Így tervezte a Puskás Arénát a KÖZTI

2021. 01. 14., 12:00

Az építőipar robbanásszerű digitalizációja zajlik: a virtuális térben zajló folyamatoptimalizálás, a Building Information Management (BIM) átalakítja az ágazatot. Az építmény háromdimenziós modelljén alapuló információmenedzsment összeköti a teljes építőipari vertikumot; hatékonyabb tervezést, egyértelmű kommunikációt, pontosabb ütemezést, lényegesen kevesebb hibalehetőséget, valamint a kivitelezés során kisebb kockázatot jelent. Az első felhasználók között ott van az egyik legnagyobb magyar építésziroda, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) is, ahol a Puskás Aréna tervezése is BIM rendszerben folyt.

Ma már senki sem térképekkel és útikönyvekkel felpakolva autózik le a tengerpartra, ha nyaralni akar, hiszen a telefonja megtervezi az útvonalat, listázza a látnivalókat, a benzinkutakat, megmutatja a szállás környékét –akár élőben! – és ha kell, felkínálja az alternatívákat, vagy megkeresi az éppen nyitva tartó gyógyszertárakat.

A kétdimenziós offline világból tehát rengeteg plusz információt és elképesztő hatékonyságot biztosító háromdimenziós rendszer lett. Hasonló folyamat indult el a világ vezető építészeti műhelyeinél, így a KÖZTI-nél is. Eddig egyetlen fejlesztés sem változtatta meg annyira az építőipart, mint a BIM, ami – a nagyberuházásoknak köszönhetően – exponenciális ütemben terjed az építészeti, a mérnöki, a kivitelező és az üzemeltető cégeknél.

Ez a rendszer az építőipar modernizációjának leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze, a tapasztalatok alapján akár 15-20%-os költségcsökkenést is eredményezhet.

Háromdimenziós modellezéstől a paradigmaváltásig

Ez a teljesen új mérnöki szemlélet, a virtuális térben zajló közös munka egységesíti és egy rendszerben kezeli az épülettel kapcsolatos műszaki információkat, amelyek évek múlva is felhasználhatóak.

„A Puskás Aréna, a Kopaszi-gát lakóépületei, a Belvárosi Sportközpont, illetve az épülő multifunkcionális kézilabdacsarnok esetében is BIM-ben dolgoztunk a KÖZTI-nél – fejtette ki Petri Dávid, BIM menedzser, a KÖZTI építésze. „A jól előkészített tervek jelentősen rövidítik a koordinációs folyamatot, és ebből a társszakmák is profitálnak, mert biztonsággal előre tervezhetővé válnak például az anyagrendelések vagy az üzemeltetés során a karbantartási ciklusok” – tette hozzá.

Az egyik legfontosabb előny a tévedésekből és mulasztásokból adódó hibák kiszűrése, azaz a pótmunkák, a kivitelezési költség és kivitelezési idő csökkentése.

„A Puskás Aréna tervezési folyamataiban a BIM nagyban támogatta a sokszereplős, összetett kommunikációt, valamennyi szereplő számára nyomon követhetővé tette a projekt állását. A háromdimenziós modellnek köszönhetően már a tervezés időszakában a KÖZTI tervezői életre keltették számunkra a Puskás Arénát, a számítógépes épületmodell és származtatott adatai a kivitelezés során is gyorsították a döntések meghozatalát. A BIM alkalmazása segíti a nagy és összetett beruházások átláthatóságát, jobb minőséget, hatékonyabb munkavégzést érhetünk el, amivel végeredményben pénzt és időt spórolhatunk” – foglalta össze Sebő Zoltán, a Budapest Fejlesztési Központ Puskás Arénáért felelős projektirodájának vezetője a megrendelői oldalon jelentkező előnyöket.

Gyorsabban, pontosabban, kockázatmentesen

Ebben az új dimenzióban az építőipari ágazat befektetett többletmunkával kerüli el – tehát nem kijavítja, hanem megelőzi – azokat a hibákat, amiket később sokkal drágábban lehet kiküszöbölni.

„Javuló hatékonyság, növekvő nyereség” – Reicher Péter, a világ első 3D-s építészeti tervezőszoftverét megalkotó Graphisoft SE regionális igazgatója szerint ez a BIM rendszer lényege.Azonnal jelentkező előny a megbízó, a kivitelező és a tervező közötti kooperáció tökéletesítése is. Egy iparág, szektor átfogó változását eredményező fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. A KÖZTI-vel a Puskás Aréna kapcsán dolgoztunk együtt, hogy az építész szakemberek visszajelzései alapján a felhasználói igényekre tekintettel fejlesszük folyamatosan a BIM gyakorlatba történő átültetését.”

Manapság az építőipari szakterületek képviselői jellemzően egymástól független, egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, ami növeli a beruházások idő és finanszírozási igényét. Az ezt áthidaló új metódus ezért lépéselőnyt jelent a piaci versenyben, és számszerűsíthető presztízsnyereséget is jelent. A közeljövőben pedig a versenyképesség alapfeltétele lehet, mert a jövőt BIM rendszerben tervezik.

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) Magyarország legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.