2021 októberében az ipari termelés volumene 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,7 százalékkal csökkent – jelentette a statisztikai hivatal.
Az ipari export volumene 11,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 32, a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 11,6 százalékkal visszaesett.
Az ipar belföldi értékesítése 8,3, a feldolgozóiparé 8,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 4,6 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 19,8, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,1 százalékkal nőtt.
Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (22 százalékkal), Észak-Magyarországon (9,5 százalékkal) és Közép-Dunántúlon (6,6 százalékkal) csökkent. A többi régióban 0,5 és 12,6 százalék közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Budapesten.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 14,5 százalékkal kisebb volt a 2020. októberinél. Az új belföldi rendelések 4,2 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 17,6 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány október végén 11,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Feldolgozóipar
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 22 százalékát képviselő járműgyártás 30 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. A közúti gépjármű gyártásának volumene 31, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 32 százalékkal csökkent.
A chiphiány a feldolgozóipari termelés mintegy 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását is visszafogta, a termelés volumene 10,7 százalékkal esett vissza. Az alapanyaghiány leginkább a járműiparba is beszállító elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártását érintette, kibocsátása 28 százalékkal csökkent. A legnagyobb súlyú alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása pedig 7,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10,0 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (23 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 12,3, a második legjelentősebb italgyártás pedig 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Mindössze két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a halfeldolgozás, -tartósítás 47, a növényi, állati olaj gyártása 2,0 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben, 32 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás bővült, elsősorban a belföldi értékesítés növekedése miatt, ugyanakkor az export visszaesett.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,7, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 18,0 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása 19,3 százalékkal nőtt, főleg a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként.
Az előző havi stagnálás után a gyógyszergyártás 9,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek. (KSH)
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.