Adatváltozások bejelentése: nem csak a mulasztási bírság elkerülése a tét

2022. 04. 07., 09:15

A változásbejelentés olyan banánhéj, amelyen sok cég elcsúszik, pedig viszonylag kevés kapacitást köt le és olyan kérdéseket is felvethet, amelyek a teljes adózási folyamatot érintik – hívja fel a figyelmet a K-X Consulting.

Az adminisztrációs feladatok tömegében gyakran elsikkad a cégadatváltozások adóhatósági bejelentése. A vállalkozások figyelmét általában lekötik a „lényegi” adóügyek, a bevallások, amelyekhez képest a változásbejelentés kevésbé fontos, pusztán adminisztratív jellegű feladatnak tűnik. Sokan gondolják, hogy a Cégbíróság elvégzi helyettük a feladatot, és hivatalból értesíti a NAV-ot a változásokról. Aki erre hagyatkozik, hibát követ el és mulasztási bírságot kockáztat, sok olyan adat van ugyanis, amely a cégbírósági nyilvántartásban nem szerepel, de amelyről az adóhatóság megköveteli a naprakész információkat.

A változásbejelentés olyan banánhéj, amelyen sok cég elcsúszik, pedig elvégzése viszonylag kevés kapacitást köt le. Ez az egyszerű feladat ráadásul olyan kérdéseket is felvethet, amelyek a teljes adózási folyamatot érintik – hívja fel a figyelmet Nyári Zsolt, a K-X Consulting Kft. ügyvezetője és okleveles adószakértője.

Ha egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságnak olyan cég- vagy törzsadata változik meg, amely érintheti a társaság adókötelezettségét és amelyről a Cégbíróság az adóhatóságot nem köteles értesíteni, akkor ezt a társaságnak – főszabály szerint a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, az előírt nyomtatványon – közvetlenül az állami adóhatóságnál, illetve az önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie. A NAV a székhely szerint illetékes helyi önkormányzat felé ma már továbbítja ugyan az adatokat, de a telephelyek esetében csak akkor tájékoztatja az illetékes helyi önkormányzatot, ha a helyi iparűzési adó státuszát az állami adóhatósághoz bejelentették. Figyelembe kell venni azt is, hogy a hivatalok közötti információáramlás egyelőre nem teljesen zökkenőmentes és nem is terjed ki minden adatra. Mindezek miatt az önkormányzatok továbbra is azt javasolják, hogy a társaságok náluk is jelentsék be az adatváltozásokat – de legalábbis ellenőrizzék, hogy a változások megjelentek-e az önkormányzati nyilvántartásban.

Mely adatcsoportokra fordítsunk kitüntetett figyelmet? Ilyen az iratőrzés helye, illetve az elektronikus iratőrzésre történő részleges vagy teljes átállás ténye. Ezzel kapcsolatban azt is érdemes átgondolni, hogy a társaság helyesen tárolja-e az elektronikus számlákat és bizonylatokat, eleget tesz-e az archiválási rendelet előírásainak. Bejelentésköteles a külföldi bankszámlanyitás vagy megszüntetés is, a változás tényén túl ilyenkor természetesen a bankszámla-információkat is meg kell adni. Fontos csoportot képeznek a kapcsolt vállalkozások adatai is. Ha a társaság kapcsoltsági hálója megváltozott vagy változóban van, a bejelentésen túl ajánlott áttekinteni a transzferárazási kötelezettségeket is. Értesíteni kell az adóhatóságot akkor is, ha a társaság székhelyszolgáltatást vesz igénybe, valamint akkor, ha a tényleges üzletvezetés külföldre költözik.

A késedelmes vagy elmulasztott adatbejelentés mulasztási bírságot von maga után, ez a kockázat azonban könnyen megszüntethető. Igyekezzünk a változásbejelentést rutinszerű feladattá tenni, és időről időre ellenőrizzük, hogy mind a központi, mind a helyi adóhatóság a legfrissebb adatainkat tartja-e nyilván. Ha a változásbejelentés „házon belüli” feladat, akkor a változások nyomon követésére és bejelentésére jelöljünk ki egy kollégát – vagy mindezt kössük egy feladatkörhöz –, a munkát pedig segítsük a rendszeresen használt feladatlistákon, a különböző naptárakban vagy applikációkban elhelyezett emlékeztetőkkel. Természetesen az is megoldás, ha a változásbejelentéseket külső szolgáltatóra – például az adótanácsadóra vagy a könyvelőre – bízzuk, de ekkor sem feledkezhetünk meg arról, hogy a szolgáltató számára általában a társaságnak kell jelzést és tájékoztatást adnia.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS