Adómentes a sérelemdíj?

2022. 07. 28., 13:27

A sérelemdíj jogcímen magánszemélynek juttatott összeg az Szja törvény szerint adómentes, ez azonban csupán az esetek egy szűkebb körére érvényes – hívja fel a figyelmet Nyári Zsolt, a K-X Consulting Kft. ügyvezetője és okleveles adószakértője.

A munkaviszony fennállása során és annak megszűnésekor gyakran előfordul, hogy a munkáltató a munkavállalót személyiségi jogában megsérti vagy egyéb módon nem vagyoni hátrányt okoz számára. A munkáltatók körében bevett gyakorlat, hogy ebben az esetben a munkáltató a munkavállalóval kötött megállapodás alapján meghatározott összegű sérelemdíj fizetésével orvosolja a munkavállaló sérelmét.

A munkáltatók számára úgy tűnhet, hogy a sérelemdíj juttatásával járó adóteher megállapítása egyszerű feladat, hiszen a Szja törvény szerint a sérelemdíj jogcímen magánszemélynek juttatott összeg adómentes. A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű – hívja fel a figyelmet Nyári Zsolt, a K-X Consulting Kft. ügyvezetője és okleveles adószakértője. Az adóhatóság szakmai álláspontja alapján ugyanis a sérelemdíj juttatása kizárólag abban az esetben adómentes, ha a sérelemdíjat bírósági határozattal állapították meg vagy hagyták jóvá.

Ha tehát a munkavállaló és a munkáltató bírósági eljáráson kívül állapodtak meg abban, hogy a munkáltató nem vagyoni kár, személyiségi jogsértés kompenzációjaként sérelemdíjat fizet a munkavállalónak, akkor sérelemdíj a felek fennálló jogviszonyára tekintettel – ami jellemzően munkaviszony – adó- és járulékköteles juttatás lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a nettó összeg után meg kell fizetni a munkavállalói és a munkaadói adóterheket is. Egy 3 millió forint összegű, bírósági eljáráson kívül megállapított sérelemdíj így a munkaadónak valójában több mint 5 millió forintjába kerül.

A fentiek következtében a sérelemdíj jogcímén juttatott bevétel az esetek jelentős részében valójában nem adómentes a munkavállaló számára. A sérelemdíj adózásának helytelen meghatározása – általánosabban, a munkavállaló részére kifizetett, „kártérítésként” címkézett kifizetés automatikus adómentes minősítése – komoly kockázatot jelenthet mindkét érintett félnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS