A januárit 3,5 százalékkal, az egy évvel korábbit 1,4 százalékkal haladta meg az ipari termelés volumene 2024 februárjában. A KSH közzétette a részletes adatokat.
2024 februárjában az ipari termelés volumene 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,4 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. januárinál 3,5 százalékkal nagyobb volt.
Az ipari export volumene 1,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 2,3 százalékkal nőtt, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 8,8 százalékkal visszaesett.
Az ipar belföldi értékesítése 2,6 százalékkal mérséklődött, a feldolgozóiparé 0,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (97 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,8, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 15,3 százalékkal nőtt, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,6 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 1,6 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 2,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,1 százalékkal nőtt.
A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 0,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 6,0 százalékkal emelkedett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 19,9 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,5 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,3, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 10,7 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 10,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. További nyolc alágazatban 0,6 és 22 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a dohánytermék gyártásában, a legkevésbé az italgyártásban. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: az – édesség- és készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában 0,8, a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban 8,0 százalékkal.
Az előző havi visszaeséssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása februárban 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1,4, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 2,7 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Folytatódott a visszaesés a gép, gépi berendezés gyártásában: februárban 7,5 százalékkal csökkent a volumen, mindkét értékesítési irányban kisebbek voltak az eladások.
Az ipari termelés csak Észak-Magyarországon (5,0 százalékkal) és Észak-Alföldön (5,9 százalékkal) csökkent. A többi régióban 1,0 és 11,5 százalék közötti növekedést regisztrált a statisztikai hivatal,, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 24 százalékkal nagyobb volt a 2023. februárinál. Az új belföldi rendelések 1,0, az új exportrendelések 28 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány február végén 19,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (KSH)
2024. január–februárban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 0,9 százalékkal mérséklődött. Az összes értékesítés 61 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,3, a 39 százalékot képviselő hazai értékesítésé 1,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 11,7 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 1,3 százalékkal csökkent. A többiben 0,1 és 9,6 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a legerőteljesebben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.