Az építőipar robbanásszerű digitalizációja zajlik: a virtuális térben zajló folyamatoptimalizálás, a Building Information Management (BIM) átalakítja az ágazatot. Az építmény háromdimenziós modelljén alapuló információmenedzsment összeköti a teljes építőipari vertikumot; hatékonyabb tervezést, egyértelmű kommunikációt, pontosabb ütemezést, lényegesen kevesebb hibalehetőséget, valamint a kivitelezés során kisebb kockázatot jelent. Az első felhasználók között ott van az egyik legnagyobb magyar építésziroda, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) is, ahol a Puskás Aréna tervezése is BIM rendszerben folyt.
Ma már senki sem térképekkel és útikönyvekkel felpakolva autózik le a tengerpartra, ha nyaralni akar, hiszen a telefonja megtervezi az útvonalat, listázza a látnivalókat, a benzinkutakat, megmutatja a szállás környékét –akár élőben! – és ha kell, felkínálja az alternatívákat, vagy megkeresi az éppen nyitva tartó gyógyszertárakat.
A kétdimenziós offline világból tehát rengeteg plusz információt és elképesztő hatékonyságot biztosító háromdimenziós rendszer lett. Hasonló folyamat indult el a világ vezető építészeti műhelyeinél, így a KÖZTI-nél is. Eddig egyetlen fejlesztés sem változtatta meg annyira az építőipart, mint a BIM, ami – a nagyberuházásoknak köszönhetően – exponenciális ütemben terjed az építészeti, a mérnöki, a kivitelező és az üzemeltető cégeknél.
Ez a rendszer az építőipar modernizációjának leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze, a tapasztalatok alapján akár 15-20%-os költségcsökkenést is eredményezhet.
Háromdimenziós modellezéstől a paradigmaváltásig
Ez a teljesen új mérnöki szemlélet, a virtuális térben zajló közös munka egységesíti és egy rendszerben kezeli az épülettel kapcsolatos műszaki információkat, amelyek évek múlva is felhasználhatóak.
„A Puskás Aréna, a Kopaszi-gát lakóépületei, a Belvárosi Sportközpont, illetve az épülő multifunkcionális kézilabdacsarnok esetében is BIM-ben dolgoztunk a KÖZTI-nél – fejtette ki Petri Dávid, BIM menedzser, a KÖZTI építésze. „A jól előkészített tervek jelentősen rövidítik a koordinációs folyamatot, és ebből a társszakmák is profitálnak, mert biztonsággal előre tervezhetővé válnak például az anyagrendelések vagy az üzemeltetés során a karbantartási ciklusok” – tette hozzá.
Az egyik legfontosabb előny a tévedésekből és mulasztásokból adódó hibák kiszűrése, azaz a pótmunkák, a kivitelezési költség és kivitelezési idő csökkentése.
„A Puskás Aréna tervezési folyamataiban a BIM nagyban támogatta a sokszereplős, összetett kommunikációt, valamennyi szereplő számára nyomon követhetővé tette a projekt állását. A háromdimenziós modellnek köszönhetően már a tervezés időszakában a KÖZTI tervezői életre keltették számunkra a Puskás Arénát, a számítógépes épületmodell és származtatott adatai a kivitelezés során is gyorsították a döntések meghozatalát. A BIM alkalmazása segíti a nagy és összetett beruházások átláthatóságát, jobb minőséget, hatékonyabb munkavégzést érhetünk el, amivel végeredményben pénzt és időt spórolhatunk” – foglalta össze Sebő Zoltán, a Budapest Fejlesztési Központ Puskás Arénáért felelős projektirodájának vezetője a megrendelői oldalon jelentkező előnyöket.
Gyorsabban, pontosabban, kockázatmentesen
Ebben az új dimenzióban az építőipari ágazat befektetett többletmunkával kerüli el – tehát nem kijavítja, hanem megelőzi – azokat a hibákat, amiket később sokkal drágábban lehet kiküszöbölni.
„Javuló hatékonyság, növekvő nyereség” – Reicher Péter, a világ első 3D-s építészeti tervezőszoftverét megalkotó Graphisoft SE regionális igazgatója szerint ez a BIM rendszer lényege.Azonnal jelentkező előny a megbízó, a kivitelező és a tervező közötti kooperáció tökéletesítése is. Egy iparág, szektor átfogó változását eredményező fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. A KÖZTI-vel a Puskás Aréna kapcsán dolgoztunk együtt, hogy az építész szakemberek visszajelzései alapján a felhasználói igényekre tekintettel fejlesszük folyamatosan a BIM gyakorlatba történő átültetését.”
Manapság az építőipari szakterületek képviselői jellemzően egymástól független, egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, ami növeli a beruházások idő és finanszírozási igényét. Az ezt áthidaló új metódus ezért lépéselőnyt jelent a piaci versenyben, és számszerűsíthető presztízsnyereséget is jelent. A közeljövőben pedig a versenyképesség alapfeltétele lehet, mert a jövőt BIM rendszerben tervezik.
A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) Magyarország legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”