A termékexporthoz és -importhoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás megítélése az áfa szempontjából

2019. 03. 22., 15:32

A termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás áfa szempontjából való megítélésének alapvető tudnivalóit a NAV és a Pénzügyminisztérium szakértői foglalták össze.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 62. §-a 2019. január 1-jei hatállyal módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 102. §-át.

Az Áfa tv. 102. §-a rendelkezik arról, hogy a levonási jog nélkül adómentes szolgáltatásnyújtások (például biztosítás, exporthitel) kivételével, levonási jog mellett adómentesek azok a szolgáltatásnyújtások, amelyek közvetlenül olyan termékhez kapcsolódnak,

  • amely a következő vámeljárások bármelyikének hatálya alatt áll, illetve vámjogi helyzetben van: vám elé állítás során átmeneti megőrzés; vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolás; vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás; teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás; külső vagy belső közösségi árutovábbítási eljárás;
  • amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja;
  • amelyen az Áfa tv. 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeznek munkát (ez lényegében olyan munkát takar, amikor a munka elvégzése céljából beszerzett vagy importált terméken elvégzett munkát követően a terméket a Közösség területén kívülre viszik ki, mely a 101. §-ban részletesen meghatározott feltételek mellett lehet adómentes).

Az Áfa tv. 102. § (2) bekezdése értelmében ilyen, a termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni különösen a termék fuvarozását és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat. A közérthetőség érdekében ezért a továbbiakban a fuvarozási szolgáltatáson és a termékexporton keresztül mutatja be a tájékoztató, hogy miben történt változás 2018. december 31-ét követően. Értelemszerűen ugyanakkor a változás nemcsak a termékexporthoz kapcsolódó fuvarozási szolgáltatásra vonatkozik, hanem az Áfa tv. 102. §-ában felsorolt valamennyi tényállásra.

A Módtv. 62. §-a az Áfa tv. 102. §-ába beiktatott egy (3) bekezdést, melynek értelmében az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ezen §-ban leírt tényállást megvalósítja. Ez a szabály azt mondja ki, hogy amennyiben a termékfuvarozást alvállalkozó igénybevételével nyújtották a terméket exportáló részére, tehát ha például fuvarozó nyújtja a fuvarozást a szállítmányozónak (speditőrnek), a szállítmányozó (speditőr) pedig a terméket exportálónak, akkor az adómentesség kizárólag a szállítmányozó (speditőr) által a terméket exportáló részére nyújtott fuvarozásra vonatkozik, a fuvarozó által a szállítmányozó (speditőr) részére nyújtott szolgáltatásra azonban már nem.

A Módtv. ezen módosítás hatályba lépéséhez kapcsolódóan nem tartalmaz kifejezett átmeneti szabályokat, ennek megfelelően az új előírásokat fő szabály szerint azon esetekben kell alkalmazni, amikor a vonatkozó ügylet teljesítési időpontja 2018. december 31-ét követő napra esik. A Módtv. az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre vonatkozóan sem tartalmaz taxatív átmeneti szabályokat, következésképpen a módosított szabályok hatályba lépésére szintén a fő szabály az irányadó. Ez azt jelenti, hogy az Áfa tv. 58. §-a hatálya alá tartozó ügyletek esetében az Áfa tv. 102. §-ának módosított rendelkezéseit azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, amelyek esetében a teljesítési időpont 2018. december 31-ét követi.

A 2019. január 1-je előtt teljesített ügyletek esetében nem történt változás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az alvállalkozó igazolni tudja, hogy a szolgáltatása az Áfa tv. 102. §-ában meghatározott termékekhez közvetlenül kapcsolódott, akkor arra adómentesség vonatkozik.

A gyakorlatban az alvállalkozó az adómentesség igazolásához szükséges bizonyítékokat többnyire a megrendelőjétől kaphatja meg. Amennyiben nem állnak az alvállalkozó rendelkezésére a szolgáltatása adómentességét igazoló bizonyítékok (például azért, mert azt a megrendelő nem bocsátotta a rendelkezésére), úgy az adómentesség nem alkalmazható. Ebben az esetben az alvállalkozó megrendelőjének az alvállalkozó által teljesített szolgáltatást terhelő áfa tekintetében felmerülő levonási joga – a levonási jog egyéb feltételeinek fennállása mellett – nem kérdőjelezhető meg, feltéve, hogy a megrendelő az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. §-ában foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen gyakorolta a jogait.

A termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra, így például a fuvarozásra, nem az Áfa tv. 102. §-a, hanem az Áfa tv. 74-75. §-a és 93. § (2) bekezdése vonatkozik, kivéve azt az esetet, ha a terméket nem helyezték vámjogi szabadforgalomba.  E rendelkezéséket nem érintette a módosítás, vagyis az áfa szempontjából a szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó szolgáltatások megítélésében nincs változás.

Az Áfa tv. 93. § (2) bekezdése alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása akkor, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. §, illetőleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül. Az Áfa tv. 74. §-a értelmében a termékimport esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. A termékimport adóalapját – amennyiben azokat egyébként a vámérték nem tartalmazza - növelik azok a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel. Így különösen a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek (Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b) pontja).  Amennyiben az első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, akkor az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel (Áfa tv. 75. § (2) bekezdése). A fentiekből következően a szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó fuvarozás akkor mentesülhet az adó alól, ha az igazoltan beépül a fentiekben meghatározott módon a termékimport adóalapjába.

Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS