A termékexporthoz és -importhoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás megítélése az áfa szempontjából

2019. 03. 22., 15:32

A termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás áfa szempontjából való megítélésének alapvető tudnivalóit a NAV és a Pénzügyminisztérium szakértői foglalták össze.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 62. §-a 2019. január 1-jei hatállyal módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 102. §-át.

Az Áfa tv. 102. §-a rendelkezik arról, hogy a levonási jog nélkül adómentes szolgáltatásnyújtások (például biztosítás, exporthitel) kivételével, levonási jog mellett adómentesek azok a szolgáltatásnyújtások, amelyek közvetlenül olyan termékhez kapcsolódnak,

  • amely a következő vámeljárások bármelyikének hatálya alatt áll, illetve vámjogi helyzetben van: vám elé állítás során átmeneti megőrzés; vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolás; vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás; teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás; külső vagy belső közösségi árutovábbítási eljárás;
  • amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja;
  • amelyen az Áfa tv. 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeznek munkát (ez lényegében olyan munkát takar, amikor a munka elvégzése céljából beszerzett vagy importált terméken elvégzett munkát követően a terméket a Közösség területén kívülre viszik ki, mely a 101. §-ban részletesen meghatározott feltételek mellett lehet adómentes).

Az Áfa tv. 102. § (2) bekezdése értelmében ilyen, a termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni különösen a termék fuvarozását és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat. A közérthetőség érdekében ezért a továbbiakban a fuvarozási szolgáltatáson és a termékexporton keresztül mutatja be a tájékoztató, hogy miben történt változás 2018. december 31-ét követően. Értelemszerűen ugyanakkor a változás nemcsak a termékexporthoz kapcsolódó fuvarozási szolgáltatásra vonatkozik, hanem az Áfa tv. 102. §-ában felsorolt valamennyi tényállásra.

A Módtv. 62. §-a az Áfa tv. 102. §-ába beiktatott egy (3) bekezdést, melynek értelmében az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ezen §-ban leírt tényállást megvalósítja. Ez a szabály azt mondja ki, hogy amennyiben a termékfuvarozást alvállalkozó igénybevételével nyújtották a terméket exportáló részére, tehát ha például fuvarozó nyújtja a fuvarozást a szállítmányozónak (speditőrnek), a szállítmányozó (speditőr) pedig a terméket exportálónak, akkor az adómentesség kizárólag a szállítmányozó (speditőr) által a terméket exportáló részére nyújtott fuvarozásra vonatkozik, a fuvarozó által a szállítmányozó (speditőr) részére nyújtott szolgáltatásra azonban már nem.

A Módtv. ezen módosítás hatályba lépéséhez kapcsolódóan nem tartalmaz kifejezett átmeneti szabályokat, ennek megfelelően az új előírásokat fő szabály szerint azon esetekben kell alkalmazni, amikor a vonatkozó ügylet teljesítési időpontja 2018. december 31-ét követő napra esik. A Módtv. az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre vonatkozóan sem tartalmaz taxatív átmeneti szabályokat, következésképpen a módosított szabályok hatályba lépésére szintén a fő szabály az irányadó. Ez azt jelenti, hogy az Áfa tv. 58. §-a hatálya alá tartozó ügyletek esetében az Áfa tv. 102. §-ának módosított rendelkezéseit azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, amelyek esetében a teljesítési időpont 2018. december 31-ét követi.

A 2019. január 1-je előtt teljesített ügyletek esetében nem történt változás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az alvállalkozó igazolni tudja, hogy a szolgáltatása az Áfa tv. 102. §-ában meghatározott termékekhez közvetlenül kapcsolódott, akkor arra adómentesség vonatkozik.

A gyakorlatban az alvállalkozó az adómentesség igazolásához szükséges bizonyítékokat többnyire a megrendelőjétől kaphatja meg. Amennyiben nem állnak az alvállalkozó rendelkezésére a szolgáltatása adómentességét igazoló bizonyítékok (például azért, mert azt a megrendelő nem bocsátotta a rendelkezésére), úgy az adómentesség nem alkalmazható. Ebben az esetben az alvállalkozó megrendelőjének az alvállalkozó által teljesített szolgáltatást terhelő áfa tekintetében felmerülő levonási joga – a levonási jog egyéb feltételeinek fennállása mellett – nem kérdőjelezhető meg, feltéve, hogy a megrendelő az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. §-ában foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen gyakorolta a jogait.

A termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra, így például a fuvarozásra, nem az Áfa tv. 102. §-a, hanem az Áfa tv. 74-75. §-a és 93. § (2) bekezdése vonatkozik, kivéve azt az esetet, ha a terméket nem helyezték vámjogi szabadforgalomba.  E rendelkezéséket nem érintette a módosítás, vagyis az áfa szempontjából a szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó szolgáltatások megítélésében nincs változás.

Az Áfa tv. 93. § (2) bekezdése alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása akkor, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. §, illetőleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül. Az Áfa tv. 74. §-a értelmében a termékimport esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. A termékimport adóalapját – amennyiben azokat egyébként a vámérték nem tartalmazza - növelik azok a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel. Így különösen a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek (Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b) pontja).  Amennyiben az első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, akkor az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel (Áfa tv. 75. § (2) bekezdése). A fentiekből következően a szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó fuvarozás akkor mentesülhet az adó alól, ha az igazoltan beépül a fentiekben meghatározott módon a termékimport adóalapjába.

Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS