Egyre nagyobb verseny várható a streaming piacon

2024. 01. 23., 14:10

A várakozásokkal ellentétben komoly változások nem történtek 2023-ban a fizetős streaming szolgáltatások előfizetőinek alakulásában, a kihasználatlanság és az egyre több szolgáltatás megjelenése azonban okozhat fejtörést a szolgáltatóknak – állapítja meg a Deloitte legújabb, digitális fogyasztói szokásokat felmérő Digital Consumer Trends kutatása. Ahogy a globális inflációs válság miatt a szórakozásra fordított összegek csökkentek, úgy figyelhető meg az egyes szolgáltatásoknál némi lemorzsolódás és átrendeződés.

A fizetős streaming szolgáltatások területén a korábbi években nagy változás nem volt tapasztalható: 2022-ben a válaszadók 51 százaléka nem változtatott előfizetői szokásain, 2023-ban a válaszadók ennél némileg kevesebb, 46 százaléka nem növelte vagy csökkentette ilyen jellegű kiadásait. Ebben a két évben egyarányt 24 százalék volt azoké, akik új előfizetést kötöttek, viszont tavaly többen fizettek elő ismét olyan szolgáltatásra, amit korábban már igénybe vettek: míg 2022-ben 6 százalék, 2023-ban 9 százalék válaszadó volt ilyen.

„Vannak azonban a szolgáltatók számára figyelmeztető jelek: annak ellenére, hogy a korábbi évhez képest kisebb volt azok aránya, akik nem változtattak előfizetési szokásaikon, többen mondták le a szolgáltatásukat 2023-ban, mint egy évvel korábban. A válaszadók 8 százaléka legalább egy előfizetését mondta le ideiglenesen, ők ezt később újra szándékoznak használni, ezen túl menően azonban további 7 százalék véglegesen törölte előfizetését” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

Mit nézünk, mit hallgatunk?

A felhasználók 82 százaléka használ valamilyen ingyenes streaming szolgáltatót. A második legelterjedtebb a fizetős videóstreaming-szolgáltatók használata, amit a válaszadók 52 százaléka használ. Ennél kisebb arányban használnak a felhasználók fizetős zenestreaming-szolgáltatókat, ilyen szolgáltatásra nagyjából a felhasználók harmada, 34 százalék fizet elő. A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy fizetős szolgáltatást sem használ, és csak 16 százalék azok aránya, akik egy ingyenes streamingszolgáltatást sem használnak.

A lemondások fő oka változatlanul a kihasználatlanság

Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók legnagyobb hányada kihasználatlanság miatt mondta le előfizetését. 2022-ben ezen válaszadók aránya 37 százalékos volt, ez 2023-ra 31 százalékra csökkent. A második leggyakoribb okként az szerepelt, hogy kevesebbet tudott az adott felhasználó költeni, mert más területeken nőttek meg a költségei. A globális inflációs válság ellenére, ennek az oknak a gyakorisága csökkent: míg 2022-ben a válaszadók negyede mondta le ilyen okkal előfizetését, 2023-ban a válaszadók 19százaléka hivatkozott erre.

„Figyelemre méltó, hogy az előfizetésüket lemondók közül növekedett azoknak az aránya, akik azt túl drágának tartják, illetve úgy gondolják, hogy összességében túl sokat költenek előfizetésekre, ezt tavaly összesen 16 százalék gondolta így, de magasabb a szám a fiataloknál, ahol 22 százalék találta túl drágának a szolgáltatást. A 45-55 éves korosztályban pedig a kihasználatlanság mellett megjelenik az is, hogy nem tetszett neki semmilyen elérhető műsor, vagy megnézte már azokat a műsorokat, amiket kedvel. Az előző évhez képest szintén nőtt, tavaly 14 százalék volt azoknak az aránya, akik az ingyenes próbaidőszakot követően nem akartak előfizetni, és ugyanennyien gondolták azt, hogy már túl sok előfizetést kezelnek – ez adhat némi fejtörést a szolgáltatóknak” – mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Van, aki lemond a szórakozásról, a többiek többet fizetnek

Az elmúlt 12 hónapban a szórakozásra fordított kiadások csökkentek a legnagyobb mértékben: a válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen mértékben csökkentette ilyen jellegű kiadásait. Ezzel szemben a válaszadók 10 százaléka sokkal többet költött erre, 19 százalékuk költségei pedig mérsékelten emelkedtek.

„A telekommunikációs szolgáltatók nagymértékű díjemelést hajtottak végre az elmúlt 12 hónapban, ugyanis a válaszadók csupán 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy csökkent az otthoni szélessávú internetre fordított kiadásainak mértéke, míg 46 százaléknak nőtt ugyanebben az időszakban” – mondta Takács Ádám, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Mobilköltések esetében a válaszadók 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkentek a kiadásaik valamilyen mértékben, ezzel szemben 40 százaléknak nőttek a mobilkiadásai. Szintén nőttek a TV előfizetésekre fordított kiadások, a válaszadók 31 százaléka számolt be erről, míg költségcsökkenést csak 15 százalék tapasztalt. Szélsőséges a technológiai eszközökre fordított kiadások alakulása: a megkérdezettek 34 százalékának növekedtek, 22 százalékának pedig csökkentek a kiadásai ugyanebben az időszakban.

A magyarok pesszimisták

Pesszimisták a magyar válaszadók a jövőt illetően: minden kategóriában többen gondolják úgy, hogy növekedni fognak a kiadásaik, mint ahányan csökkenésre számítanak. A legtöbben korábbi években tapasztalt költségnövekedések folytatására számítanak, a telekommunikációs kiadásaik növekedésével kapcsolatban a válaszadók 38 százaléka szerint a mobilköltéseik nőnek majd, 36 százalék szerint pedig az otthoni szélessávú internettel kapcsolatos kiadásaik fognak növekedni. Ebben a két kiadási kategóriában számítanak a válaszadók a legkisebb költségcsökkentésre is: 9 százalék szerint csökkenhet a mobilelőfizetések díja, és csupán 7 százalék gondolja úgy, hogy kevesebbet fog költeni otthoni internet hozzáférésre. A magyar válaszadók várakozásai szerint a technológiai eszközökre fordított kiadások is nőni fognak idén, 37 százalék számít erre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.