Baker McKenzie: nem elegendő a cégcsoport szintű bejelentővédelmi rendszer

2023. 06. 08., 13:41

A közép- és nagyvállalatoknak hamarosan létre kell hozniuk belső visszaélés-bejelentési rendszerüket. Ennek nem megfelelő működtetése esetén komoly adatvédelmi, munkajogi vagy polgári jogi következményekkel kell szembenézniük – hangzott el a Baker McKenzie ügyvédi iroda Európai Sokszínűségi Hónap alkalmából szervezett rendezvényén.

A Hungarian Business Leaders Forummal közös esemény célja a sokszínűség és az inkluzivitás fontosságának elmélyítése volt a hazai üzleti életben. Ennek lényeges eleme a megszólalás és kiállás kultúrája, amelybe beletartozik, hogy a munkavállalóknak lehetőségük legyen bejelenteni a vállalatnál történt esetleges visszaéléseket.

2019-ben jelent meg az az uniós irányelv, amely értelmében ki kell alakítani a közérdekű bejelentést tévő személyek védelmének rendszerét. Az intézkedések magyar jogba való átültetése a napokban történt meg.

Az áprilisban elfogadott törvényt a köztársasági elnök először nem írta alá, megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Ennek alapján az országgyűlés módosított formában fogadta el a törvényjavaslatot, a törvényt május 25-én hirdették ki, amely az ezt követő 60. napon lép hatályba. Érvénybelépés után a nagyobb vállalatok esetében 60 napon belül, a kisebbek esetében pedig az év végéig lesz kötelező a bejelentési rendszer kialakítása. Ez teszi lehetővé, hogy a munkavállalók úgy tudják bejelenteni a munkavégzésük során észlelt visszaéléseket, hogy ne kelljen tartaniuk az esetleges megtorlástól.

A rendezvényen dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezető ügyvédje a rendszer bevezetésével és működtetésével kapcsolatban néhány fontos részletre hívta fel a figyelmet.

A törvény hatálya alá elsősorban a nagyobb cégek tartoznak, de a közszférára – önkormányzatokra, államigazgatási szervekre – is vonatkozik, tehát ezeken a munkahelyeken is lehetőség lesz a visszaélések bejelentésére. A multinacionális cégeknél a bejelentésvédelemnek már hagyománya van. A jogszabály igazi próbája az lesz, hogy a magyar közép- és nagyvállalatok, a közigazgatás, az önkormányzatok és az egyéb nagy foglalkoztatók – például az egyetemek – vállalati kultúrája a gyakorlatban hogyan illeszkedik a törvényhez.

A Baker McKenzie szakmai értelmezése szerint nemzetközi cég esetében nem elegendő a cégcsoportszintű bejelentővédelmi rendszer, hanem egyértelműen helyi szinten is ki kell alakítani azt. Az 50-250 fős cégek esetében több munkáltató közösen működtethet ilyen rendszert, de a nagyobb foglalkoztatóknál már saját rendszert kell létrehozniuk, a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozások pedig létszámtól függetlenül kötelesek bevezetni.

A bejelentési rendszer, illetve a panaszok kivizsgálása házon belül is működtethető, de bejelentővédelmi ügyvédnek vagy külső szervezetnek is kiszervezhető. Itt arra kell ügyelni, hogy a pártatlanság és összeférhetetlenség tekintetében a magyar jogszabály szigorúbb követelményeket fogalmaz meg a bejelentővédelmi ügyvéddel és a külső szolgáltatókkal szemben, mint az eredeti EU-irányelv, nevezetesen azt, hogy megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd vagy a külső szervezet más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.

Ha a bejelentővédelmi rendszer kiépítése elmarad, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság kötelezheti a szervezetet ennek pótlására. A rendszernek szigorú adatvédelmi követelményeknek is meg kell felelnie. A munkahelyi visszaélések szankciója pedig polgári jogi vagy munkajogi felelősségre vonás lehet. Úgy kell tehát rugalmas, emberközpontú rendszert bevezetni és működtetni, hogy közben számos jogszabályi követelményt kell nagyon pontosan betartani – tette hozzá dr. Óváry-Papp Nóra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS