Az IT működést is elérte az automatizáció

2022. 01. 31., 15:11

Az IT számára egyre kevesebb kompromisszumra adnak lehetőséget a szolgáltatásminőségre és a rendelkezésre állásra vonatkozó üzleti követelmények. Az élenjáró IT vezetők ezért arra törekednek, hogy alapjaiban reformálják meg szervezetük működését. Ennek legfőbb eszköze az ismétlődő, manuális rutinok és folyamatok azonosításával az operatív feladatok újratervezése és automatizálása. A változás csak fokozatosan érhető el, az eredmény azonban megéri a befektetett energiát: racionalizált ütemtervek, gyorsabb IT delivery, hatékonyabb és stabilabb IT működés – állapítja meg a Deliotte legfrisebb Tech Trends tanulmánya.

A Deloitte már 13 éve elemzi a technológiai szektor fejlődését és publikálja azokat a piacot formáló aktuális trendeket, amelyek meghatározzák, vagy potenciálisan befolyásolhatják a vállalatok fejlődését és jövőjét. Az egyik ilyen trend az IT működés automatizációja, amely egyre inkább előtérbe kerül a technológiai vezetők agendáján. A Deloitte globális kutatásában résztvevő IT vezetők 95 százaléka hangsúlyos tényezőként, 21 százalék pedig fő prioritásként jelölte meg.

Az elmúlt években számos automatizációs kezdeményezés indult a vállalatoknál, elsősorban az üzleti területek back-office folyamatainak fejlesztésére össszpontosítva: ismétlődő feladatok esetén az emberi közreműködést kiváltó algoritmusok bevezetésével javult a működési hatékonyság, emellett lehetővé vált a munkaerő nagyobb hozzáadott értékű feladatokba való átcsatornázása.

Ez a jelenség mára elérte az IT belső működését is: a jövő informatikai szervezetei modernizálják az „IT back office”-t, és az önkiszolgálást, illetve a célzott automatizálásra alapozott működési-szolgáltatási modellt helyezik a középpontba.

A technológiai komplexitás növekedése, és a gyorsan változó üzleti elvárások mellett ezt a változást a világjárvány működési környezetre gyakorolt hatása is gyorsíthatta, de hozzájárulhatott a munkaerőpiacon megfigyelhető generációváltás is. A fiatal munkavállalók és IT szakemberek már egy olyan generáció tagjai, akik otthonosan mozognak a digitalizáció terén, emellett karrierjüket egyre gyakrabban startup környezetben kezdik: szemléletmódjukban az ember által végzett monoton feladatok minimalizálását, a skálázhatóságot és hatékonyságot helyezik a középpontba, a nagyvállalati környezetben gyakran megfigyelhető kompromisszumos megoldásokat és kézivezérlést pedig inkább kényszermegoldásként kezelik.

A Deloitte szakértői szerint a következő három területen koncentrálódik az IT működés átalakítása:

Az infrastruktúra standardizálása és automatizációja

Az automatizációs folyamat első lépése az infrastuktúra menedzsment átalakítása. Az infrastrucutre as code (IaC) szemlélet a számítógépes adatközpontok standardizált, gépileg olvasható definíciós fájlok segítségével történő kezelését helyezi fókuszba, interaktív konfigurációs eszközök alkalmazása helyett.

„Az IaC célja egy olyan környezet kialakítása, amelyben minden - még a testreszabott rendszerek is - egy sor optimalizált szabály szerint működnek, mely definíciók központilag, egy verziókezelő rendszerben vannak. Ennek eredményeképp egyetlen szakember képes kiváltani több üzemeltető, addig többnyire manuálisan végzett munkáját” – mondta Szathmáry András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A szoftver és alkalmazás standardizálás és automatizáció

Az automatizációban élen járó IT-szervezetek már nem az infrastruktúrát kezelik, hanem az infrastruktúrát kezelő kódot fejlesztik, ami a skálázhatóság, a hatékonyság és a kiszámíthatóság növekedését eredményezi. Ugyanez a megközelítés alkalmazható a szoftverkomponensekre, a menedzsmenteszközökre és a különböző alkalmazásokra is. Az infrastruktúrához hasonlóan az on-premise szoftverkomponensek, az adatbázis-kezelés, az integrációs eszközök, security, a rendszerkezelés és patching kiválóan alkalmasak az automatizálásra.

Az automatizációs szabályok fejlesztése gépi tanulással

Az automatizálás szabályokra épül, melyeket az IT szakemberek optimalizálnak a kieséseket és üzemzavarokat okozó problémák alapján. A kiesések vagy rendszerleállások korai felismerésében a prediktív modellezés adta lehetőségekkel és gépi tanulással támogatott csapatok mérhetően javíthatják az üzemidőt és csökkenthetik a leállások súlyosságát. Az automatizáció következő szintje az, amikor a szabályok folyamatos finomhangolása és fejlesztése is emberi beavatkozás nélkül, gépi tanulás útján történik meg.

„Az automatizáció hosszú és kihívásokkal teli út a szervezet számára. Első lépésben a működési folyamatok egységesítése és standardizációja a cél, mely jelentős átalakulást eredményezhet a működési modellben, intenzív változásmenedzsmentet igényelve. Ezt követően a standard folyamatok automatizálására célszerű egy dedikált csapat létrehozása, akik feladata az automatizációs lehetőségek és eszközök azonosítása, tervezése és megvalósítása. Ez a csapat módszeresen bővítheti, kiterjesztheti az automatizációs horizontot, idővel egyre több tapasztalatot gyűjtve és egyre több IT működési és szolgáltatási folyamatot alakítva át. A hangsúly a fokozatosságon van” – mondta Szathmáry András.

A hosszú út azonban kézzelfogható eredményekkel jár: az IT működésben zajló automatizációs törekvések révén a hatékonyság és stabilitás növelése, illetve a költségoptimalizálás mellett lehetővé válik, hogy a képzett és tehetséges IT szakemberek a nagyobb hozzáadott értékű feladatokra, illetve a versenyelőnyt biztosító technológiák és kompetenciák megteremtésére és fenntartására összpontosíthassanak, állapítja meg a tanulmány.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.