Összefogás a Digitális Magyarországért

Összefogás a Digitális Magyarországért
2021. 10. 28., 09:45

Nincs időnk tovább várni! Hajtsuk végre mielőbb a digitális átállást, lehetővé téve a zöld fordulatot, növelve Magyarország versenyképességét és megerősítve ellenállóképességét.

A digitalizáció mára elérte a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet – mindennapjaink szerves részévé vált. A világon mindenütt hasonló folyamatok zajlanak, így hazánk – az elmúlt évek erőfeszítései ellenére – számos területen lemaradásba került versenytársaival szemben. Elsősorban a digitális kompetenciák szintje marad el az európai átlagtól, de a gazdaság és az állami szféra sok szereplője is lassúnak bizonyult a hatékony digitális megoldások bevezetésében, alkalmazásában. Pedig a tét óriási: a nemzetgazdaság és a hazai vállalkozások versenyképessége, az ország teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala egyaránt azon múlik, hogy a következő években az elkerülhetetlen digitalizációt sikerül-e a saját javunkra fordítani. Nem elég sodródni a digitalizációval – a folyamat élére kell állni! A digitális gazdaság szereplőit tömörítő IVSZ összefogást sürget a digitális Magyarországért és cselekvésre szólítja fel a digitális ökoszisztéma összes szereplőjét.

Az ipari forradalom a 19. században azért vezetett globális fejlődéshez, mert a legfejlettebb országok megértették: új típusú munkaerőre van szükség. A gazdaság igényeire a politika az általános tankötelezettség bevezetésével reagált, megalapozva ezzel egy teljesen új, versenyképesebb társadalmat. A gazdaság és a társadalom szereplőinek összefogásával, a kormányzat tevőleges támogatásával a következő néhány évben képesek vagyunk meglévő adottságainkat versenyképességi előnnyé kovácsolva a digitalizáció élvonalába kerülni. Eddig a digitalizációt megoldandó feladatnak hittük, most már látjuk: valójában évszázadonként egyszer adódó történelmi lehetőség. Egyben hosszú ideig talán az utolsó esély az élre törésre, mert a jövőt mindig a győztesek írják.

Nincs időnk tovább várni! Hajtsuk végre mielőbb a digitális átállást, lehetővé téve a zöld fordulatot, növelve Magyarország versenyképességét és megerősítve ellenállóképességét.

Csatlakozom!

Az erős, digitális Magyarország jelentős szerepet tölt majd be az Európai Unió globális pozícióinak javításában.

1. A digitális transzformáció nem kizárólag gazdasági kérdés, hiszen össztársadalmi jelentősége van: csökkentheti vagy növelheti az esélykülönbségeket, hozzájárul a fenntarthatósághoz és az ellenálló-képesség erősítéséhez. A gazdaság szereplői számára a digitális technológiák integrálása létfontosságú, de a technológiák hatékony bevezetése az egészségügyi, oktatási és szociális terület átalakításával a magyar polgárok életminőségét is jelentősen javítja.

2. A digitális gazdaság fejlődését fenyegető legfőbb korlátozó tényező jelenleg az informatikai és digitális munkaerőhiány. Az infrastruktúra terén – állami és piaci szereplők összefogásával – versenyképes állapotokat alakítottunk ki az elmúlt évtizedben, a következő években az e téren megszerzett kedvező pozíciónk fenntartása a fő feladat. De most hasonló közös erőfeszítésekre van szükség a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felsőfokú képzések – egyszóval a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása terén.

3. A krónikus digitális munkaerőhiány orvoslása mellett a hazai digitális gazdaság versenyképességének alapvető feltétele a lakosság és a kkv-k digitális kompetencia-szintjének általános emelése is. A nem informatikai szakmákban is jelentősen bővíteni szükséges a megfelelő digitális tudással rendelkező munkavállalók arányát. Ezért elengedhetetlen a lakosság valamennyi csoportjában a digitális kompetenciák fejlesztését célzó tömeges programok elindítása.

4. Tegyük közkinccsé a digitalizációt! A digitális megoldások felhasználóbarát bevezetése, illetve az állam rendelkezésére álló hatalmas adatvagyon elemeinek hatékony megosztása az innovatív technológiai vállalkozásokkal, startupokkal egyszerre javítja a kormányzás minőségét, illetve azt, miként tekintenek az állampolgárok és a vállalkozások az államra.

5. Álljunk a regionális digitális együttműködés élére, és tegyük a Kelet-Közép-európai térséget a páneurópai digitalizáció motorjává! Ennek érdekében a V4 országoknak, és közép-európai partnereiknek össze kell hangolniuk digitalizációs politikáikat.

6. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése egy új, technológia-vezérelt pályán haladjon, a kormányzatnak minden lehetséges módon ösztönöznie és támogatnia szükséges a digitális ökoszisztéma fejlődését, többek között

- az IKT vállalkozások innovációs tevékenységének erősítése érdekében dedikált pályázati források megnyitásával, illetve az adminisztratív terhek csökkentésével;

- az IKT szektor az autóipar mögött már jelenleg is a második legnagyobb exportágazat – ennek fejlesztése érdekében célzott támogatásokkal kell ösztönözni a digitális cégek nemzetközi piacra lépését és terjeszkedését;

- a magyar innovációk megszületése és nemzetközivé válása érdekében a hazai startup közösség speciális igényeinek kielégítésével;

- a gazdaság minden ágazatában a digitális fejlesztések felgyorsítása érdekében megfelelő mennyiségű hazai és uniós forrás allokálásával;

- mind a piaci, mind az állami fejlesztések esetében az állami és uniós források felhasználásának transzparens ellenőrzésével.

A digitalizáció minden magyar ember életét, minden hazai vállalat és intézmény működését jelentősen megváltoztatja, és a következő években alapjaiban rengeti meg mindennapjainkat. Annak érdekében, hogy ez a transzformáció a legnagyobb mértékben szolgálja a magyar polgárok, vállalkozások és végső soron a nemzetgazdaság javát, az IVSZ digitális fordulat végrehajtására, és közös cselekvésre hív minden érintettet.

Felhívjuk

tagvállalatainkat, illetve a digitális gazdaság minden szereplőjét, hogy

- tegyenek meg mindent munkavállalóik digitális kompetenciáinak, illetve beszállítóik és partnereik digitális fejlesztéseinek ösztönzése érdekében;

- erejükhöz mérten – akár CSR programok keretében – támogassák környezetük digitális felzárkóztatását (pl. a helyi oktatási és képzőintézmények digitális fejlesztéseit)!

- az egyes gazdasági ágazatok szakmai szervezeteit, illetve meghatározó nagyvállalatait, hogy

- helyezzék fókuszba a digitális transzformációt és éljenek annak előnyeivel!

- támogassák ágazatuk, vállalkozásuk szakembereit az informatikai és digitalizációs területre kiterjedő interdiszciplináris tudás megszerzésében!

- fejlesszék tudatosan munkavállalóik digitális készségeit!

a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat, hogy

- használják ki az összes lehetőséget a digitális fejlesztéseik felgyorsítása, a digitális transzformációjuk érdekében!

- a munkaerőpiaci és vállalkozásfejlesztési támogatásokat bátran és minél nagyobb mértékben allokálják a digitális fejlesztésekre!

- kövessék nyomon a saját ágazatukra jellemző nemzetközi digitális jó gyakorlatokat, innovatív megoldásokat, és vegyék át a használható elemeket!

- a köznevelésben és a szakképzésben tanuló diákokat, hogy

- ne csak lehetőségnek, hanem a jövőjüket alapvetően meghatározó kötelességnek tekintsék a digitális kompetenciák és tudás elsajátítását!

- ne érjék be az iskolai tanórákon elsajátítható informatikai tudással, a közösségi médiával vagy az online játékokkal: jelentkezzenek robotprogramozó, informatikai vagy természettudományos szakkörökre, tanfolyamokra, versenyekre!

- járjanak utána, hogy milyen pályaválasztási lehetőségeket kínál az informatikai szakma, illetve az egyéb területeken milyen interdiszciplináris, a digitalizációra is kiterjedő képzési formák érhetőek el!

a szülőket és pedagógusokat, hogy

- felelős magatartásukkal és minden eszközzel ösztönözzék, illetve biztosítsák a jövő generációjának digitális felkészültségét!

- a programozást, az algoritmizáló gondolkodást tegyék a mindennapos oktatás részévé!

- a természettudományos, illetve informatikai pályát, mint reális és jövőálló pályaválasztási lehetőséget mutassák be a diákoknak!

a munkavállalók közül

- a digitális alapkompetenciával nem rendelkezőket, hogy ne késlekedjenek saját képességeik fejlesztésével, ezzel is biztosítsák maguk számára a helyet a jövő munkaerőpiacán!

- az alapszintű digitális felkészültséggel már rendelkező munkavállalókat, hogy vegyenek részt további fejlesztő programokban, sajátítsák el a digitális kompetenciákat minél magasabb szinten!

- az informatika és a digitális technológia iránt érdeklődőket, hogy folyamatosan törekedjenek digitális képességeik fejlesztésére, valamint tudásuk mind szélesebb körben történő megosztására!

a gazdaságpolitika és a szakpolitika döntéshozóit, valamint minden politikust, hogy tűzzék zászlajukra a gazdaság technológiai és tudásalapú növekedési pályára állítását, és konkrét programok, projektek kidolgozásával segítsék elő a digitalizáció versenyképességi, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági potenciáljának kiaknázását!

Önkéntes koalíciót hívunk életre ÖSSZEFOGÁS A DIGITÁLIS MAGYARORSZÁGÉRT elnevezéssel. A résztvevők az IVSZ koordinálásával cselekvési tervet készítenek, és azt szak- és fejlesztéspolitikai javaslatokká formálva a döntéshozók elé terjesztik.

Csatlakozom!

Nem késlekedhetünk: digitális fordulatra van szükség, mert ez az utolsó lehetőség!

IVSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS