Eltűnnek a szénerőművek Magyarországon

2019. 02. 10., 12:00

A Magyarországon jelenleg működő több mint 8600 megawatt (MW) erőművi kapacitásból mintegy 4000 megawatt marad üzemben 15 éves távlatban, új erőművek építésére elsősorban ezek pótlása miatt van szükség – hívja fel a figyelmet tanulmányában a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR).

A rendszerirányító honlapján tette közzé most elkészült kapacitáselemzését, amelyhez a magyar villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeiről készített legutóbbi előrejelzését is alapul vette.

Előrejelzésében a MAVIR azzal számol, hogy a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása a következő 15 év során átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60 százalékával, évi 0,6-1 százalékkal bővülhet.

Így az összes villamosenergia-felhasználás (amely a nettó villamosenergia-fogyasztáson felül tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is) 2023-ra várt értéke 46,7 terawattóra, 2028-ra 48,9 terawattóra, 2033-ra pedig elérheti az 50,9 terawattórát. A MAVIR az alapváltozat mellett megvizsgálta az átlagosnál alacsonyabb és magasabb fogyasztás lehetőségét is.

A hazai nagyerőművek összes bruttó beépített teljesítőképessége a 2017. december 31-i állapot szerint 6996 megawatt volt, a kiserőműveké pedig 1621 megawatt. Az összes jelenleg üzemelő hazai erőmű névleges bruttó villamos teljesítőképességéből 2033-ra nagyjából 4500 megawatt maradhat meg az elemzők szerint.

A megszűnés döntően nagyerőműveket érint, a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a hazai palettáról, és a legöregebb atomerőművi blokknak is lejár az élettartam-meghosszabbítása.

A  kapacitások pótlása megtörténhet új nagy- vagy kiserőművek építésével, a meglévők felújításával, üzemidejük meghosszabbításával, de akár importforrásból is.

A 2018. január 31-ig visszaigazolt tervek és engedélyek alapján 5500 megawattnyi új erőművi kapacitás épülhet 2033-ig - ismertetik. Elvileg közel 3000 megawatt új CCGT (kombinált ciklusú gázturbinás) erőmű épülhet a következő tíz év során, valamint az energiapolitikai szándék szerint a húszas évek második felében várhatóan két nagy (egyenként 1262 MW) teljesítőképességű nukleáris alaperőművi egység kerül üzembe.

A kiserőmű-létesítések ugyan folytatódhatnak, szerepük azonban várhatóan mérsékelt marad. Az időjárásfüggő megújuló erőművek beépített teljesítőképességét az elemzés a 2033-as sarokévre 3500-6000 megawatt közötti értékekkel vette figyelembe.

Az elemzésben közölt adatok szerint a magyarországi összes villamosenergia-felhasználás 2017-ben 45,06 terawattóra volt, 2,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A magyarországi erőművek bruttó villamosenergia-termelése 2,8 százalékkal, a Magyarországra behozott villamos energia mennyisége 1,2 százalékkal bővült 2017-ben.

A teljes fogyasztás 28,6 százaléka import forrásból származott. A 32,18 terawattórányi hazai bruttó villamosenergia-termelés 50 százalékát a Paksi Atomerőmű, 17 százalékát a Mátrai Erőmű adta - ismertetik a tanulmányban.

A MAVIR honlapján található legfrissebb adatok szerint 2018-ban a magyarországi bruttó villamosenergia-fogyasztás elérte a 45,4 terawattórát. Tavaly a hazai erőművek 31,06 terawattóra áramot állították elő, az import aránya a teljes felhasználáson belül 31,59 százalék volt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-23 10:10:00
Kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival.
2024-04-22 18:40:22
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége új Együttműködési Szerződést kötött, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában írtak alá 2024. április 22-én.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.