2021 októberében az ipari termelés volumene 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,7 százalékkal csökkent – jelentette a statisztikai hivatal.
Az ipari export volumene 11,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 32, a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 11,6 százalékkal visszaesett.
Az ipar belföldi értékesítése 8,3, a feldolgozóiparé 8,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 4,6 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 19,8, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,1 százalékkal nőtt.
Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (22 százalékkal), Észak-Magyarországon (9,5 százalékkal) és Közép-Dunántúlon (6,6 százalékkal) csökkent. A többi régióban 0,5 és 12,6 százalék közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Budapesten.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 14,5 százalékkal kisebb volt a 2020. októberinél. Az új belföldi rendelések 4,2 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 17,6 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány október végén 11,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Feldolgozóipar
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 22 százalékát képviselő járműgyártás 30 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. A közúti gépjármű gyártásának volumene 31, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 32 százalékkal csökkent.
A chiphiány a feldolgozóipari termelés mintegy 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását is visszafogta, a termelés volumene 10,7 százalékkal esett vissza. Az alapanyaghiány leginkább a járműiparba is beszállító elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártását érintette, kibocsátása 28 százalékkal csökkent. A legnagyobb súlyú alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása pedig 7,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10,0 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (23 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 12,3, a második legjelentősebb italgyártás pedig 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Mindössze két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a halfeldolgozás, -tartósítás 47, a növényi, állati olaj gyártása 2,0 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben, 32 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás bővült, elsősorban a belföldi értékesítés növekedése miatt, ugyanakkor az export visszaesett.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,7, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 18,0 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása 19,3 százalékkal nőtt, főleg a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként.
Az előző havi stagnálás után a gyógyszergyártás 9,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek. (KSH)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.