Adómentes a sérelemdíj?

A munkaviszony fennállása során és annak megszűnésekor gyakran előfordul, hogy a munkáltató a munkavállalót személyiségi jogában megsérti vagy egyéb módon nem vagyoni hátrányt okoz számára. A munkáltatók körében bevett gyakorlat, hogy ebben az esetben a munkáltató a munkavállalóval kötött megállapodás alapján meghatározott összegű sérelemdíj fizetésével orvosolja a munkavállaló sérelmét.

A munkáltatók számára úgy tűnhet, hogy a sérelemdíj juttatásával járó adóteher megállapítása egyszerű feladat, hiszen a Szja törvény szerint a sérelemdíj jogcímen magánszemélynek juttatott összeg adómentes. A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű – hívja fel a figyelmet Nyári Zsolt, a K-X Consulting Kft. ügyvezetője és okleveles adószakértője. Az adóhatóság szakmai álláspontja alapján ugyanis a sérelemdíj juttatása kizárólag abban az esetben adómentes, ha a sérelemdíjat bírósági határozattal állapították meg vagy hagyták jóvá.

Ha tehát a munkavállaló és a munkáltató bírósági eljáráson kívül állapodtak meg abban, hogy a munkáltató nem vagyoni kár, személyiségi jogsértés kompenzációjaként sérelemdíjat fizet a munkavállalónak, akkor sérelemdíj a felek fennálló jogviszonyára tekintettel – ami jellemzően munkaviszony – adó- és járulékköteles juttatás lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a nettó összeg után meg kell fizetni a munkavállalói és a munkaadói adóterheket is. Egy 3 millió forint összegű, bírósági eljáráson kívül megállapított sérelemdíj így a munkaadónak valójában több mint 5 millió forintjába kerül.

A fentiek következtében a sérelemdíj jogcímén juttatott bevétel az esetek jelentős részében valójában nem adómentes a munkavállaló számára. A sérelemdíj adózásának helytelen meghatározása – általánosabban, a munkavállaló részére kifizetett, „kártérítésként” címkézett kifizetés automatikus adómentes minősítése – komoly kockázatot jelenthet mindkét érintett félnek.