Black Friday: így kerüljük el a bírságot

2020. 11. 23., 14:30

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda összefoglalta, hogyan kerülhető el a jogsértés.

  • Aranyszabály: Csak azt mondd, amit bizonyítani tudsz!
  • Egy reklámkampány akkor jogszerű, ha első látásra világos és valós képet ad a kedvezmény összes lényeges jellemzőjéről, nem szükséges további utánajárás.
  • Az apróbetű és átkattintás nem orvosolja az elsődleges üzenet hiányosságait.
  • A GVH vizsgálata során a tipikus akciós termékeket veszi górcső alá, illetve vizsgálja, hogy legalább az összes reklámmal érintett termék 10 százalékára megvalósul-e a kedvezmény.
  • A csupán csalogatásnak szánt termék megjelenítése a kampányban félrevezető lehet, ezáltal jogsértést valósíthat meg.
  • Ár-összehasonlítást csak ténylegesen realizálható kedvezmény esetén jogszerű alkalmazni.

A GVH idén is komoly figyelmet szentel a Black Friday-os reklámállításoknak, amelyet Facebook oldalán közzétett „Black Friday kisokos„ poszt-sorozatával is alátámaszt. Emellett „Véget érhetnek a jogsértő Black Friday akciók„ címmel sajtóközleményt is közzétett.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda összefoglalta, mit kell figyelembe venniük a vállalkozásoknak, ha el akarják kerülni a jogsértést és annak következményeit. Az előzetes megfelelés a legtöbb esetben sokkal kifizetődőbb, mint a jogsértés, ami a szabályok és a szankciók folyamatos szigorodása miatt egyre kevésbé fenntartható üzleti modell hosszabb távon. Ritter Eszter, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (LKT) partnere arra is felhívja a figyelmet, hogy a GVH további tájékoztatókkal is segíti a vállalkozások megfelelését:

Mekkora lehet a bírság?

A versenytörvény szerint a bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző évi nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Ha erről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság maximumának meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év árbevétele az irányadó. Fontos kiemelni, hogy a bírságszámítás során a GVH a jogsértő reklámmal összefüggő marketingköltést vagy az adott termék forgalmából elért árbevételt veszi alapul a fogyasztóvédelmi ügyekben. A kkv-kre enyhébb szabályok vonatkozhatnak első jogsértés esetén.

Jogsértés vagy megfelelés?

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szerint jobb az előzetes megfelelés, és ennek érdekében egy hatékony megfelelési program kialakítása. Ha fellelhető egy vállalkozás üzleti gyakorlatában a megfelelésre törekvés, a hatóság azt bírságcsökkentő tényezőként is figyelembe veheti. Sőt még egy utólagos megfelelési program kialakításának is lehet jelentősége.

Mire kell odafigyelni?

  • Aranyszabály: csak azt mondd, amit bizonyítani tudsz!

Kevesen tudják, hogy a reklámüzenetek tekintetében nem az ártatlanság vélelme, hanem a bűnösség vélelme érvényesül. Vagyis nem a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az üzenet valótlan, hanem minden esetben a vállalkozásnak kell azt, hogy az üzenet valós. Ez nemcsak az árkedvezményre vonatkozó állításra vonatkozik, hanem mindenre, ami a kereskedelmi kommunikációban megfogalmazódik. Ezért a kampányok kialakításánál célszerű az állítások bizonyíthatóságára is odafigyelni. További egyedi iparági korlátozások vonatkoznak egyes termékekre, például élelmiszerekre, étrendkiegészítőkre és kozmetikumokra.

  • A fogyasztók utólagos tájékoztatása és az apróbetű nem mentesít

Sólyom Iván, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (LKT) másik versenyjogi partnere hangsúlyozza: ha reklámüzenet valótlan vagy megtévesztő, azt nem orvosolja a fogyasztó esetleges utólagos, vagy apró betűs pontosító tájékoztatása. Azzal, hogy a fogyasztó szembesül egy valótlan vagy félrevezető ígérettel, a fogyasztói döntési folyamat már torzulhatott. Ezért jogsértő lehet, ha egy kampányban meghirdetett leértékelés vagy visszatérítés további, limitáló feltételeivel a fogyasztó csak apró betűs tájékoztatásban, továbbkattintással, avagy az üzletbe betérve, esetleg a rendelési folyamat előrehaladottabb szakaszában szembesül. Lényeges még ezzel kapcsolatban a kommunikációs csatorna áteresztőképessége, a kép és az alámondás eltérő érzékelhetősége.

