Amikor az állam beleszólhat a felvásárlásokba

2021. 04. 08., 13:30

Mint ahogy arra a nagy sajtóvisszhangott kapott Aegon-ügy rávilágított, az államnak számos eszköze van arra, hogy a vállalatfelvásárlási piac folyamataiba beavatkozzon. Ezt az eszköztárat tovább szélesítette a lassan egy éve bevezetett szabály, mely szerint külföldiek csak bejelentéssel és minisztériumi tudomásulvétellel szerezhetnek egymillió euró értéket meghaladó részesedést stratégiai társaságokban. Hol állunk egy év után?

Sok banánhéjon el lehet csúszni

A tevékenységi körtől és ügyértéktől függően az állam és a hatóságok több módon képesek felvásárlásokat megakadályozni. Egyes, iparágakban (pl. pénzintézetek, energiaszolgáltatók) a szabályozó hatóság engedélye szükséges bármilyen lényeges tulajdonosváltozáshoz. Más esetekben egy felvásárlást a versenyhivatal vizsgálhat és tilthat meg. Egy kevésbé ismert, 2018-ban bevezetett szabályrendszer pedig a közbiztonsági szempontból kritikusnak tartott ügyleteket kötötte a Belügyminisztérium jóváhagyásához (ezen bukott meg az Aegon-tranzakció is).

A legnagyobb visszhangot mégis a tavaly ilyenkor a járványhelyzetre tekintettel bevezetett bejelentési kötelezettség kapta. Ettől sokan azért tartottak, mert annak több helyen homályos szabályozása lényegében diszkrecionális lehetőséget biztosított az innovációs és technológiai miniszternek arra, hogy a vállalatfelvásárlási piac szereplőinek üzleti akaratába beavatkozzon. Többen, következményként, a vállalatfelvásárlási piac végét vizionálták.

A bejelentéstől nem kell félnetek jó lesz

„A kezdeti tapasztalatok nem látszottak igazolni a félelmeket. A kérelmek legnagyobb része könnyen és gyorsan átment a rostán. Az idő előre haladtával azonban sokat változott a folyamat” – emeli ki Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvédje. „Nem egy ügylet során sor került a felek külön meghallgatására a tranzakció feltételeinek részletes megismerése, a felek ügyleti szándékának értékelése céljából.” Az eljárások során előfordult, hogy a hatóság az ügylet egyes olyan feltételeit is megvizsgálta (pl. egy-egy állami támogatás sorsa), ami szűken értelmezve nem is tartozik az engedélyeztetés tárgyához. Ez értelemszerűen lelassította az engedélyeztetés folyamatát, a piaci szereplőknek több esetben hónapokig is várniuk kellett arra, hogy megérkezzen a minisztériumi ámen. És megjöttek az első visszautasítások is.

Amit idővel megtudtunk, és amit nem

Közben finomodott is a nehezen átláthatóvá szabályozás. Így például világossá vált, hogy közvetett tulajdonosváltozás esetén (azaz ha a magyar cég anyavállalata tekintetében jön létre a jogügylet) nem kell bejelenteni a tranzakciót. Az is kikristályosodott, hogy csak akkor esik egy ügylet bejelentési kötelezettség alá, ha az ügylettel érintett társaság egy kettős szempontrendszernek felel meg. Egyrészt a társaságnak bizonyos stratégiai ágazatokban (mint pl. az energiaszektor, közlekedési, egészségügyi vagy kommunikációs szektor) kell működnie, másrészt a külön rendeletben felsorolt tevékenységi körök egyikét kell ellátnia.

De még így is hordoz magában bizonytalanságokat a feltételrendszer. Így stratégiainak minősíthető-e egy társaság, ha az autóipar számára (mely szigorú értelemben véve a közlekedési infrastruktúra része) alkatrészeket gyárt vagy forgalmaz? A hatóság – kiterjesztően értelmezve az engedélyeztetési kört – az ilyen ügyleteket is bevonni látszik az ernyője alá. Maradtak más szürke foltok is a szabályok értelmezésében. Nem egyértelmű például, hogy be kell-e jelenteni az ügyletet, ha az kapcsolt felek között jön létre, tehát a végső tulajdonos személye nem változik. Egy ilyen ügylet hiába nem valósítja meg azt a célt, amelyre a szabályozás létrejött, annak mentességére nem lehetett hivatalos megerősítést kapni.

Halálos döfés az M&A piacnak?

Messze nem. A tranzakciós piac jelenlegi kiemelkedő aktivitása mutatja, hogy a piaci szereplők lényegében beárazták a korlátozásokat, azokkal megtanultak együtt élni. Annál is inkább, mivel a tavaly bevezetett bejelentési kötelezettség június végével megszűnik – legalábbis a jelenlegi állapotok szerint. „Az Aegon felvásárlás minisztériumi visszautasítása viszont mindenképpen elgondolkoztató jelzés a piacnak. Kevés nyugtalanítóbb üzleti faktor létezik ugyanis, mint a kiszámíthatatlan hatósági hozzáállás” – zárja a Jalsovszky szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS