Automatikus számlaadat-szolgáltatás: a leggyakoribb problémák

2021. 05. 05., 14:30

Január 1-je óta az adóhatóság az adóalanyok teljes körű számlázási folyamatairól tudomást szerez, így az azokkal kapcsolatos hibákról és hiányosságról is – hívja fel a figyelmet a K-X Consulting.

2021-től az adóalanyoknak immár minden, számlázó programmal előállított számla adattartalmát azonnal és automatikusan el kell küldeniük az NAV-nak. Ez az előírás vonatkozik többek között a fordított adós, közösségi termékek értékesítéséről vagy szolgáltatás nyújtásáról szóló, harmadik országos export és tárgyi adómentes (számlakibocsátási kötelezettség alá eső) bizonylatok (továbbá ezek sztornója és helyesbítése) is.

Mindennek eredményeképpen az adóhatóság az adóalany teljes körű számlázási folyamatáról tudomást szerez, így az azokkal kapcsolatos hibákról és hiányosságról is. A felszámított adót nem tartalmazó (pl. közösségi) számlák ezidáig talán kevésbé voltak fókuszban, az adatszolgáltatás szempontjából azonban azonos súllyal esnek latba egy esetleges adóhatósági ellenőrzésnél. Ha egy cégvezető nincs meggyőződve arról, hogy a vállalkozása által kibocsátott számlák jól paraméterezettek és megfelelnek a jogszabályokban előírt formai követelményeknek, akkor érdemes a folyamatokat szakértővel ellenőriztetnie – javasolja Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A K-X Consulting tapasztalatai szerint a tipikus problémák a következők: 

  • teljesítési időpontok helytelen beállítása – ide értve a sztornó és a korrekciós számlákat is;
  • hibásan kiállított helyesbítő számlák; 
  • az időszaki elszámolású ügyleteket a számlázó rendszer nem tudja megfelelően kezelni;
  • a teljesítést követően több mint 8 napon túl történik a számlakibocsátás (késés);
  • devizás számláknál nem megfelelő árfolyammal szerepel az adóalap összege;
  • a számla nem a megfelelő időponttal kerül be az adóbevallásba és a közösségi összesítő jelentésbe (adategyeztetéskor eltéréseket okoz);
  • a számlák sorszámozása nem folyamatos;
  • formai problémák: adómentesség/hatályon kívüliség nem megfelelő jelölése.

Ezek a hibák a NAV számára elérhető adatokból – szinte kivétel nélkül – teljes mértékben láthatóak, hibaüzenetek sorát generálhatják. A hiba következménye pedig pusztán formai okoknál fogva is akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS