Ipari termelés: közzétette a KSH a részletes júniusi adatokat

2023. 08. 15., 11:23

2023 júniusában az ipari termelés volumene 3,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 6,1 százalékkal mérséklődött – tájékoztatott a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes adatokat is.

  • Az ipari export volumene 4,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 23, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 24 százalékkal bővült.
  • Az ipar belföldi értékesítése 20,0, a feldolgozóiparé 8,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.
  • Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,8, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 33 százalékkal csökkent.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 19,1 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 25, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 14,4 százalékkal nőtt.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 16,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 28, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 6,5 százalékkal növekedett.

A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 2,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,4 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása a hazai és a külpiaci eladások visszaesése következtében 11,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a kis súlyú dohánytermék gyártásában. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,7 százalékkal kisebb lett az előző év azonos hónapjához képest. A többi nyolc alágazatban 6,1 és 40 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 20, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Kéthavi csökkenés után a kis súlyt képviselő gép, gépi berendezés gyártása 7,2 százalékkal emelkedett, elsősorban az export növekedésének köszönhetően, miközben a belföldi értékesítés számottevően visszaesett.

A legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztrált a statisztikai hivatal.

Régiók

Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 6,3 százalékos volumenbővülést Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,4 százalékos visszaesést Budapesten regisztrált a KSH.

Rendelésállomány

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,1 százalékkal nagyobb volt a 2022. júniusinál. Az új belföldi rendelések 9,6 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 8,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 10,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Első félév

2023. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,8 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,2, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 17,1 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi négyben 3,6 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 14,5 százalékkal bővült.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS