A Francia Adatvédelmi Hatóság (CNIL) tavaly decemberben rekordösszegű, összesen 135 millió euró, vagyis mintegy 48 milliárd forint értékű bírsággal sújtotta a Google-t és az Amazont, mert ezek a cégek megfelelő tájékoztatás és a felhasználók hozzájárulása nélkül helyeztek el olyan sütiket (cookie-kat) az érintett személyek eszközén, amely lehetővé tette a felhasználók online tevékenységének széleskörű megfigyelését. Könnyen kerülhetnek hasonló helyzetbe hazai szolgáltatók és honlapüzemeltetők is, ezért érdemes áttekinteni a fenti ügy főbb tanulságait – figyelmeztet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.
„A bírság kiszabásának alapjául egy olyan uniós irányelv alapján született jogszabályi rendelkezés szolgált, amely megtiltja a sütik elhelyezését azt megelőzően, hogy az érintett előzetes és világos tájékoztatást követően a sütikezeléshez hozzájárult volna – mutat rá dr. Simon Emese Júlia, a BDO Legal partnere. – A francia hatóság elé kerülő esetekben a honlap megnyitásakor a Google azonnal 7, az Amazon nem kevesebb, mint 40 sütit helyezett el az érintettek előzetes engedélye nélkül.”
A CNIL a Google és az Amazon esetében azt is kifogásolta, hogy a vállalkozások honlapján a sütik kezelésével kapcsolatos felugró ablak nem tájékoztatja az érintetteket a sütik kezelésével kapcsolatos lényeges körülményekről, például a sütik által gyűjtött adatok kezelésének céljáról, valamint arról, hogy az érintettek milyen módon tudják megtiltani a sütik kezelését.
Hogyan kerülhetők el a bírságok hasonló ügyekben?
„Mivel a hazai jog a francia joghoz hasonlóan vette át a bírság alapjául szolgáló uniós irányelvet, Magyarországon sincsen jogszabályi akadálya annak, hogy a hasonló eseteket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) más adatvédelmi hatóságtól függetlenül vizsgálhassa és szankcionálhassa akár hazai, akár Magyarország területére irányuló elektronikus szolgáltatást végző külföldi vállalatok kapcsán” – hangsúlyozza Teleki Lóránt, a BDO Legal adatvédelmi tanácsadója.
Az elmarasztaló határozat elkerülésének leghatékonyabb módja az alábbi alapelvek betartása lehet:
A sütik kezeléséhez való hozzájárulás lehetősége mellett az elutasítás opciót is könnyen hozzáférhetővé kell tenni a felhasználó számára – Ezek konkrét vizuális kialakítására nézve a magyar hatóságnak még nincs átfogó ajánlása, noha az eltérő technikai megoldások komolyan befolyásolják a felhasználó döntését a hozzájárulás megadásának tekintetében
A sütik kezelésének céljáról és egyéb körülményekről előzetesen tájékoztatni kell a felhasználót – Erre vonatkozóan létezik az Európai Adatvédelmi Testületnek egy 2013-as iránymutatása, amely tartalmazza az érintett információk körét: az adott süti kezelésének célját (pl. marketing, statisztika), a tárolás idejét, továbbá a sütik által kezelt adatkört. Ezen túl szükséges kitérni arra is, hogy az adott süti harmadik féltől származik-e, vagy harmadik fél hozzáférhet-e a sütikhez.
A sütik elhelyezése kizárólag azt követően jogszerű, hogy az érintett hozzájárult az adatkezeléshez – A NAIH ezzel összefüggésben egy tavalyi állásfoglalásában megerősítette, hogy a honlap üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy az érintettek egyesével eldönthessék, hogy az adott típusú süti működéséhez hozzájárulnak-e vagy sem. Emellett hangsúlyozta, hogy a honlapoknak akkor is korlátozás nélkül elérhetőnek kell lennie a felhasználók számára, ha a felhasználó semmilyen süti telepítéséhez nem járul hozzá. Egy korábbi NAIH ajánlás pedig azt rögzíti, hogy egy honlapon nem szerepelhet olyan süti, amelyek harmadik személyek gyűjthetnek adatot a felhasználó hozzájárulása nélkül.
Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy bizonyos (úgynevezett „nélkülözhetetlen”) sütik esetében nincs szükség az érintett hozzájárulására. Például ilyen sütinek tekinthető az a süti, amely az érintett sütikezeléssel kapcsolatos elutasító nyilatkozatát tárolja. Ide tartoznak továbbá azok a sütik is, amelyek kezelése információbiztonsági szempontokból kifolyólag szükséges (például túlterheléses támadásokkal szemben).
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.