Akár a frontvonalról, a sportolók edzők és sportbírók, akár az oldalvonalról, a hírközvetítés, a reklámok és sportrajongók szemszögéből nézzük, a mesterséges intelligencia jelenléte a 2020-as olimpiai játékokon örökre megváltoztatta a versenyeken való részvétel, a versenyek megtekintésének, szervezésének és üzleti hasznosításának módjait. A Deloitte kutatása szerint a sportelemzés piaca 2023-ban várhatóan eléri a közel 4 milliárd dollárt, ahogy a sportolók teljesítményének növelése és a nézőkkel való kapcsolattartás érdekében az adatokat hasznosítják az érdekeltek.
Amikor a 2020-as nyári olimpiai játékok a Covid-19 pandémia miatt a tervezettnél egy évvel később Tokióba érkezett, 200 nemzet több mint 11 ezer sportolója 42 színhelyen, 41 sportágban mérte össze erejét. A halasztás és a járványelőírások korlátozásai miatti nézőhiány eredményeképpen a tokiói olimpiát a korábbi játékoktól megkülönböztette az AI-technológiák, robotok, viselhető érzékelők és a gépi tanulás széles körű alkalmazása, valamint a közhasznú elemzésre és feldolgozásra rendelkezésre álló adatok puszta mennyisége is.
Jól mutatja ezt a változást, hogy a tokiói olimpia dalát mesterséges intelligencia segítségével szerezték, miközben, az olimpiai stadion fölé elhelyezett komplex geometrikus formákhoz a nyitó ünnepségen 1800 darab LED-del és valós idejű kinematikus GPS-szel felszerelt drónt használtak. A mesterséges intelligencia számos módon volt jelen az olimpiai játékok pályáin, standjain és a színfalak mögött, négy fő hatásterületete a versenyek, nézők, szervezés és üzleti hasznosítás területén nyilvánult meg.
Az olyan viselhető eszközök, mint az intelligens talpbetétek és szenzorok, valamint a beépített chipekkel ellátott felszerelések nyomon tudják követni a játékosok adatait az edzések és mérkőzések során, segítve az edzői stábot a következő játékról meghozandó döntésekben vagy a másik csapat játékának előrejelzésében. Az eszközökkel többek között a pulzusszám, a tüdőkapacitás és a mozgás mérését végzik, így személyre szabott megoldásokat tudnak javasolni edzésre, a pihenésre és a táplálkozásra is. Az AI-technológiák formálják azokat a módszereket is, amelyekkel a sportorvosok és a gyógytornászok a sérülések megelőzésén és a játékosok gyorsabb gyógyulásán dolgoznak: lehetővé válik pl. a sportolók fizikai tesztelése a fáradtság vagy a stressz okozta sérülések korai jeleinek felismerésére.
„Kérdés, hogy az AI-technológia tisztességtelen előnyhöz juttatja-e azokat az országokat, amelyek elég gazdagok ahhoz, hogy megengedhessék maguknak, és végül olyan egyenlőtlenségekhez vezet-e, amelyek kiszorítják a fejlődő országokat? Az olimpiák szervezőinek keretet kell találniuk a technológia szabályozására, ahogyan azt a teljesítményfokozó szteroidok esetében is tették. A mesterséges intelligenciának megbízhatónak és fairnek kell lennie mind a sportolók, mind pedig a szurkolók szemszögéből nézve” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának igazgatója.
A 3D Athlete Tracking (3DAT) nevű új technológia az amerikai atlétikai versenyeken debütált, mesterséges intelligenciával és számítógépes látással ellátott kamerákat használ, melynek segítségével a nézőknek szinte valós idejű adatokat mutat a verseny közben. Biomechanikai elemzést nyújt a sportolók sebességéről, arról, hogy ki van az élen, és a megtett/fennmaradó távolságról. Mindezek a verseny közben és a visszajátszások során is megjelennek a képernyőn. A 2028-as Los Angeles-i játékokra tervezve a fejlesztők az időméréssel, a pontozással, a mozgásérzékelőkkel és a helymeghatározó rendszerekkel kapcsolatos további innovációkat fejlesztenek.
A sportolókat, a személyzetet, az edzőket és a közvetítőket Tokióba érkezésükkor a repülőtéren mesterséges intelligencia által vezérelt robotok fogadták, segítettek a csomagokkal, a fordításban, és útbaigazítással. A helyszínekre AI-vezérelt önvezető járművek szállították a sportolókat és hivatalos személyeket, és a nagy versenyhelyszíneken a felszereléseknek a sportolókhoz való eljuttatására is bevetették ezeket. A helyszínekre és a szálláshelyekre belépő sportolók, önkéntesek, média dolgozók és személyzet arcfelismerését is AI-technológia végezte, ezzel növelve a biztonságot, és csökkentve a hosszú, személyazonosításra váró sorok kialakulását. A tömeg kezelése és az intelligens jegyértékesítés valószínűleg mindennapossá válik a sportlétesítményekben a jövőben.
A tokiói olimpia nézettségének növelésére is használtak AI-eszközöket, a reklámhelyek pedig elég busás áron, több mint 1,2 milliárd dollárért keltek el. Az NBC Universal a hirdetőket abban is támogatta, hogy célzott üzeneteiket a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében küldjék ki: az NBC reklámkutatói gépi tanulást alkalmaztak a 2018 és 2016 során sugárzott 671 reklám archívumára, így határozták meg, mely kreatív elemek kulcsfontosságúak. A természetes nyelvi feldolgozó eszközök beszéd- és szövegfelismerést használtak arra, hogy a közönség hangulatáról információt gyűjtsenek, majd a gépi és mélytanulási rendszerek feldolgozták ezeket az információkat, előrejelzési modelleket hoztak létre belőlük, és automatizálták a nézői élménnyel és műsorszórással kapcsolatos folyamatokat.
„Azok a sportrajongók, akik élőben követik az olimpiát és más nagy sporteseményt, mindazt a kényelmi és biztonsági funkciót élvezhetik majd, amit az új technológia nyújt: ilyenek a digitális pénztárcák, érintkezésmentes ételrendelési és -átvételi lehetőségek, utazás, arcfelismeréses beléptetés. A tévén, okoseszközön keresztül kapott összes AI-alapú statisztika és analitika, okoskamera rendszerek pedig a közvetítéseket teszik egyre izgalmasabb, testközeli élménnyé. Ezeknek a mesterséges intelligencia által lehetővé tett képességeknek a segítségével emlékezetesebb sporteseményben vehetnek részt a szurkolók is” – tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.