A tanulmányi szerződések joggyakorlata

2019. 11. 05., 13:15

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma nemrégiben tette közzé a tanulmányi szerződések munkajogi értelmezéséről alkotott (1/2019. V.20.) véleményét. A Kúria álláspontját a Rátkai Ügyvédi Iroda mutatja be.

  • Ugyanezen kúriai véleménynek a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó okfejtését itt ismertettük.

Mi is az a tanulmányi szerződés? A Munka törvénykönyve szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében.

A Kúria a fenti számú véleményében az alábbiakat állapította meg:

Először: a munkavállaló által a munkáltatónál eltöltött időszak számításánál nem vehető figyelembe a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak. A munkáltató szerződési akarata az, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást biztosít, míg a vele szerződő fél a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott ideig a munkáltatónál munkaviszonyban marad. Ezért nem vehető figyelembe a munkáltatónál letöltendő időszak számításánál a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak, minthogy a munkavállaló a tanulmányi szerződést azzal teljesíti, hogy tanulmányait határidőre befejezi, és az így megszerzett tudását, szakértelmét a munkáltató érdekében hasznosítja.

Másodszor: lényeges megállapítása a Kúriának az, hogy a tanulmányi szerződésben érvényes azon szerződéses kikötés, amely szerint a munkáltatónál eltöltendő időbe nem számít bele a keresőképtelenség és a munkaviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkavállalót nem illeti meg szabadság.

Bár a Munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy tanulmányi szerződés esetén a munkaviszonyban töltött idő számításánál bizonyos időszakokat (például a szabadság; a szülési szabadság; gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja; a keresőképtelenség) is figyelembe kell venni. A felek azonban ettől eltérően is rendelkezhetnek, ezért nincsen akadálya annak, hogy a felek akként állapodjanak meg, hogy ezen időszakokat nem számítják bele a munkáltatónál kötelezően eltöltendő időszakba.

Harmadszor: a Kúria megerősítette, hogy a szerződő fél a tanulmányi szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. Ilyen azonnali hatályú felmondás esetén a tanulmányi szerződés nem visszamenőleges hatállyal, hanem a jövőre nézve szűnik meg.

Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének vizsgálata során a félnél jelentkező hátrány értékelendő, és nem kell azt összevetni a másik szerződő félnél jelentkező hátrányok nagyságával és jellegével. A munkáltató oldalán felmerülő ok lehet például, hogy a tanulmányok befejezését követően a munkavállalót nem képes foglalkoztatni. A munkavállaló oldalán az azonnali hatályú felmondásra elsősorban személyes (vagy családi) körülményeinek lényeges megváltozása szolgálhat indokul.

A munkáltatónál és a munkavállalónál felmerülő hátrányok összehasonlítása nem következik a törvény rendelkezéséből, az ügy eldöntésekor a (felmondó) fél oldalán felmerült lényeges változásokat kell értékelni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben az azonnali hatályú felmondással a munkavállaló szünteti meg a tanulmányi szerződést, a munkáltató a nyújtott támogatást – arányos mértékben – visszakövetelheti. Amennyiben a munkáltató szünteti meg a szerződést azonnali hatályú felmondással, a korábban nyújtott támogatás nem jár vissza.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 06. 28., 09:27
A KSH–ingatlan.com-lakbérindex legissebb adatai szerint 2022 májusában az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal nőttek a lakbérek; a kínálati díjak országosan és Budapesten egyaránt 21 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét.
2022. 06. 29., 11:27
Előrehozott keresletet generált az mkkv-szektor finanszírozásában a rendkívül kedvező feltételekkel kínált Széchenyi GO konstrukciók kivezetése. Az első félévben tapasztalt roham miatt átmenetileg csökkenhet a kereslet a hitelek iránt. Az Erste Bank várakozása szerint azonban a júliusban induló Széchényi MAX program kedvező alternatívát nyújt a vállalkozások számára, így a negyedik negyedévtől már visszarendeződésre lehet számítani.
2022-06-29 17:40:43
Az idei fő újdonság, hogy külön díjazzák a bisztró és a büfé kategóriát, így különlegesebb alapanyagokból, komolyabb konyhatechnológiával készített ételekkel is lehet indulni, mivel ebben a kategóriában is egyre erősebb a balatoni kínálat.
2022-06-29 16:27:00
A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt 2022. június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak. A tűzgyújtási tilalom érvényben marad Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.
2022-06-29 14:27:00
Negyedik pályázati felhívását nyitja meg a pályázatonként maximum 60 ezer eurós támogatást nyújtó Városokkal városokért nemzetközi projekt azoknak az önkormányzatoknak és önkormányzati társulásoknak, akik beruházási koncepciót dolgoznak ki településük fenntartható energetikai programjaira. A pályázat összesen 4 alkalommal nyújtható be, az utolsó kör szeptember 30-ával zárul.
2022-06-29 13:27:00
A parlament előtt lévő törvényjavaslat értelmében a pénzügyi szolgáltató – a számlatulajdonos eredménytelen felhívását követően történhet meg két hónapos felmondási határidővel – felmondhatja a szerződést.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az idei fő újdonság, hogy külön díjazzák a bisztró és a büfé kategóriát, így különlegesebb alapanyagokból, komolyabb konyhatechnológiával készített ételekkel is lehet indulni, mivel ebben a kategóriában is egyre erősebb a balatoni kínálat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS