A közép- és nagyvállalatoknak hamarosan létre kell hozniuk belső visszaélés-bejelentési rendszerüket. Ennek nem megfelelő működtetése esetén komoly adatvédelmi, munkajogi vagy polgári jogi következményekkel kell szembenézniük – hangzott el a Baker McKenzie ügyvédi iroda Európai Sokszínűségi Hónap alkalmából szervezett rendezvényén.
A Hungarian Business Leaders Forummal közös esemény célja a sokszínűség és az inkluzivitás fontosságának elmélyítése volt a hazai üzleti életben. Ennek lényeges eleme a megszólalás és kiállás kultúrája, amelybe beletartozik, hogy a munkavállalóknak lehetőségük legyen bejelenteni a vállalatnál történt esetleges visszaéléseket.
2019-ben jelent meg az az uniós irányelv, amely értelmében ki kell alakítani a közérdekű bejelentést tévő személyek védelmének rendszerét. Az intézkedések magyar jogba való átültetése a napokban történt meg.
Az áprilisban elfogadott törvényt a köztársasági elnök először nem írta alá, megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Ennek alapján az országgyűlés módosított formában fogadta el a törvényjavaslatot, a törvényt május 25-én hirdették ki, amely az ezt követő 60. napon lép hatályba. Érvénybelépés után a nagyobb vállalatok esetében 60 napon belül, a kisebbek esetében pedig az év végéig lesz kötelező a bejelentési rendszer kialakítása. Ez teszi lehetővé, hogy a munkavállalók úgy tudják bejelenteni a munkavégzésük során észlelt visszaéléseket, hogy ne kelljen tartaniuk az esetleges megtorlástól.
A rendezvényen dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezető ügyvédje a rendszer bevezetésével és működtetésével kapcsolatban néhány fontos részletre hívta fel a figyelmet.
A törvény hatálya alá elsősorban a nagyobb cégek tartoznak, de a közszférára – önkormányzatokra, államigazgatási szervekre – is vonatkozik, tehát ezeken a munkahelyeken is lehetőség lesz a visszaélések bejelentésére. A multinacionális cégeknél a bejelentésvédelemnek már hagyománya van. A jogszabály igazi próbája az lesz, hogy a magyar közép- és nagyvállalatok, a közigazgatás, az önkormányzatok és az egyéb nagy foglalkoztatók – például az egyetemek – vállalati kultúrája a gyakorlatban hogyan illeszkedik a törvényhez.
A Baker McKenzie szakmai értelmezése szerint nemzetközi cég esetében nem elegendő a cégcsoportszintű bejelentővédelmi rendszer, hanem egyértelműen helyi szinten is ki kell alakítani azt. Az 50-250 fős cégek esetében több munkáltató közösen működtethet ilyen rendszert, de a nagyobb foglalkoztatóknál már saját rendszert kell létrehozniuk, a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozások pedig létszámtól függetlenül kötelesek bevezetni.
A bejelentési rendszer, illetve a panaszok kivizsgálása házon belül is működtethető, de bejelentővédelmi ügyvédnek vagy külső szervezetnek is kiszervezhető. Itt arra kell ügyelni, hogy a pártatlanság és összeférhetetlenség tekintetében a magyar jogszabály szigorúbb követelményeket fogalmaz meg a bejelentővédelmi ügyvéddel és a külső szolgáltatókkal szemben, mint az eredeti EU-irányelv, nevezetesen azt, hogy megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd vagy a külső szervezet más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.
Ha a bejelentővédelmi rendszer kiépítése elmarad, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság kötelezheti a szervezetet ennek pótlására. A rendszernek szigorú adatvédelmi követelményeknek is meg kell felelnie. A munkahelyi visszaélések szankciója pedig polgári jogi vagy munkajogi felelősségre vonás lehet. Úgy kell tehát rugalmas, emberközpontú rendszert bevezetni és működtetni, hogy közben számos jogszabályi követelményt kell nagyon pontosan betartani – tette hozzá dr. Óváry-Papp Nóra.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Minden feltétel adott ahhoz, hogy februárban a földbe kerülhessen az első beton a paksi atomerőmű-beruházáson, elkészült a vasbeton szerkezet, és működésbe állt a betonkeverő üzem is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.