Cégkapuhasználat, elektronikus kapcsolattartás: mi változik 2019-ben?

Cégkapu-használati alapok

Az adóhatósággal való elektronikus kapcsolattartást és a Cégkapuhasználatot sokan összemossák – kezdi friss bejegyzését Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.

Az elektronikus ügyintézési kötelezettség általános jelleggel, valamennyi nem magánszemély adózó és valamennyi adóügy tekintetében már 2018-tól érvényesül, a január 1-je után indult, illetve folyamatban lévő adóügyekre is. Amely adóügyekre külön nyomtatványt rendszeresített az adóhatóság, ott csak az adott nyomtatványon az AbevJava-n keresztül lehet elektronikusan kommunikálni, amire nincs nyomtatvány, ott az e-Papír használható. Az ellenőrzési eljárásban fő szabályként az ELLUGY adatlapon tarthatják a kapcsolatot az adózók a NAV-val és akár 500 MB adatot is továbbíthatnak a NAV felé.

1. A Magyarországon működő cégek döntő hányada már tisztában van azzal is, hogy 2018. január 1-jétől a gazdálkodó szervezetek esetében csak a Cégkapun, mint hivatalos kommunikációs csatornán valósulhat meg a különböző hatóságokkal történő kötelező elektronikus kapcsolattartás (az adóhatósággal történő kommunikáció kivételével). Egy jogszabályi átmeneti rendelkezés biztosította azt, hogy 2018. december 31-ig az adóhatóság felé és viszont a szervezet természetes személy képviselőinek ügyfélkapuján is megvalósulhasson a gazdálkodó szervezet nevében történő hivatalos elektronikus kapcsolattartás. Vagyis a Cégkapu használata 2018-ban az adóhatóság vonatkozásában még csak lehetőség volt, nem kötelezettség.
2. Az adóhatóság nyilvántartása szerint a Cégkapu használata mintegy 600 ezer adózót érint. Az érintett gazdálkodó szervezetek többsége eleget is tett legalább a Cégkapu regisztrációs kötelezettségének.  Persze akadnak itt is kivételek (szeptemberben még mintegy 100 ezres kör). Első körben őket szeretnénk ösztönözni a Cégkapu regisztrációra, mert ha nem teszik, akkor számíthatnak arra, hogy a szolgáltató adóhatóság a nyilvántartását felhasználva meg fogja keresi őket. A kötelezettség teljesítésére történő felhívást követően pedig törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető a Cégkapu regisztrációt elmulasztó gazdálkodóval szemben.

Mi változik 2019-től a Cégkapus adóügyintézésben?

A lehetőségből kötelezettség lesz! 2019. január 1-jétől adóügyekben is a Cégkapun keresztül kell zajlania a gazdálkodó szervezetek és az adóhatóság közötti hivatalos kapcsolattartásnak/kommunikációnak mindkét irányban.

Mit is jelent ez? Első körben – mivel a gazdálkodó szervezetnek a jövőben a Cégkapun keresztül kell kommunikálnia az adóhatósággal –, a magánszemély törvényes képviselő ügyfélkapuja/KÜNY tárhelye helyébe a gazdálkodó szervezet Cégkapuja lép.

Ez akár könnyebbséget is jelenthet az érintetteknek, mert saját Cégkapu használata esetén nincs feltétlenül szükség az EGYKE adatlap (állandó meghatalmazás) benyújtására. A CÉGKAPU VÉLELEM alapján, amely dokumentumot, nyilatkozatot a gazdálkodó szervezet Cégkapujáról küldenek be a NAV-hoz, az az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül. 

„Ez azt is jelenti, hogy ha valaki megnyitja a Cégkapun elhelyezett dokumentumot, azt a gazdálkodó szervezet szempontjából átvételre jogosult személynek kell tekinteni! Nagyon fontos tehát, a cégkapuhasználat beállítása a gazdálkodó kötelezettsége és felelőssége is egyben, a Cégkapu jogosultság leosztása, címkézése így kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon.”

Cégkapu teendők állandó meghatalmazott esetén

Most bonyolítunk a helyzeten. Mi van akkor, ha a gazdálkodó szervezet állandó meghatalmazottal is rendelkezik? Az állandó meghatalmazott lehet akár egy Cégkapu használatára nem kötelezett egyéni vállalkozó (pl. könyvelő) vagy Cégkapu használatára kötelezett gazdálkodó szervezet (pl. ügyvédi iroda, adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság) is. Ki küldheti be és ki kapja meg a dokumentumokat?

Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet Cégkapuja mellett az adóhatóság felé történő kommunikáció megvalósulhat akár az egyéni vállalkozó KÜNY tárhelyén, akár a képviselő gazdálkodó szervezet Cégkapuján is. Kérdéses viszont, hogy a NAV részéről történő kommunikáció, milyen irányba fog megtörténni.

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján ilyen esetben fő szabályként a meghatalmazott képviselőnek kell továbbítani a dokumentumokat (egyéni vállalkozó KÜNY tárhelye, képviselő szervezet Cégkapuja). Azonban a törvény arra is lehetőséget ad, hogy az adóhatóság emellett az adózónak is megküldje a dokumentumokat. Így az adóhatóság döntésén fog múlni, hogy ki kapja meg a dokumentumokat: csak az állandó meghatalmazott, vagy mellette az érintett gazdálkodó szervezet is.

Az adóhatóság döntése kihat majd a kézbesítési vélelemre és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekre is, mert nem biztos, hogy egyértelműen követhetővé válik az adózó szempontjából, hogy ki és mikor nyitotta meg a dokumentumot. Különösen igaz lesz ez a gépi interfészt alkalmazó nagyobb adózókra, ahol a dokumentumok gépi interfészen történő megnyitásával már beáll a kézbesítési vélelem!

Figyelemmel arra, hogy immár csak egy hónap van hátra a Cégkapu kötelező adóhatósági használatának bevezetéséig, joggal várható, hogy az adóhatóság kommunikálja a 2019-től általa alkalmazni kívánt kézbesítésre vonatkozó szabályokat.

Javasoljuk minden gazdálkodónak, hogy a NAV kommunikációjáig tanulmányozzák a Cégkapu használatának, jogosultságleosztásának rendelkezéseit!