Ipari termelés: közzétette a KSH a részletes júniusi adatokat

2021. 08. 12., 10:00

2021 júniusában az ipari termelés volumene 22 százalékkal meghaladta az előző év júniusának alacsony bázisszintjét; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 18,6 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az ipari export volumene 14,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,6 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 24, a feldolgozóiparé 28 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 22, a csekély súlyú bányászaté 28 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 12,8 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás az ipari átlag alatt, 13,6 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártásának volumene 14,7, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 11,3 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 19,0 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 21, az elektronikus fogyasztási cikké pedig 25 százalékkal bővült.

A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12,7 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. A legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24, a második legjelentősebb italgyártás pedig 9,0 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 42 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 14,0 százalékkal Nyugat-Dunántúlon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,6 százalékkal nagyobb volt a 2020. júniusinál. Az új belföldi rendelések 21, az új exportrendelések 3,3 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány június végén 8,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Január–június

Az első félévben az ipari termelés 18,8 százalékkal nőtt éves összevetésben. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS