Az IT számára egyre kevesebb kompromisszumra adnak lehetőséget a szolgáltatásminőségre és a rendelkezésre állásra vonatkozó üzleti követelmények. Az élenjáró IT vezetők ezért arra törekednek, hogy alapjaiban reformálják meg szervezetük működését. Ennek legfőbb eszköze az ismétlődő, manuális rutinok és folyamatok azonosításával az operatív feladatok újratervezése és automatizálása. A változás csak fokozatosan érhető el, az eredmény azonban megéri a befektetett energiát: racionalizált ütemtervek, gyorsabb IT delivery, hatékonyabb és stabilabb IT működés – állapítja meg a Deliotte legfrisebb Tech Trends tanulmánya.
A Deloitte már 13 éve elemzi a technológiai szektor fejlődését és publikálja azokat a piacot formáló aktuális trendeket, amelyek meghatározzák, vagy potenciálisan befolyásolhatják a vállalatok fejlődését és jövőjét. Az egyik ilyen trend az IT működés automatizációja, amely egyre inkább előtérbe kerül a technológiai vezetők agendáján. A Deloitte globális kutatásában résztvevő IT vezetők 95 százaléka hangsúlyos tényezőként, 21 százalék pedig fő prioritásként jelölte meg.
Az elmúlt években számos automatizációs kezdeményezés indult a vállalatoknál, elsősorban az üzleti területek back-office folyamatainak fejlesztésére össszpontosítva: ismétlődő feladatok esetén az emberi közreműködést kiváltó algoritmusok bevezetésével javult a működési hatékonyság, emellett lehetővé vált a munkaerő nagyobb hozzáadott értékű feladatokba való átcsatornázása.
Ez a jelenség mára elérte az IT belső működését is: a jövő informatikai szervezetei modernizálják az „IT back office”-t, és az önkiszolgálást, illetve a célzott automatizálásra alapozott működési-szolgáltatási modellt helyezik a középpontba.
A technológiai komplexitás növekedése, és a gyorsan változó üzleti elvárások mellett ezt a változást a világjárvány működési környezetre gyakorolt hatása is gyorsíthatta, de hozzájárulhatott a munkaerőpiacon megfigyelhető generációváltás is. A fiatal munkavállalók és IT szakemberek már egy olyan generáció tagjai, akik otthonosan mozognak a digitalizáció terén, emellett karrierjüket egyre gyakrabban startup környezetben kezdik: szemléletmódjukban az ember által végzett monoton feladatok minimalizálását, a skálázhatóságot és hatékonyságot helyezik a középpontba, a nagyvállalati környezetben gyakran megfigyelhető kompromisszumos megoldásokat és kézivezérlést pedig inkább kényszermegoldásként kezelik.
A Deloitte szakértői szerint a következő három területen koncentrálódik az IT működés átalakítása:
Az infrastruktúra standardizálása és automatizációja
Az automatizációs folyamat első lépése az infrastuktúra menedzsment átalakítása. Az infrastrucutre as code (IaC) szemlélet a számítógépes adatközpontok standardizált, gépileg olvasható definíciós fájlok segítségével történő kezelését helyezi fókuszba, interaktív konfigurációs eszközök alkalmazása helyett.
„Az IaC célja egy olyan környezet kialakítása, amelyben minden - még a testreszabott rendszerek is - egy sor optimalizált szabály szerint működnek, mely definíciók központilag, egy verziókezelő rendszerben vannak. Ennek eredményeképp egyetlen szakember képes kiváltani több üzemeltető, addig többnyire manuálisan végzett munkáját” – mondta Szathmáry András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
A szoftver és alkalmazás standardizálás és automatizáció
Az automatizációban élen járó IT-szervezetek már nem az infrastruktúrát kezelik, hanem az infrastruktúrát kezelő kódot fejlesztik, ami a skálázhatóság, a hatékonyság és a kiszámíthatóság növekedését eredményezi. Ugyanez a megközelítés alkalmazható a szoftverkomponensekre, a menedzsmenteszközökre és a különböző alkalmazásokra is. Az infrastruktúrához hasonlóan az on-premise szoftverkomponensek, az adatbázis-kezelés, az integrációs eszközök, security, a rendszerkezelés és patching kiválóan alkalmasak az automatizálásra.
Az automatizációs szabályok fejlesztése gépi tanulással
Az automatizálás szabályokra épül, melyeket az IT szakemberek optimalizálnak a kieséseket és üzemzavarokat okozó problémák alapján. A kiesések vagy rendszerleállások korai felismerésében a prediktív modellezés adta lehetőségekkel és gépi tanulással támogatott csapatok mérhetően javíthatják az üzemidőt és csökkenthetik a leállások súlyosságát. Az automatizáció következő szintje az, amikor a szabályok folyamatos finomhangolása és fejlesztése is emberi beavatkozás nélkül, gépi tanulás útján történik meg.
„Az automatizáció hosszú és kihívásokkal teli út a szervezet számára. Első lépésben a működési folyamatok egységesítése és standardizációja a cél, mely jelentős átalakulást eredményezhet a működési modellben, intenzív változásmenedzsmentet igényelve. Ezt követően a standard folyamatok automatizálására célszerű egy dedikált csapat létrehozása, akik feladata az automatizációs lehetőségek és eszközök azonosítása, tervezése és megvalósítása. Ez a csapat módszeresen bővítheti, kiterjesztheti az automatizációs horizontot, idővel egyre több tapasztalatot gyűjtve és egyre több IT működési és szolgáltatási folyamatot alakítva át. A hangsúly a fokozatosságon van” – mondta Szathmáry András.
A hosszú út azonban kézzelfogható eredményekkel jár: az IT működésben zajló automatizációs törekvések révén a hatékonyság és stabilitás növelése, illetve a költségoptimalizálás mellett lehetővé válik, hogy a képzett és tehetséges IT szakemberek a nagyobb hozzáadott értékű feladatokra, illetve a versenyelőnyt biztosító technológiák és kompetenciák megteremtésére és fenntartására összpontosíthassanak, állapítja meg a tanulmány.
Átadták az autóalkatrész-gyártással foglalkozó Astotec Automotive Hungary Bt. legújabb kapacitásbővítő beruházását Pápán.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.