A Francia Adatvédelmi Hatóság (CNIL) tavaly decemberben rekordösszegű, összesen 135 millió euró, vagyis mintegy 48 milliárd forint értékű bírsággal sújtotta a Google-t és az Amazont, mert ezek a cégek megfelelő tájékoztatás és a felhasználók hozzájárulása nélkül helyeztek el olyan sütiket (cookie-kat) az érintett személyek eszközén, amely lehetővé tette a felhasználók online tevékenységének széleskörű megfigyelését. Könnyen kerülhetnek hasonló helyzetbe hazai szolgáltatók és honlapüzemeltetők is, ezért érdemes áttekinteni a fenti ügy főbb tanulságait – figyelmeztet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.
„A bírság kiszabásának alapjául egy olyan uniós irányelv alapján született jogszabályi rendelkezés szolgált, amely megtiltja a sütik elhelyezését azt megelőzően, hogy az érintett előzetes és világos tájékoztatást követően a sütikezeléshez hozzájárult volna – mutat rá dr. Simon Emese Júlia, a BDO Legal partnere. – A francia hatóság elé kerülő esetekben a honlap megnyitásakor a Google azonnal 7, az Amazon nem kevesebb, mint 40 sütit helyezett el az érintettek előzetes engedélye nélkül.”
A CNIL a Google és az Amazon esetében azt is kifogásolta, hogy a vállalkozások honlapján a sütik kezelésével kapcsolatos felugró ablak nem tájékoztatja az érintetteket a sütik kezelésével kapcsolatos lényeges körülményekről, például a sütik által gyűjtött adatok kezelésének céljáról, valamint arról, hogy az érintettek milyen módon tudják megtiltani a sütik kezelését.
Hogyan kerülhetők el a bírságok hasonló ügyekben?
„Mivel a hazai jog a francia joghoz hasonlóan vette át a bírság alapjául szolgáló uniós irányelvet, Magyarországon sincsen jogszabályi akadálya annak, hogy a hasonló eseteket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) más adatvédelmi hatóságtól függetlenül vizsgálhassa és szankcionálhassa akár hazai, akár Magyarország területére irányuló elektronikus szolgáltatást végző külföldi vállalatok kapcsán” – hangsúlyozza Teleki Lóránt, a BDO Legal adatvédelmi tanácsadója.
Az elmarasztaló határozat elkerülésének leghatékonyabb módja az alábbi alapelvek betartása lehet:
A sütik kezeléséhez való hozzájárulás lehetősége mellett az elutasítás opciót is könnyen hozzáférhetővé kell tenni a felhasználó számára – Ezek konkrét vizuális kialakítására nézve a magyar hatóságnak még nincs átfogó ajánlása, noha az eltérő technikai megoldások komolyan befolyásolják a felhasználó döntését a hozzájárulás megadásának tekintetében
A sütik kezelésének céljáról és egyéb körülményekről előzetesen tájékoztatni kell a felhasználót – Erre vonatkozóan létezik az Európai Adatvédelmi Testületnek egy 2013-as iránymutatása, amely tartalmazza az érintett információk körét: az adott süti kezelésének célját (pl. marketing, statisztika), a tárolás idejét, továbbá a sütik által kezelt adatkört. Ezen túl szükséges kitérni arra is, hogy az adott süti harmadik féltől származik-e, vagy harmadik fél hozzáférhet-e a sütikhez.
A sütik elhelyezése kizárólag azt követően jogszerű, hogy az érintett hozzájárult az adatkezeléshez – A NAIH ezzel összefüggésben egy tavalyi állásfoglalásában megerősítette, hogy a honlap üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy az érintettek egyesével eldönthessék, hogy az adott típusú süti működéséhez hozzájárulnak-e vagy sem. Emellett hangsúlyozta, hogy a honlapoknak akkor is korlátozás nélkül elérhetőnek kell lennie a felhasználók számára, ha a felhasználó semmilyen süti telepítéséhez nem járul hozzá. Egy korábbi NAIH ajánlás pedig azt rögzíti, hogy egy honlapon nem szerepelhet olyan süti, amelyek harmadik személyek gyűjthetnek adatot a felhasználó hozzájárulása nélkül.
Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy bizonyos (úgynevezett „nélkülözhetetlen”) sütik esetében nincs szükség az érintett hozzájárulására. Például ilyen sütinek tekinthető az a süti, amely az érintett sütikezeléssel kapcsolatos elutasító nyilatkozatát tárolja. Ide tartoznak továbbá azok a sütik is, amelyek kezelése információbiztonsági szempontokból kifolyólag szükséges (például túlterheléses támadásokkal szemben).
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”