Új IT rendszerrel várják az egyetemek a tanév indulását

2019. 08. 08., 17:15

Új informatikai rendszert vezetett be 15 hazai egyetem. A csaknem 4 milliárd forintos EU-projektnek köszönhetően a felsőoktatási intézmények hatékonyabban tudnak működni.

A projekt keretében 15 magyarországi egyetemen vezettek be integrált, jellemzően SAP technológián nyugvó informatikai rendszereket az intézményirányítási, gazdálkodási, kontrolling, HR és tanulmányi adminisztrációs folyamatok kezelésére. Az idekapcsolódó folyamatok egységesítésén túl megteremtették a felsőoktatási intézményekben az oktatók, kutatók teljesítményértékeléséhez szükséges szervezeti és informatikai feltételeket is. Az új rendszerek felépítéséről, használatáról képzési és mentorprogramokat szerveztek az egyetemek funkcionális ágazataiban (pénzügy, HR, kontrolling) dolgozók számára, ezen túl számos egyetemi dolgozó vett részt a kutatási folyamatok lebonyolítását, a kutatási projektek bevételeit, kiadásait és eredményeit nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos képzésen.

Az SAP technológiáján is alapuló bevezetésnek, projektnek köszönhetően hatékonyabbá válhat az intézményirányítás, stabilizálódhat az intézmények gazdálkodása és növekedhet képzési, kutatási és innovációs potenciáljuk is. Közvetett hatásként jelentkezik, hogy a felsőoktatási rendszer jobban igazodik majd a munkaerőpiac igényeihez, több támogatást tud majd bevonni piaci forrásokból, illetve erősödhetnek az egyetemi hallgatók munkaerő-piaci kompetenciái.

A projektkonzorcium vezetője az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, tagjai az Állatorvostudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pannon Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szent István Egyetem és a Testnevelési Egyetem, valamint az informatikai eszközök elhelyezését és üzemeltetését biztosító Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, és 2019. június 30-án zárult.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS