előlegének összegét negyedévente kell megfizetni társasági adóhoz hasonlóan. Az innovációs járulékbevallásra kötelezett társaságoknak május 31-ig kell benyújtaniuk a bevallásukat, illetve ha az előző év előlegein felül további kötelezettségük van, azt is május 31-ig kell megfizetniük.

A két szakértő felhívta a figyelmet, hogy mindenki körültekintően nézze át a fennálló kötelezettségeit, ugyanis ha elmarad a kötelezettségek teljesítése a NAV mulasztási bírsággal sújthatja az adózókat, de már a késedelmes fizetés is időarányos késedelmi pótlék kiszabásával járhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS