A tanulmányi szerződések joggyakorlata

2019. 11. 05., 13:15

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma nemrégiben tette közzé a tanulmányi szerződések munkajogi értelmezéséről alkotott (1/2019. V.20.) véleményét. A Kúria álláspontját a Rátkai Ügyvédi Iroda mutatja be.

  • Ugyanezen kúriai véleménynek a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó okfejtését itt ismertettük.

Mi is az a tanulmányi szerződés? A Munka törvénykönyve szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében.

A Kúria a fenti számú véleményében az alábbiakat állapította meg:

Először: a munkavállaló által a munkáltatónál eltöltött időszak számításánál nem vehető figyelembe a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak. A munkáltató szerződési akarata az, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást biztosít, míg a vele szerződő fél a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott ideig a munkáltatónál munkaviszonyban marad. Ezért nem vehető figyelembe a munkáltatónál letöltendő időszak számításánál a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak, minthogy a munkavállaló a tanulmányi szerződést azzal teljesíti, hogy tanulmányait határidőre befejezi, és az így megszerzett tudását, szakértelmét a munkáltató érdekében hasznosítja.

Másodszor: lényeges megállapítása a Kúriának az, hogy a tanulmányi szerződésben érvényes azon szerződéses kikötés, amely szerint a munkáltatónál eltöltendő időbe nem számít bele a keresőképtelenség és a munkaviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkavállalót nem illeti meg szabadság.

Bár a Munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy tanulmányi szerződés esetén a munkaviszonyban töltött idő számításánál bizonyos időszakokat (például a szabadság; a szülési szabadság; gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja; a keresőképtelenség) is figyelembe kell venni. A felek azonban ettől eltérően is rendelkezhetnek, ezért nincsen akadálya annak, hogy a felek akként állapodjanak meg, hogy ezen időszakokat nem számítják bele a munkáltatónál kötelezően eltöltendő időszakba.

Harmadszor: a Kúria megerősítette, hogy a szerződő fél a tanulmányi szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. Ilyen azonnali hatályú felmondás esetén a tanulmányi szerződés nem visszamenőleges hatállyal, hanem a jövőre nézve szűnik meg.

Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének vizsgálata során a félnél jelentkező hátrány értékelendő, és nem kell azt összevetni a másik szerződő félnél jelentkező hátrányok nagyságával és jellegével. A munkáltató oldalán felmerülő ok lehet például, hogy a tanulmányok befejezését követően a munkavállalót nem képes foglalkoztatni. A munkavállaló oldalán az azonnali hatályú felmondásra elsősorban személyes (vagy családi) körülményeinek lényeges megváltozása szolgálhat indokul.

A munkáltatónál és a munkavállalónál felmerülő hátrányok összehasonlítása nem következik a törvény rendelkezéséből, az ügy eldöntésekor a (felmondó) fél oldalán felmerült lényeges változásokat kell értékelni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben az azonnali hatályú felmondással a munkavállaló szünteti meg a tanulmányi szerződést, a munkáltató a nyújtott támogatást – arányos mértékben – visszakövetelheti. Amennyiben a munkáltató szünteti meg a szerződést azonnali hatályú felmondással, a korábban nyújtott támogatás nem jár vissza.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 22., 13:09
Vezetői stílusom szerves része a folyamatos és drasztikusan őszinte visszajelzés, de ezt nagyon szépen be tudom csomagolni – mondta az Üzletemnek Hortobágyi László, a Nova Human Resource Kft. új üzletágának igazgatója.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 03. 26., 23:45
epizód: 2023 / 3   |   hossz: 19:51
Mi kerül akár több tízmillió forintba egy nagy teljesítményű hangsugárzón és miben különbözik a hagyományos értelemben vett hangfalaktól? Hogyan lehetséges, hogy nem vastagabb egy faliképnél, mégis úgy szólaltat meg analóg és digitális zenét, mint semmi más? A világhír felé haladó márka sztoriját Kiss Imre, a Popori Acoustics értékesítési és marketingvezetője mutatja be.
Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A szervezők célja, hogy összehozzák a kenyér szerelmeseit, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, hogy visszaemeljék a köztudatba az igazi kenyérsütés fogalmát, készítésének változatait, eredeti ízeit.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS