Az elmúlt évtizedben számos ígéretes virtuális- és kiterjesztett valóság (VR/AR) alapú megoldás született, a mindennapjainkat azonban mégsem szőtte át eddig a technológia. A világjárvány viszont ezen a területen is lényeges változást hozott, hiszen miközben a négy fal közé szorultunk, minden eddiginél jobban vágytunk a valóságot hűen imitáló vásárlás, közösségi programok vagy éppen utazás élményére. Az eredmény: érkezik a metaverzum a munkahelyekre és az iskolákba, de még az egészségügybe is, vírusként terjed a VR a kereskedelemben és az ingatlanpiacon is. A Protechtor szakértői összeszedték a következő évek legfontosabb trendjeit a területen.
A koronavírus emberek százmillióit, milliárdjait kényszerítette, vagy valamilyen szinten kényszeríti jelenleg is otthonaikba világszerte, és bár időről-időre fellélegezhetünk, a változó mértékű korlátozások továbbra is megszabják nekünk, hogyan tervezzük a bevásárlásokat, mikor és hova utazzunk vagy éppen milyen formában vegyünk részt a következő szakmai konferencián. Közben rengetegen az online térbe „menekülnek” a valóságból.
A helyzet a VR/AR fejlesztések felé hajtotta az előrelátó iparági szereplőket, és úgy tűnik, a következő években kapcsolhat igazán nagy sebességre a technológia alkalmazása, mely egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. De miről is van szó pontosan?
„A virtuális valóság (VR) alatt a digitális technológiák által életre keltett, érzékszerveinket célzó komplex élményt értünk, a kiterjesztett valóságot (AR) pedig úgy tudjuk a legjobban jellemezni, hogy általa a körülöttünk lévő fizikai világba valós időben tudunk csupán virtuálisan létező elemeket ültetni. A vegyes valóságot (MR) pedig a gépek, az emberek és környezet közötti interakciók teremtik meg. Talán elvontnak tűnik mindez, mégis kézzelfogható gyakorlatokat hoz az életünkbe: az IKEA applikációjában már kipróbálhatjuk, hogy mutat majd a kiszemelt kanapé a nappalinkban, a magyar AerinX pedig MR-alapra helyezi a modern repülőgép-karbantartást. Ahány iparág, annyi megoldás – a lehetőségek szinte korlátlanok. A Protechtor Business online workshop-sorozatunk egyik legutóbbi eseményén éppen ezeket az ipari fejlesztéseket jártuk körbe” – mondja Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.
5 terület, ahol nagyot mehet a VR/AR a következő években
A virtuális- és kiterjesztett valóság alapú megoldások piacán – oly sok más szegmenshez hasonlóan – a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) technológiája hozhatja el az igazi áttörést a szakértők szerint.
„Képzeljük csak el, hogy a VR-szemüvegünk nem csupán láttatni engedi velünk a virtuális világot, de az AI eszközeivel megérti és fizikai valóságként fogja fel azt. Minden, amire a mesterséges intelligencia lehetőséget biztosít számunkra tárgyi valónkban, elérhető lesz a technológia által megteremtett térben, sőt, annál jóval több is” – magyarázza Gönczy Gábor.
Emellett várhatóan az 5G hálózatok és a felhőalapú informatika rohamszerű terjedése is nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy új szintre lépjen az ember a virtuális közegben. Mindez talán már a messzi jövőbe vezet minket, de nézzük, hogy hétköznapjainkba mely területeken hoz jelentős változást a következő évtized!
1. Virtuális kézfogás a kollégákkal
Az elmúlt két évben valóságos slágertermékekké váltak az online meeting- és konferencia platformok, és bár mindannyian hálásan vetettük bele magunkat a vírusbiztos közegbe, valami nem volt az igazi. Nos, a virtuális jövőben gyakorlatilag testközelből szemlélhetjük majd a kollégák prezentációját, kezet foghatunk az avatárjukkal, de akár még a tárgyalóban gőzölgő kávé illatát is érezhetjük – és ez már nincs is olyan távol. A Facebook (újabban Meta) már 2021 nyarán bemutatta a Horizon Workrooms platformot, amely az együttműködés és a produktivitás soha nem látott egyvelegét ígéri a virtuális térben, de a vállalatok akár már a tréningtevékenységeket is a VR-felületekre vihetik.
