A nyolc magyarországi egyetemi innovációs központ egyikét a Budapesti Műszakai és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) hozzák létre – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán Budapesten.
Palkovics László hangsúlyozta: Magyarországon az elmúlt 8-10 év beruházásai strukturális változásokkal-fejlődéssel jártak, és ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a magyar gazdaság jóval erőteljesebben nő az Európai Unió átlagánál. A kormány célul tűzte ki, hogy a high-tech technológiákat a hazai szakemberek ne csak működtessék, hanem világszínvonalú fejlesztéseket is végezzenek, ezt segítik elő a science parkok. A kormány döntése alapján létrejövő science parkok (innovációs központok) kialakításának vannak infrastrukturális, finanszírozási és jogi kérdései, ezekről már folyik az egyeztetés az egyetemmel.
Az elmúlt néhány évben több olyan beruházás érkezett Magyarországra, amely már nem kapcsolódik a gyártáshoz, az itt rendelkezésre álló tudás miatt települtek ide vállalatok. A kormány stratégiájának kiemelt eleme, hogy olyan környezetet hozzanak létre, ahol nemzetközi és magyar cégek, egyetemek és kutatóintézetek eredményesen tudnak együttműködni, ezért döntöttek a science parkok létrehozásáról – emelte ki Palkovics László.
A miniszter méltatta a BME oktatásban és kutatásban elért eredményeit. Kitért emellett arra is, hogy a műegyetemnek megvannak azok az épületei, amelyek alkalmasak arra, hogy ott kialakítsák a science parkot befogadó első épületegyüttest.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: a Mol és a BME a fővárossal és a kormányzattal egyetértésben kidolgozza, hogyan hasznosítsa az egyetem a vállalatcsoport XI. kerületi irodaépületeit az épülő Mol Campus átadása után. Három épületről, köztük a Mol jelenlegi székházáról van szó. Ezek telekterülete meghaladja a tízezer négyzetmétert, a létesítményekben pedig csaknem 40 ezer négyzetméternyi irodahelyiség található.
Az elnök-vezérigazgató felidézte, hogy a Mol és a BME az év elején stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötött. A partnerséghez új elem kapcsolódik azzal, hogy a vállalat és az egyetem közösen pályázik kutatás-fejlesztési projektekre, a legújabb generációs ipari folyamatbiztonsági technológiák témakörben.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere hangsúlyozta, az önkormányzat a fővárosi fejlesztési stratégiák kidolgozása és a fejlesztések megvalósítása során együttműködik külső szereplőkkel, szakmai szervezetekkel, intézményekkel és a közös munka már nem csak egy-egy projekthez kapcsolódva folyik. Hozzátette, hogy a főváros 2010 óta együttműködési megállapodást kötött sok egyetemmel, köztük a BME-vel, amely az önkormányzat kiemelt partnere. A Molról azt mondta, hogy a vállalat évtizedek óta megbízhatóan és egyre szélesebb körben vesz részt Budapest és a régió gazdasági felemelkedésben, a társaság és a főváros együttműködése keretében már több programot is megvalósítottak közösen.
A főpolgármester fontos célnak nevezte a város versenyképesebb és gazdaságosabb működtetését, amely jobb életminőséget biztosít az itt lakóknak és a helyi vállalkozásoknak.
Kotán Attila, a BME kancellárja elmondta: kidolgozták a műegyetem 2030-ig kitekintő fejlesztési programját. A fő elemek között említette a Mol épületeinek hasznosítását, amely lehetőséget ad egyebek mellett a kollégiumi férőhelyek bővítésére is; a V2 épület rekonstrukcióját, amelynek eredményeképpen a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézmények, hivatalok új székhelyet kaphatnának; valamint a Goldmann épület inkubátorrá és startup bázissá alakítását.
A kancellár kiemelte emellett a teljes kampuszt felölelő 5G hálózat kiépítését is. (MTI)
A gyártás után a kutatás-fejlesztésben és az üzleti szolgáltatások területén is számít Magyarországra az indiai Motherson, amely csaknem százmillió euró értékű beruházássorozattal bővíti tevékenységét.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.