Adócsomag, 2020: a legfontosabb változások

Június 4-én két adótörvény került az Országgyűlés elé: a nemrégiben bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv elemeit tartalmazó csomag (T/6351 számú javaslat) mellett különálló javaslatban kaptak helyet a DAC6, az ATAD és ÁFA irányelv kapcsán szükséges uniós jogharmonizációs módosítások (T/6349).

Érkezik a négygyermekes anyák adómentessége, megszűnik a társasági adó és innovációs járulék feltöltés, csökken a szálláshely szolgáltatás áfája, bővül a fejlesztési adókedvezményre jogosultak köre. Az egyszerűsítés jegyében megszűnik az EVA, és csökkenek a helyi adóval kapcsolatos adminisztratív teendők. Az alábbiakban kiemeljük a legfontosabb új vagy megváltozott szabályokat, amelyek közül számos újdonság már idén – a kihirdetést követően – életbe lép, olvasható a Mazars friss adóhírlevelében.

I. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, JÁRULÉKOK

Bevezetésre kerül a négy vagy több – saját vagy örökbefogadott – gyermeket nevelő anyák élethosszig tartó adómentessége. Az érintettek a kedvezményt 2019. december 31-ét követően munkával szerzett jövedelmeik tekintetében vehetik igénybe. A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és a kedvezményre jogosító jövedelem összegét. A kedvezmény évközi érvényesítésére is van lehetőség, azonban a kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem csökkenthető.

A tervezet bevezeti a magánalapítvány fogalmát. Az alapítványtól származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani, amennyiben a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerezte. Ha a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a magánalapítványtól származó bevétel egésze egyéb jövedelemként adóköteles. Az adómentes elemek köre is bővül. A tervezet szerint adómentessé válik: ·

• a tulajdonostárs részére történő termőföld értékesítés;
• a magánalapítvány vagyona terhére megszerzett bevétel (a vagyon hozamát kivéve) azzal a feltétellel, hogy a kedvezményezett magánszemély e jogállását nem valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, szerezte, továbbá a hozamok a vonatkozó nyilvántartások alapján elkülöníthetők az alapítványi vagyontól;
• a kiemelt nemzetközi sportrendezvényekkel összefüggésben adott juttatások.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

II.TÁRSASÁGI ADÓ

CSOPORTOS TÁRSASÁGI ADÓALANYISÁG

• Csökkenti az adminisztrációt, hogy eltörlik az adóbevallással egyenértékű tagi nyilatkozattételt, már a 2019-es adóévre is.
• Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében számos helyen pontosításra kerülnek a csoportos társasági adóalanyságra vonatkozó szabályok. Világossá teszi a törvény, hogy a csoporttagok is kötelesek a jövedelem- (nyereség-) minimum szabályainak alkalmazására.
• Jó hír, hogy a Tao-csoportok opcionális új módszert kapnak a kamatlevonási korlátozás számításához.
• Új rendelkezés mondja ki, hogy hogyan kell eljárni a fejlesztési tartalék, illetve a bejelentett immateriális jószág kedvezmény feltételeinek nem teljesülése miatti szankciós visszafizetési kötelezettség kapcsán.
• A tevékenységét év közben kezdő adózó is kérheti, hogy eleve csoportos társasági adóalany tagjaként kezdje meg társasági adóalanyiságát.

ADÓKEDVEZMÉNYEK

• A kkv-szektor beruházási tevékenységének ösztönzése érdekében a javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik. Első lépésként 2020-tól – 500 millió forint helyett – kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. Ez további két lépcsőben 50 millió/100 millió forintra csökken 2023-ra.
• A 2020. január 1-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a fejlesztési adókedvezmény létszám- és bérköltség feltételei.
• Pontosítják az energiahatékonysági beruházás keretében elszámolható költségek fogalmát.

AZ ADÓELŐLEG-FELTÖLTÉS MEGSZŰNÉSE

• A javaslat tartalmazza az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszüntetésével kapcsolatosan szükséges jogszabály-módosításokat is. Ez nem csak a Tao-ra, hanem az energiaelátók jövedelemadójára és az innovációs járulékra is vonatkozik, azonban a helyi iparűzési adóra nem.
• Az adóelőleg-feltöltés megszűnésével összefüggésben szükséges az ún. növekedési adóhitel szabályainak módosítása is. A jövőben az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni az erre vonatkozó nyilatkozatot.

ATAD, ATAD2 IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉNEK KÖVETKEZŐ ÜTEMÉHEZ TARTOZÓ JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁSOK

• A közösségi irányelvek nyomán a Tao törvény szabályai kiegészülnek a tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezésekkel. Ezek lényege, hogy bizonyos esetekben, például ha egy külföldi vállalkozás belföldi telephelyéről külföldi székhelyére helyez át eszközöket, az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonásakor adóalap-növelési kötelezettsége merülhet fel. Az emiatt fizetendő adó öt részletben fizethető meg.
• Bevezetésre kerülnek az ún. ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezések is (angolul Hybrid mismatch szabályozás). Ezek lényege, hogy az adózó nem alkalmazhatja a költség, ráfordítás figyelembevételére, az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, ha a különböző államok eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatt adóelkerülés jön.

EGYÉB VÁLTOZÁSOK

• Új társasági adóalanyként jelenik meg a vagyonkezelő alapítvány. Adókötelezettsége a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnal analóg.
• A lízingbe vevő által a könyvekbe felvett használati jog eszköz (IFRS16) értékcsökkenése kapcsán is új rendelkezést tartalmaz a javaslat.
• Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatás maximuma.

III. KISVÁLLALATI ADÓ, KIVA

Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése. Ezért az adó- és adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020. január 1-jétől.

IV. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉS

Fontos és jó hír a vállalkozásoknak, hogy 2020. január 1-jétől a Javaslat szerint lehetőség nyílik önellenőrzés keretében csökkenteni behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó áfa alapját. Amellett, hogy az adózónak a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően kell eljárni, az adóalap csökkentésnek további feltételei is vannak, mind a behajthatatlan követelés körülményeit tekintve, mind pedig a partner felé történő, meghatározott adattartalmú értesítést illetően. További jó hír, hogy a behajthatatlan követelés jogcímen történő adóalap csökkentés a 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében lenne alkalmazható, így már múltban keletkezett, és már behajthatatlanná vált követelésekre is érvényesíthető lenne.

VEVŐI KÉSZLET

Az Európai Unióban a vevői készletekhez kapcsolódó termékmozgások esetében eltérő volt a tagországok között a szabályozás és a kapcsolódó bevallási gyakorlat. A vevői készlet szabályok 2020. január 1-jétől azonban egységesítésre kerültek, és közös feltétel illetve szabályrendszer került kialakításra.

A vevői készlethez kapcsolódó egyszerűsítési szabály – azaz hogy a terméket tagországok között átmozgató társaság mentesül a regisztrációs és bevallási kötelezettség alól – mind a vevői készlet céljából másik tagországba, mind pedig a vevői készlet céljából Magyarországra történő szállítások esetén a következő feltételek együttes fennállása esetén lesz alkalmazható:

• a termékek átmozgatásakor már ismert, és létezik a kapcsolódó megállapodás arról, hogy ki lesz az átmozgatott termékek jövőbeli beszerezője;
• a terméket feladó társaság rendelkezik a jövőbeli vevő közösségi adószámával, és a termék továbbítását be is jelenti az összesítő nyilatkozatban;
• a termékek értékesítése 12 hónapon belül megtörténik;
• a terméket vevői készlet céljából továbbító társaság nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel abban a tagállamban, ahol a vevői készlet található;
• mind a terméket feladó, mind pedig a terméket jövőben beszerző is tételes és folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet.

Ha a feltételek nem teljesülnek, a vevői készlet egyszerűsítés lehetősége megszűnik, így azonnali bevallási, és adóregisztrációs kötelezettségek keletkezhetnek.

LÁNCÉRTÉKESÍTÉS

A láncértékesítések esetében kiemelten fontos annak beazonosítása, hogy az értékesítési láncban mely szereplő végzi a fuvarozást, hiszen ez határozza meg, hogy melyik ügyletet tekinthetjük adómentesnek. A láncban bármely köztes szereplő fuvarozása, fuvarszervezése esetén továbbra megmaradna az a törvényi feltételezés, hogy az ilyen fuvarszervező beszerzőként vesz részt a láncolatban. Ugyanakkor, fontos változást jelent, hogy a törvényi vélelem megdöntését már nem szükséges bizonyítani, hanem elegendő lehet, ha a köztes szereplő, a fuvarszervező közölné a részére terméket értékesítő társasággal a termékek feladásának országa szerinti adószámát, így automatikusan feladóként fuvarozhatna a feladás országából kiindulva.

KÖZÖSSÉGEN BELÜLI ÉRTÉKESÍTÉS

A Közösségen belüli értékesítés során az adómentesség alkalmazásának további feltétele lesz, hogy a terméket értékesítő rendelkezzen a másik tagállamban lévő vevő Közösségi adószámával, és az értékesítést megfelelően fel is tüntesse az összesítő nyilatkozatban. Tehát az adómentesség nem lesz alkalmazható hibás, vagy hiányos összesítő nyilatkozat esetén, kivéve, ha az adózó igazolja, hogy a hiba, vagy hiányosság a társaság jóhiszemű eljárása mellett következett be.

IMPORTHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK

A Javaslat kihirdetését követő 31. naptól kezdve az exporthoz hasonlóan az importhoz kapcsolódó szolgáltatások esetében is kizárólag az a szolgáltatás maradna adómentes, amelyet közvetlenül az importáló részére nyújtanának.

KÜLÖNÖS ADÓVISSZATÉRÍTÉS AZ ADÓSEMLEGESSÉG ELVE ALAPJÁN

Abban az esetben, ha egy társaságra tévesen hárítottak át áfát, de annak összege megfizetésre került a partner részére, és a társaság mindent megtett, hogy a partnertől visszaszerezze a tévesen megfizetett áfát, a Javaslat szerint lehetőség lenne egy külön eljárásban történő adóvisszatérítésre.

ADÓKULCS CSÖKKENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁSOK ESETÉN

A Javaslat szerint 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsa a korábbi 18%-ról 5%-ra csökkenne. Ezzel egy időben – az étkezőhelyi vendéglátásnál megismert módon – turizmusfejlesztési hozzájárulás-kötelessé válna a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is (a hozzájárulás mértéke 4%).

V. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ

Az egyszerűsített vállalkozói adónem megszűnik 2020. január 1-jétől, tekintettel arra, hogy ezen adónem versenyképessége az elmúlt években jelentősen romlott, és alanyainak létszáma is folyamatosan csökkent.

VI. INNOVÁCIÓS JÁRULÉK

A társasági adóhoz, valamint az energiaellátok jövedelemadójához hasonlóan az innovációs járulék tekintetében is megszűnik az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség.

VII. HELYI ADÓTÖRVÉNY

A társasági adó, és az innovációs járulék adóelőleg kiegészítési kötelezettségének eltörlése - az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében – nem érinti a helyi iparűzési adónemet, ebben az adónemben továbbra is szükséges a várható éves adó összegére való feltöltés, és annak bevallása.

2020-tól a NAV-on keresztül történő adóbevallás benyújtására csak akkor lesz mód, ha a bevallás nem tartalmaz hibát, vagyis az ÁNYK által jelzett hibákat az önkormányzathoz történő továbbítás érdekében mindeképpen szükséges lesz javítani.

Adminisztrációs könnyítést jelent, hogy az egyablakos rendszer kiterjesztésre kerül önkormányzati adóhatóságot érintő bejelentkezési, illetve változásbejelentési kötelezettségekre is. Ez alapján, várhatóan már 2019. július 1-jétől, az állami adóhatóság az egyes önkormányzatokat érintő adatok továbbítását is teljesíteni fogja, továbbá lehetőség lesz az iparűzési adóügyben eljáró képviselő NAV-on keresztüli bejelentésére is.

VIII. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK

Várhatóan már idén - a kihirdetést követően – értékhatár nélkül mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól a kincstár által vezetett számlára postai úton történő, magánszemély által teljesített befizetések, továbbá 20 ezer forintos értékhatárig az egyéb postai befizetések. 2020-tól a postai csekkes befizetésekre bevezetésre kerül egy 6 ezer forintos illetékmaximum.

IX. REKLÁMADÓ

A kormány az Európai Bizottság határozata elleni jogorvoslati eljárásban várható döntés megszületéséig felfüggesztette a reklámadó hatályos, lineáris adómértéket. Ennek értelmében 2019 július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra a reklámadó mértéke – átementileg - 0%-ra csökken, mind a közzétevő, mind a megrendelő esetében. A 0%-os adómérték az adóévi adóalap időarányos részére, vagy – az adózó döntése alapján – a könyvviteli zárlat alapján megállapított első féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére vonatkozik. 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóelőlegének csak a felét kell megfizetni. Az adócsomag továbbá kimondja, hogy nem áll fenn a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban adóelőleg-kiegészítési kötelezettség.

X. JÖVEDÉKI ADÓ

A dohánytermékekre jelenleg Magyarországon alkalmazott jövedéki adómérték nem éri el az Európai Unió által előírt minimumértéket. A Javaslat három ütemben (2020. január 1., 2020. július 1., és 2021. január 1.) emelné a dohánytermékek jövedéki adóját, hogy annak hazai mértéke elérje az előírt uniós minimumot.

XI. EKAER

A jelenleg hatályos szabályok szerint a lezárt vagy időtúllépés miatt inaktívvá váló EKAER számok tartalma utólag nem módosítható. A tervezet lehetőség nyílik az EKAER online felületén megadott egyes adatok utólagos módosítására. A módosítás elektronikus úton, a lezárást követő 3 munkanapon belül pótlékfizetés mellett tehető majd.

XII. ÚJ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG AZ ADÓTANÁCSADÓK SZÁMÁRA (AKTV)

2020 júliusától az adótanácsadóknak – illetve egyes esetekben maguknak az adózóknak – elektronikus úton adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság részére a határon átnyúló agresszív adótervezési konstrukciókról. A bejelentendő adatok tartalmazzák az érintett felek nevét és azonosító adatait, az agresszív adótervezést megtestesítő ún. specifikus ismertetőjegyek leírását, a konstrukció rövid leírását és értékét, végrehajtásának dátumát, illetve a konstrukcióval érintett országok nevét. A jogszabály visszamenőleges hatályú lesz abból a szempontból, hogy már a 2018. június 25-e és 2020. július 1. között megvalósult konstrukciókról is jelentést kell tenni 2020. augusztus 31-i határidővel. A 2020. július 1. után megvalósult adótervezési struktúrák esetén az érintetteknek a megvalósítástól számított 30 napjuk lesz az adatszolgáltatás teljesítésére.