A GVH azt is egyértelműsítette, hogy nem lehet a fogyasztó kötelezettségévé tenni a teljeskörű tájékozódást. Nem mentesülnek a vállalkozások a szakmai tisztesség követelménye alól, ha a fogyasztóknak adott esetben lehetőségük lehet bizonyos reklámállításoknak részletesen utánajárni, a kampány feltételeiről a részletes tájékoztatást megkeresni.

  • Akár” állítások

Az „akár” állítással feltételes árkedvezményt fogalmaz meg a vállalkozás, amennyiben egy akciós időszakban több különböző termékre eltérő árkedvezményt alkalmaz, de az akciós időszakot a legjelentősebb akció feltüntetésével kommunikálja, például: „akár 50 százalékos kedvezmény”. Általánosságban leszögezte a GVH, hogy az „akár” kifejezés nem mentesít a reklámkampányban kedvezményekre tett ígéretek alól. A közhiedelemmel ellentétben jogsértő lehet a kampány, ha a reklámüzenetben az „akár” kifejezéssel összekapcsolt nagymértékű kedvezmény valójában csak szűk körben érvényesül, illetve atipikus termékek tekintetében valósul meg, tehát csak a fogyasztók elenyészően kis hányada tekintetében bír relevanciával.

  • Fogyasztók által preferált termékek – „húzótermékek” megjelenítése

A GVH álláspontja szerint a reklámok képi üzenete egyértelműen orientálja a fogyasztókat arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű termékek jelenthetnek meg az akciós kínálatban. Amennyiben a valóban jelentős leértékeléssel érintett „húzótermékek” köre nagyon szűk, és az akciós kínálat szempontjából atipikus termékeknek tekinthetőek, úgy az ilyen húzótermékre fókuszáló kampányüzenet egyfajta csaliként funkcionál, torzíthatja a fogyasztói döntést, ezért tisztességtelen lehet.

  • Ár-összehasonlítás

Az akciós árak eredeti árakhoz hasonlítása alapvető eszköze a promóciós kampányoknak. Egyértelműen tisztességtelen, ha az akciós ár valótlan, vagy az eredeti ár nem az, amit korábban használt a kereskedő. A GVH következetes gyakorlata alapján az „eredeti ár” kifejezés csak az akciót megelőző, a kereskedő által jellemzően alkalmazott árként értelmezhető. Mindez azt jelenti, hogy az átmeneti jelleggel rövid ideig alkalmazott árat nem szabad eredeti árként feltüntetni egy reklámkampány során. Az akciót megelőzően ténylegesen alkalmazott ár szükségszerűen az eredeti ár abban az esetben is, ha már ez is egy csökkentett ár volt, tekintettel például arra, hogy a termék egy régebbi modell. A kereskedő nem tüntetheti fel a termék megjelenésekor alkalmazott magasabb árat, vagy a gyártó által javasolt árat eredeti árként, amennyiben nem ezek voltak a jellemzően alkalmazott árak az akciót megelőzően.

Összehasonlítás hiányában is megtévesztő, ha egy termék árát kedvezményesként tünteti fel a vállalkozás, amennyiben ez valótlan.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 20., 16:40
Nem jellemezte magas cégfluktuáció a faipari szektort 2022-ben, alapvetően stagnált az itt működő cégek száma. Az egyéni vállalkozók köre tavaly közel 100 fővel tovább csökkent. A jövő rövidtávon várhatóan nem hoz jelentős kiugrást, 2023-ban csökkenő cégszámmal érdemes számolni – írja elemzésében az Opten.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.
2023-03-20 18:10:00
Az ültetésre szánt növények távértékesítése kizárólag növényútlevéllel megengedett, amely igazolja, hogy a termesztés és előállítás a növény-egészségügyi követelmények betartásával történt – hívja fel a figyelmet a Nébih.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.
2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  Rovathírek: GUSTO

Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS