Bizonytalanság a bérminimum körül? Döntött a Kúria

2019. 03. 17., 12:35

Bár látszólag egyértelmű, hogy kinek mennyi jár, a gyakorlatban mégis felmerülnek bizonyos kérdések a garantált bérminimum alkalmazása során. A Kúria döntését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd ismerteti.

Milyen ügyben döntött a Kúria?

A Kúria március 7-én tette közzé azt a határozatát, amiben a garantált bérminimum alkalmazásával kapcsolatosan döntött – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jog oldalon dr. Kocsis Ildikó. Az adott ügyben az volt a vitás kérdés, hogy a benzinkúton kútkezelői végzettséggel dolgozók az alacsonyabb összegű minimálbérre, vagy a magasabb garantált bérminimumra jogosultak-e. A kettő között havonta 46 000 forint a különbség.

Mi volt az alapprobléma?

A problémát az okozta, hogy mit minősíthetünk középfokú végzettségnek. A garantált bérminimum feltétele ugyanis, hogy „a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum”.

Mi minősül középfokú végzettségnek?

A Kúriának abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy a benzinkúton a töltőállomás-kezelői végzettség középfokú szakképzettségnek minősül-e, ami alapján jár a magasabb bér.

Az Országos Képzési Jegyzék (közismerten OKJ) az, ami meghatározza a képesítési szinteket. Ebben több szintet is megkülönböztetnek a középfokú képesítések esetén:

32 Alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

33 Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

34 Középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

35 Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

A Kúria határozatában megállapította, hogy a középfokú és az alsó középfokú képesítés nem azonos képzettséget takar. Alapvető különbség a két képzettség között, hogy az alsó középfokú szakképesítés iskolarendszeren kívüli képzéssel, a középfokú szakképesítés iskolarendszerű képzéssel szerezhető meg.

A töltőállomás-kezelő szakképesítés esetén az OKJ által megjelölt szint a 32-es, vagyis alsó középfokú szakképesítésnek minősül.

A végső döntés

A Kúria az adott ügyben kimondta, hogy a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet „a garantált bérminimum fizetését „legalább középfokú végzettséghez” köti. A jogszabályokból nem vezethető le, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából.”

Mindegy, hogy egy adott szakképesítés alsó középfokúnak vagy középfokúnak minősül-e, jár a garantált bérminimum, ha

  • a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez kötött és
  • a munkavállaló rendelkezik is ezzel a végzettséggel, képesítéssel.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS