Egy év alatt félezerszer loptak adatokat a pénzügyi vállalatoktól

2021. 08. 17., 15:00

A pénzügyi szolgáltató vállalatok hosszú ideje a kiberbűnözők népszerű célpontjai, az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint ennek jó oka van, hiszen a pénz mellett rengeteg bizalmas ügyféladatot is kezelnek, amelyeket a bűnözők különféle átverésekhez tudnak felhasználni, vagy eladják azokat az internet fekete piacain: a Verizon adatsértési jelentéséből kiderül, hogy a pénzügyi ágazatot csak az elmúlt évben több mint 1500 incidens érte, köztük 448 megerősített adatlopással.

A világszinten üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldásokkal foglalkozó ESET, és az IT-biztonsággal foglalkozó magyar szoftverdisztribútor, a Sicontact Kft. szakemberei szerint több okra is visszavezethető, hogy a vállalatok miért küszködnek folyamatosan a megfelelő kiberbiztonsági körülmények kialakításával.

Az egyik ok, hogy nincs elegendő kibervédelmi szakember: a közlemény szerint bár a kiberbiztonsági munkaerőhiány évek óta először mutat csökkenő tendenciát, globális szinten még mindig 3,12 millióval kevesebb a szakember van a szükségesnél. A globális szakemberhiány pótlásához az Egyesült Államokban 41 százalékkal, világszerte pedig 89 százalékkal kellene növekednie a foglalkoztatásnak.

Szintén kiemelt probléma, hogy a kiberfenyegetések leküzdéséhez nem elegendő a vállalatok költségvetése. Az EY tanácsadó cég által végzett felmérésben a megkérdezett szervezetek 87 százaléka válaszolta azt, hogy nincs elegendő pénzük a kiberbiztonság és az ellenálló képesség vágyott szintjének eléréséhez. Az erőforrások hiánya miatt a vállalatok nem tudnak elegendő szakembert alkalmazni vagy olyan technikai intézkedéseket bevezetni, amelyek ellenállóvá tennék őket a különböző fenyegetésekkel szemben.

A vállalatok egyik gyakori hibája az is, hogy túlértékelik saját kiberbiztonsági intézkedéseiket. Bár azt gondolhatják, hogy mindenre fel vannak készülve, egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb biztonságirés-kezelési irányelveket alkalmazzák, sőt, sokszor a súlyos sebezhetőség ellen sem tesznek meg mindent, s előfordul hogy hónapokig nem javítják ki a nyilvánosságra hozott szoftverhibát.

Egy másik gyakori ok, amely aláássa a vállalatok biztonságát, ha az alkalmazottak nem részesülnek megfelelő kiberbiztonsági képzésben: a távmunka miatt például tovább nőtt annak kockázata, hogy az alkalmazottak egy átverés miatt rosszindulatú programokat töltenek le vagy kiadják a vállalati hitelesítő adataikat.

A Ponemon Intézet tanulmánya szerint bár megugrott a vállalatok által észlelt kibertámadások, az adathalász és az emberi tényezőre építő social engineering támadások száma is, a válaszadók 24 százaléka érezte úgy, hogy szervezeteik nem biztosítottak számukra megfelelő tréninget a távmunkával kapcsolatos kockázatokról: a tanulmány szerint a vállalatok több mint fele nem rendelkezik a távoli munkát végzőkre vonatkozó biztonsági szabályzattal.

Az elemzés szerint az okok között szerepel az is, hogy a cégek alábecsülik a kiberbiztonság értékét, ehelyett más, általuk érdemesebbnek tartott területekbe fektetnek, például a terjeszkedés finanszírozásába vagy új termékek fejlesztésébe. Amellett érvelnek, hogy a költségek meghaladják az előnyöket, például a kiberbiztonsági intézkedések anyagi vonzata felülmúlja az adatsértésből eredő esetleges veszteségeket.

Bár a lehetséges pénzbüntetések és pénzveszteségek rövidtávon alacsonyabbak lehetnek, a vállalat hírnevének csorbulása hosszútávon nagyobb kieséshez vezethet, ideértve az ügyfelek bizalmának elvesztését is, ami a bevételi forrásokat is sújtja. Ráadásul egy támadás során a kiberbűnözők szellemi tulajdonhoz is hozzáférhetnek, amelyet aztán a dark weben árusíthatnak az ügyféladatokkal együtt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS