A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda összefoglalta, hogyan kerülhető el a jogsértés.
A GVH idén is komoly figyelmet szentel a Black Friday-os reklámállításoknak, amelyet Facebook oldalán közzétett „Black Friday kisokos„ poszt-sorozatával is alátámaszt. Emellett „Véget érhetnek a jogsértő Black Friday akciók„ címmel sajtóközleményt is közzétett.
A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda összefoglalta, mit kell figyelembe venniük a vállalkozásoknak, ha el akarják kerülni a jogsértést és annak következményeit. Az előzetes megfelelés a legtöbb esetben sokkal kifizetődőbb, mint a jogsértés, ami a szabályok és a szankciók folyamatos szigorodása miatt egyre kevésbé fenntartható üzleti modell hosszabb távon. Ritter Eszter, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (LKT) partnere arra is felhívja a figyelmet, hogy a GVH további tájékoztatókkal is segíti a vállalkozások megfelelését:
Mekkora lehet a bírság?
A versenytörvény szerint a bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző évi nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Ha erről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság maximumának meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év árbevétele az irányadó. Fontos kiemelni, hogy a bírságszámítás során a GVH a jogsértő reklámmal összefüggő marketingköltést vagy az adott termék forgalmából elért árbevételt veszi alapul a fogyasztóvédelmi ügyekben. A kkv-kre enyhébb szabályok vonatkozhatnak első jogsértés esetén.
Jogsértés vagy megfelelés?
A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szerint jobb az előzetes megfelelés, és ennek érdekében egy hatékony megfelelési program kialakítása. Ha fellelhető egy vállalkozás üzleti gyakorlatában a megfelelésre törekvés, a hatóság azt bírságcsökkentő tényezőként is figyelembe veheti. Sőt még egy utólagos megfelelési program kialakításának is lehet jelentősége.
Mire kell odafigyelni?
Kevesen tudják, hogy a reklámüzenetek tekintetében nem az ártatlanság vélelme, hanem a bűnösség vélelme érvényesül. Vagyis nem a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az üzenet valótlan, hanem minden esetben a vállalkozásnak kell azt, hogy az üzenet valós. Ez nemcsak az árkedvezményre vonatkozó állításra vonatkozik, hanem mindenre, ami a kereskedelmi kommunikációban megfogalmazódik. Ezért a kampányok kialakításánál célszerű az állítások bizonyíthatóságára is odafigyelni. További egyedi iparági korlátozások vonatkoznak egyes termékekre, például élelmiszerekre, étrendkiegészítőkre és kozmetikumokra.
Sólyom Iván, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (LKT) másik versenyjogi partnere hangsúlyozza: ha reklámüzenet valótlan vagy megtévesztő, azt nem orvosolja a fogyasztó esetleges utólagos, vagy apró betűs pontosító tájékoztatása. Azzal, hogy a fogyasztó szembesül egy valótlan vagy félrevezető ígérettel, a fogyasztói döntési folyamat már torzulhatott. Ezért jogsértő lehet, ha egy kampányban meghirdetett leértékelés vagy visszatérítés további, limitáló feltételeivel a fogyasztó csak apró betűs tájékoztatásban, továbbkattintással, avagy az üzletbe betérve, esetleg a rendelési folyamat előrehaladottabb szakaszában szembesül. Lényeges még ezzel kapcsolatban a kommunikációs csatorna áteresztőképessége, a kép és az alámondás eltérő érzékelhetősége.
A GVH azt is egyértelműsítette, hogy nem lehet a fogyasztó kötelezettségévé tenni a teljeskörű tájékozódást. Nem mentesülnek a vállalkozások a szakmai tisztesség követelménye alól, ha a fogyasztóknak adott esetben lehetőségük lehet bizonyos reklámállításoknak részletesen utánajárni, a kampány feltételeiről a részletes tájékoztatást megkeresni.
Az „akár” állítással feltételes árkedvezményt fogalmaz meg a vállalkozás, amennyiben egy akciós időszakban több különböző termékre eltérő árkedvezményt alkalmaz, de az akciós időszakot a legjelentősebb akció feltüntetésével kommunikálja, például: „akár 50 százalékos kedvezmény”. Általánosságban leszögezte a GVH, hogy az „akár” kifejezés nem mentesít a reklámkampányban kedvezményekre tett ígéretek alól. A közhiedelemmel ellentétben jogsértő lehet a kampány, ha a reklámüzenetben az „akár” kifejezéssel összekapcsolt nagymértékű kedvezmény valójában csak szűk körben érvényesül, illetve atipikus termékek tekintetében valósul meg, tehát csak a fogyasztók elenyészően kis hányada tekintetében bír relevanciával.
A GVH álláspontja szerint a reklámok képi üzenete egyértelműen orientálja a fogyasztókat arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű termékek jelenthetnek meg az akciós kínálatban. Amennyiben a valóban jelentős leértékeléssel érintett „húzótermékek” köre nagyon szűk, és az akciós kínálat szempontjából atipikus termékeknek tekinthetőek, úgy az ilyen húzótermékre fókuszáló kampányüzenet egyfajta csaliként funkcionál, torzíthatja a fogyasztói döntést, ezért tisztességtelen lehet.
Az akciós árak eredeti árakhoz hasonlítása alapvető eszköze a promóciós kampányoknak. Egyértelműen tisztességtelen, ha az akciós ár valótlan, vagy az eredeti ár nem az, amit korábban használt a kereskedő. A GVH következetes gyakorlata alapján az „eredeti ár” kifejezés csak az akciót megelőző, a kereskedő által jellemzően alkalmazott árként értelmezhető. Mindez azt jelenti, hogy az átmeneti jelleggel rövid ideig alkalmazott árat nem szabad eredeti árként feltüntetni egy reklámkampány során. Az akciót megelőzően ténylegesen alkalmazott ár szükségszerűen az eredeti ár abban az esetben is, ha már ez is egy csökkentett ár volt, tekintettel például arra, hogy a termék egy régebbi modell. A kereskedő nem tüntetheti fel a termék megjelenésekor alkalmazott magasabb árat, vagy a gyártó által javasolt árat eredeti árként, amennyiben nem ezek voltak a jellemzően alkalmazott árak az akciót megelőzően.
Összehasonlítás hiányában is megtévesztő, ha egy termék árát kedvezményesként tünteti fel a vállalkozás, amennyiben ez valótlan.
Hogy milyenek a borai? Nos, Ádám volt olyan bevállalós, hogy élő adásban pattintsa ki a dugót a palackokból, mi meg finomkodás nélkül mondtuk el benyomásainkat.
Négy éve kezdeményezett eljárás zárult le a hazánk számára kedvező döntéssel, amely kimondta, hogy a beruházás megfelel az uniós normáknak.