2. Az oktatás forradalma
Naponta hallhatunk arról, milyen nehéz a gyerekek figyelmét lekötni, illetve még inkább használható tudást átadni az egyre nagyobb információs zajban. Az interaktív tábláktól elindulva nagy lépést jelent, ha a biológia órán megismert növényeket a tanulók egy VR-szemüvegen keresztül szemlélhetik, ha megsimogathatnak egy soha nem látott állatot vagy végignézhetik egy uralkodó megkoronázását a virtuális térben. Emellett a technológia valós alternatívát teremt a mentorlásra és különböző továbbképzések megtartására függetlenül attól, hogy éppen egy országban vagy akár földrészen tartózkodik-e az oktató és a hallgató.
3. Új lehetőségek az ingatlanpiacon
Miközben a lakáspiac és a nagyobb építőipari beruházások sem pihentek a pandémia időszakában, jelentősen megnőtt az igény az ingatlanok és fejlesztési területek gyors és biztonságos megtekintésére és az ehhez kapcsolódó technológiai megoldásokra. A vásárlók és befektetők így még azelőtt megnézhetik virtuálisan a kiszemelt új otthont vagy irodaházat, mielőtt az megépülne, a használt lakásokat pedig úgy tudja megmutatni a közvetítő, hogy az érdeklődőnek nem kell hosszú órákat utaznia, mégis testközelből tapasztalhatja az ingatlan adottságait és hangulatát. Sőt, ennél még többet is tud a VR: az értékesítők azt is megmutathatják, mennyi minden rejlik még az ingatlanban, hiszen modellezhetik a különböző átalakításokat, új bútorzatot vagy világítást is.
4. A divatipar jövője: virtuális ruhapróba
A kereskedelem és a divatipar már évekkel ezelőtt elkezdte alkalmazni a különböző VR-technológiákat, hogy a termékek mellett élményekkel is kiszolgálhassák a vásárlók igényeit. Ennek adott új lendületet a pandémia: a divatbemutatók helyett VR-szemüvegben lehetett megcsodálni a ruhákat, de ma már létezik olyan applikáció, mely képes lemodellezni a testalkatunkat, hogy könnyebb legyen a választás. Sőt, találunk olyan fejlesztést is, mellyel gyakorlatilag a virtuális térben próbálhatjuk fel a nekünk tetsző darabot, anélkül, hogy kimozdulnánk a lakásból.
5. Csípőműtét VR-ben
Ha van olyan terület, ami minden másnál jobban felértékelődött az elmúlt két évben, az az egészségügy – amelyet szintén egyre inkább átsző a digitalizáció. A következő években az orvosi VR-piac közel 2.5 milliárd dollárral nő majd és egyre több részfeladat kerülhet át a virtuális világba. Bevett gyakorlattá válhat például, hogy a sebészek VR-ben próbálhatják le az elvégzendő műtétet a megadott betegadatok alapján vagy éppen oktathatják az orvostanhallgatókat a különböző fogásokra, de olyan beavatkozást is végeztek már, melynél a műtőorvosok az általuk viselt speciális szemüvegen keresztül, valós időben kaphattak fontos információkat a páciens állapotáról.
„Legyen szó virtuális meeting platformokról, termékbemutatókról, vagy éppen olyan konkrét ipari alkalmazásokról, mint a felületkezelt alkatrészek minőségbiztosítása, egyet biztosan kijelenthetünk: a különböző VR/AR-megoldások alkalmazása megkerülhetetlen lesz, de ami még fontosabb, nem is éri meg kihagyni az általuk nyújtott lehetőségeket. A technológiát használó cégek arról számolnak be, hogy az egyes feladatokon mintegy 46 százaléknyi időt tudnak spórolni, a produktivitásuk pedig mindeközben átlagosan 32 százalékkal nő, ami pénzben is kifejezhető, jelentős hasznot hoz. A következő években minden bizonnyal egyre több területen, egyre könnyebben hordható és egyre sokoldalúbb VR-eszközök jelennek meg” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.