A beruházások gyorsabbá, tervezhetőbbé és költséghatékonyabbá válása létfontosságú kérdés, ehhez pedig az építőipar digitalizációján, és ezen belül is a BIM-re, vagyis az építményinformációs modell alapú működésre való áttérésen keresztül vezet az út. A KÉSZ Csoport szerint a 2023 januárjában hatályba lépő új építési és beruházási kerettörvény lökést adhat a digitalizációnak.
Egyre nagyobb teret nyernek a fenntartható, hatékony és költségkímélő módszerek az építőiparban, a folyamatok tervezhetőségében és átláthatóságában pedig nagy szerep jut a digitalizációnak. Az egyik hatékony megoldás többek között a BIM-metodika alkalmazása.
A KPMG 2021 Global Construction Survey kutatásából az is kiderült, hogy bár sok építőipari cég látja a digitális megoldások, így például az építmény információs modellek (BIM) előnyeit, de mindössze 44 százalékuk használja ezeket minden projektje során. A tanulmány arra is kitér, hogy a megkérdezett cégek szerint a leginkább megtérülő befektetés a BIM, a projektmenedzsment információs rendszer (PMIS) és a fejlett adatelemzés mellett.
A BIM (Building Information Management), azaz modell alapú építményinformáció menedzsment az építmények megvalósítását jelenti egy virtuális épületmodell segítségével. Szoftverek és alkalmazások sokaságáról van szó, amelyek egymásnak szolgáltatnak adatot, és képesek rendszerezetten tárolni és megjeleníteni azokat. Így az adatok egyszerre elérhetőek, aktualizálhatóak, lekérdezhetőek és módosíthatóak is. A BIM-folyamatok és modellek nagy előnye a hatékonyságnövelés és a hibák megelőzésének lehetősége a tervezés, gyártás és kivitelezés előtt és közben is.
Egy jól felépített BIM-modell olyan, mint egy háromdimenziós adatbank, ahol minden épületelem kapcsán elérhetőek az előre meghatározott releváns információk. Azaz kiderülnek belőle többek között a szükséges és beépített műszaki tulajdonságok, a tervezett és valós gyártási, szállítási és szerelési időpontok, költségek, sőt még a hulladékkezelési információk is. Ugyanezen információk nagy segítséget jelentenek egy újabb projekt tervezésénél, előkészítésénél és megvalósításánál. Ezáltal időt, energiát és pénzt lehet megtakarítani.
„Az alapanyag- és energiaárak növekedése miatt és a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben az eddigieknél is fontosabb a beruházások kiszámíthatóságának biztosítása és a költségek féken tartása, ezekben pedig mind segítségünkre szolgál a BIM-módszertan alkalmazása. A tervezés, gyártás és kivitelezés során használt BIM-modellek valós idejű adatokat tartalmaznak, így egyértelműbbek lesznek a műszaki követelmények, gyorsulhat a döntéshozatali folyamat, jelentősen kevesebb idő alatt lehet lekövetni a változásokat és nem utolsó sorban kiszámíthatóbbakká válnak a költségek is. Átláthatóan és naprakészen lehet követni a beruházások aktuális státuszát, de a BIM-nek köszönhetően transzparenssé válik tulajdonképpen az építési folyamat egésze” – mondta Szalados László, a KÉSZ Csoport műszaki vezérigazgató-helyettese.
Szalados László szerint azonban ahhoz, hogy a BIM alkalmazásának minden előnyét hasznosítani tudjuk, jelentős szemléletbéli és módszertani változásra van szükség a beruházások teljes életciklusa esetében. A KÉSZ Csoport célja, hogy a BIM-módszertan hazai iparági úttörőjeként cégcsoport szinten használja ezt a metodikát, ezzel pedig lényegesen növelni tudja a versenyképességét.
A vállalat BIM-stratégiáját idén januárban fogadták el. Ennek első lépése a releváns működő folyamatok feltérképezése és rögzítése, majd ezeknek BIM alapúvá tétele. Ez így talán egyszerűnek hat, de szakterületspecifikus rövid- és hosszútávú célok, egzakt akciók, valamint a BIM bevezetését támogató ökoszisztéma nélkül megvalósíthatatlan. A KÉSZ Csoport esetében az építőipari értéklánc minden szereplője megtalálható a működésben, hiszen tervező, gyártó, szerelő, kivitelező és üzemeltető tevékenységet is végez a vállalatcsoport.
Így a különböző ágazati és tagvállalati akcióterveket összhangba kell hozni cégcsoport szinten is az optimális működés elérése érdekében. A cél egy olyan egyedi, egyben univerzálisan használható BIM alapon történő működési rendszer kialakítása, amelyet cégcsoport szinten kivétel nélkül minden tagvállalat adaptálni tud.
A 2023 januárjában hatályba lépő új építési és beruházási kerettörvény szerint Magyarországon állami beruházás a megrendelő és az üzemeltető bevonása nélkül nem valósulhat meg a jövőben. Ezt támogatandó a kötelező BIM-ben való tervezés előírása. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő az igény a gyártó-specifikus BIM tartalomra is, amely már olyan adatokat is tárol, mint például a termékinformáció, a telepítési útmutató, az energiafogyasztás, az ökocímkék, az üzemeltetési költségek vagy a termék élettartama.
A BIM ökoszisztéma megteremtése, implementálása és a szabályozói elvárások kielégítése hatalmas kihívás, azonban ennek piaci megtérülése egyértelmű. A fentieken felül a KÉSZ Csoport számára kiemelten fontos, hogy egyre több BIM módszertant alkalmazó cég és BIM-tudással rendelkező szakember legyen elérhető a piacon. A KÉSZ Csoport ezt mind a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen indított BIM Ösztöndíj Programmal, mind pedig a saját munkatársai számára szervezett oktatásokkal is támogatja. Idén például közel 700 munkatárs vett részt ugyancsak a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen szervezett BIM-képzéseken.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.