Kvantumtechnológia, új félvezetők, kobaltmentes akkumulátor, űrtechnológia – ezek azok a területek, amelyek az idei évtől egyre fontosabb szerepet játszanak majd a gazdaságaink, közösségeink és ökoszisztémáink előtt álló legfontosabb kihívások kezelésében – írja a Capgemini.
2023-ban világszerte a generatív mesterséges intelligencia (MI) került a köz- és üzleti gondolkodás középpontjába, erősítve azokat a várakozásokat, miszerint a technológia motorizálhatja majd a fejlődést az üzleti életben és a társadalomban egyaránt. Azonban már más kulcsfontosságú technológiák is elérték az érettség vagy az áttörés küszöbét – derül ki a Capgemini TechniVision 2024 kiadványából.
Generatív MI: letaszíthatatlan a trónról
A generatív MI 2022 végén robbant be a globális technológiai és üzleti gondolkodásba. Az MI minden bizonnyal továbbra is képes lesz fenntartani az érdeklődést. Ugyanakkor egyre nagyobb szükség van hatékonyabb, kis feladatokra tervezett modellekre is. Ezek korlátozott kapacitásokkal rendelkező, alacsonyabb energiaigényű gépeken is futtathatóak lesznek, például peremhálózatokon vagy kisebb vállalati architektúrákban. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy a konkrét feladatokra tervezett és finomhangolt modellek egymással összekapcsolt hálózatait hozzuk létre és így több modellből álló generatív ökoszisztémákat alakíthatunk ki.
Valóságos kiberfegyverkezési verseny zajlik, ahol a nagymértékű informatikai fejlődést olyan megerősített digitális védelmi mechanizmusokkal szükséges ellensúlyozni, mint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (ML) alkalmazása vagy a „zéró bizalom” biztonsági modell. Van azonban egy új, gyorsan növekvő fenyegetés is: a kvantuminformatika fejlődése, amely elavulttá teheti a jelenlegi titkosítási szabványainkat, például az RSA-t és az ECC-t. Így a kvantumrezisztens algoritmusok kifejlesztése sürgető szükséggé válik az adatvédelem és az adatbiztonság jövőbeli fenntartása érdekében. A National Institute of Standards and Technology várhatóan jövőre teszi közzé PQC-szabványait, amelyek globális hatással lehetnek egyéb szabványokra is. A posztkvantum kriptográfia így 2024-ben számos igazgatósági ülés napirendjére kerülhet.
Félvezetők: a Moore-törvény még érvényes, de változik
A Moore-törvény szerint a mikrochipek kapacitása kétévente megduplázódik, míg a költségük megfeleződik. A félvezetőipar nagy átalakulás küszöbén áll, amely – több tényező összeadódásából következően – 2024-ben átírhatja ezt a törvényt is. Annak ellenére, hogy a chipek miniatürizálásának abszolút fizikai határát már elértük, újabb áttörésre számíthatunk a 3D-s chipek egymásra helyezésével, az anyagtudományi innovációkkal és a litográfia új formáival. 2024-ben új gigagyárak, szabályozások, üzleti modellek és gyártási szolgáltatások jelennek majd meg.
Akkumulátorok: az új kémia ereje
Az akkumulátorok teljesítményének javítása és költségeinek csökkentése mind az üzleti élet, mind a kormányok számára kiemelt fontosságú. A cél az elektromos mobilitás támogatása és a hosszú távú energiatárolás felgyorsítása, ami elengedhetetlen a megújuló energiára való áttérés és az intelligens hálózatok kiépítésének felgyorsításához. Míg az LFP (lítium-ferro-foszfát) és az NMC (nikkel-mangán-kobalt) elektromos járművekben történő felhasználása szabványossá válik, ezeken kívül számos egyéb akkumulátorkémiai technológiát is fejlesztenek: így például a kobaltmentes (nátrium-ion) vagy a szilárdtest-akkumulátorok.
Ez utóbbi jelentős változást jelent az akkumulátor-technológiában, elsősorban az elektromos járművek számára, mivel nagyobb energiasűrűséggel (azaz tárolókapacitással) rendelkeznek, viszont az áruk alacsonyabb lesz, mint a hagyományos akkumulátoroké. Kevesebb ritka alapanyagot, különösen lítiumot, nikkelt, kobaltot és grafitot igényelnek, potenciálisan biztonságosabbak (kisebb a tűzveszély) és hosszabb élettartamot kínálnak. Így a fejlesztés valószínűleg felgyorsul majd 2024-ben.
2024-ben az űrtechnológiák iránti megújult érdeklődés részeként az emberiség készül visszatérni a Holdra. A tudományos felfedezések mellett az is cél, hogy ezzel hozzájáruljon a Föld legkritikusabb problémáinak megoldásához, beleértve az éghajlati kockázatok és katasztrófák megfigyelését, a telekommunikációs eszközökhöz való jobb hozzáférést. 2024-ben mindez várhatóan felpörgeti majd az innovációt és – a zökkenőmentes kommunikáció és biztonságos kvantum-átvitel érdekében – számos ígéretes technológiai projekthez járul majd hozzá a fenntartható űrhajómeghajtás (elektromos vagy nukleáris) és az új, alacsony Föld körüli pályán működő konstellációk területén.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.