Az a gyanús, ami nem gyanús: jobban kell figyelniük a munkáltatóknak

2023. 01. 11., 14:21

Január 1-jétől jelentősen változtak a Munka Törvénykönyvének (Mt.) szabályai. A sok változás közepette azonban többeknek elkerülheti a figyelmét egy olyan újdonság, amely sokszor hozhatja kellemetlen helyzetbe a munkáltatókat: a munkáltatót terhelő bizonyítási kötelezettség kiszélesedése – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Nagy Dóra Ágnes.

2023. január 1-jétől az Mt. eddigi legátfogóbb módosítására került sor. Az új szabályok alapvetően két EU-s irányelvet ültetnek át a magyar gyakorlatba és fő céljuk a munka – magánélet egyensúlyának növelése, valamint az átláthatóbb és kiszámíthatóbb munkafeltételek megteremtése.

A magyar jogalkotó az EU által deklarált célokat kiterjesztve, egyidejűleg megváltoztatta a joggal való visszaélésre vonatkozó bizonyítási szabályokat is. Joggal való visszaélésről akkor beszélhetünk, ha valamely félnek jogában áll ugyan egy intézkedést megtenni, azonban ezt a jogát nem annak célja szerint gyakorolja. Bár joggal való visszaélésre a munkavállaló korábban is hivatkozhatott, azonban mostantól változnak a bizonyítási szabályok: a továbbiakban a munkáltató lesz köteles azt igazolni, hogy az egyébként jogszerű intézkedését nem valamely, a munkavállaló által sérelmezett körülmény váltotta ki. Márpedig ez jelentős többlet terhet és sokszor komoly dokumentációs nehézséget ró a munkáltatókra.

Lássunk erre néhány példát!

Munkaviszony megszüntetése átszervezésre hivatkozva

Tegyük fel, hogy a munkáltató átszervezésre hivatkozva, jogszerűen megszünteti egy olyan munkavállalója munkaviszonyát, akinek korábban konfliktusa volt a felettesével. Ha a munkavállaló úgy gondolja, hogy a megszüntetés valós oka ez utóbbi és nem az átszervezés volt, úgy joggal való visszaélésre hivatkozva igényt érvényesíthet a munkáltatóval szemben (kérheti akár a munkaviszony helyreállítását is az új szabályok alapján).

Az Mt. eddigi szabályozása alapján a munkavállalót terhelte azon körülmény teljes bizonyítása, hogy a munkáltató részéről joggal való visszaélés történt. Jelen helyzetben tehát korábban a munkavállalónak kellett igazolnia, hogy a felmondás valós indoka valójában nem az átszervezés, hanem a felettesével való konfliktusa volt. Ezzel szemben az új szabályok szerint már a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem a korábbi konfliktusra hivatkozással szüntette meg dolgozójának munkaviszonyát, azaz valóban fennálltak az átszervezés körülményei, nem mondvacsinált okra hivatkozott csupán.

Munkavállaló elbocsátása próbaidő alatt

A munkáltató a próbaidő alatt indoklási kötelezettség nélkül jogosult bármely munkavállalójának a munkaviszonyát megszüntetni. Tegyük fel azonban, hogy a próbaidő alatt a munkáltató tudomást szerez a munkavállalója gyerekvállalási szándékairól. Ha egy ilyen helyzetben, az Mt. által biztosított jogánál fogva, a munkáltató próbaidő alatt megszünteti a munkaszerződést, úgy a munkavállaló érvelhet azzal, hogy a megszüntetés oka valójában a gyerekvállalási tervével volt összefüggésben.

Mostantól kezdve – a joggal való visszaélésre hivatkozás esetén – a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megszüntetésre nem a munkavállaló gyerekvállalási tervére tekintettel került sor. „Azaz hiába nem lenne a munkáltatónak ilyen esetben indoklási kötelezettsége, közvetetten mégis felmerül az az igény, hogy a munkáltató szükség esetén indokolni tudja, miért is szüntette meg próbaidő alatt a munkavállaló munkaviszonyát. Vagy legalábbis ennek okát megfelelően dokumentálja és erre az esetre felkészülten hozza meg a döntését” – magyarázza dr. Nagy Dóra Ágnes ügyvéd.

Prémium, vagy speciális juttatások egyes munkavállalói csoportok javára

Tegyük fel, hogy a munkáltató egy olyan speciális, prémium jellegű juttatást vezet be, amelyre, egyes prémium-kritériumok teljesítése alapján kizárólag a munkavállalók egy része válik jogosulttá (ilyen lehet például egy munkavállalói résztulajdonosi program bevezetése). Ha egy ilyen esetben a munkavállaló úgy gondolja, hogy indokolatlanul maradt ki a javadalmazási körből, úgy ezzel kapcsolatban igényt érvényesít a munkáltatóval szemben. Egy ilyen eljárásban a munkáltató köteles lesz indokolni, hogy milyen elvek alapján döntött a jutatott személyek köréről és bizonyítani, hogy ennek során betartotta a rendeltetésszerűség, a jóhiszeműség, a tisztesség, illetve az egyenlő bánásmód követelményét.

Konklúzió

Mint a fenti példák is mutatják, az új szabályozás azt eredményezi, hogy adott esetben a munkáltatóknak kell kimenteniük magukat – azaz azt is tudniuk kell bizonyítani, hogy mit nem tettek meg, vagy praktikusan, hogy valóban jogszerű okból jártak el az egyes intézkedések kapcsán. Ez pedig többletkövetelményt ró a munkáltatókra jogszerű intézkedésük esetén is.

„Egyelőre még bizonytalan, hogy milyen bizonyítékokat fogad majd el a bíróság és hogyan tudja a munkáltató igazolni, hogy az intézkedésére objektív vagy jogszerű indokok vezették. De, mint ezt már régóta tudjuk, a legnehezebb – többször lehetetlen - dolog mindig annak a bizonyítása, hogy mi miért nincsen, azaz, hogy mit miért nem tettünk meg. Jól fel kell szerelkeznie ezért annak a munkáltatónak, aki biztosra akar menni egy későbbi, esetleges munkaügyi eljárásban” – foglalja össze a Jalsovszky szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.