Az olimpiákról sem hiányozhat a mesterséges intelligencia

2023. 07. 10., 18:11

Akár a frontvonalról, a sportolók edzők és sportbírók, akár az oldalvonalról, a hírközvetítés, a reklámok és sportrajongók szemszögéből nézzük, a mesterséges intelligencia jelenléte a 2020-as olimpiai játékokon örökre megváltoztatta a versenyeken való részvétel, a versenyek megtekintésének, szervezésének és üzleti hasznosításának módjait. A Deloitte kutatása szerint a sportelemzés piaca 2023-ban várhatóan eléri a közel 4 milliárd dollárt, ahogy a sportolók teljesítményének növelése és a nézőkkel való kapcsolattartás érdekében az adatokat hasznosítják az érdekeltek.

Amikor a 2020-as nyári olimpiai játékok a Covid-19 pandémia miatt a tervezettnél egy évvel később Tokióba érkezett, 200 nemzet több mint 11 ezer sportolója 42 színhelyen, 41 sportágban mérte össze erejét. A halasztás és a járványelőírások korlátozásai miatti nézőhiány eredményeképpen a tokiói olimpiát a korábbi játékoktól megkülönböztette az AI-technológiák, robotok, viselhető érzékelők és a gépi tanulás széles körű alkalmazása, valamint a közhasznú elemzésre és feldolgozásra rendelkezésre álló adatok puszta mennyisége is.

Jól mutatja ezt a változást, hogy a tokiói olimpia dalát mesterséges intelligencia segítségével szerezték, miközben, az olimpiai stadion fölé elhelyezett komplex geometrikus formákhoz a nyitó ünnepségen 1800 darab LED-del és valós idejű kinematikus GPS-szel felszerelt drónt használtak. A mesterséges intelligencia számos módon volt jelen az olimpiai játékok pályáin, standjain és a színfalak mögött, négy fő hatásterületete a versenyek, nézők, szervezés és üzleti hasznosítás területén nyilvánult meg.

AI a versenyben: a teljesítmény támogatása

Az olyan viselhető eszközök, mint az intelligens talpbetétek és szenzorok, valamint a beépített chipekkel ellátott felszerelések nyomon tudják követni a játékosok adatait az edzések és mérkőzések során, segítve az edzői stábot a következő játékról meghozandó döntésekben vagy a másik csapat játékának előrejelzésében. Az eszközökkel többek között a pulzusszám, a tüdőkapacitás és a mozgás mérését végzik, így személyre szabott megoldásokat tudnak javasolni edzésre, a pihenésre és a táplálkozásra is. Az AI-technológiák formálják azokat a módszereket is, amelyekkel a sportorvosok és a gyógytornászok a sérülések megelőzésén és a játékosok gyorsabb gyógyulásán dolgoznak: lehetővé válik pl. a sportolók fizikai tesztelése a fáradtság vagy a stressz okozta sérülések korai jeleinek felismerésére.

„Kérdés, hogy az AI-technológia tisztességtelen előnyhöz juttatja-e azokat az országokat, amelyek elég gazdagok ahhoz, hogy megengedhessék maguknak, és végül olyan egyenlőtlenségekhez vezet-e, amelyek kiszorítják a fejlődő országokat? Az olimpiák szervezőinek keretet kell találniuk a technológia szabályozására, ahogyan azt a teljesítményfokozó szteroidok esetében is tették. A mesterséges intelligenciának megbízhatónak és fairnek kell lennie mind a sportolók, mind pedig a szurkolók szemszögéből nézve” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának igazgatója.

AI a lenyűgöző nézői élményért

A 3D Athlete Tracking (3DAT) nevű új technológia az amerikai atlétikai versenyeken debütált, mesterséges intelligenciával és számítógépes látással ellátott kamerákat használ, melynek segítségével a nézőknek szinte valós idejű adatokat mutat a verseny közben. Biomechanikai elemzést nyújt a sportolók sebességéről, arról, hogy ki van az élen, és a megtett/fennmaradó távolságról. Mindezek a verseny közben és a visszajátszások során is megjelennek a képernyőn. A 2028-as Los Angeles-i játékokra tervezve a fejlesztők az időméréssel, a pontozással, a mozgásérzékelőkkel és a helymeghatározó rendszerekkel kapcsolatos további innovációkat fejlesztenek.

AI a szervezésben: támogatás a színfalak mögött

A sportolókat, a személyzetet, az edzőket és a közvetítőket Tokióba érkezésükkor a repülőtéren mesterséges intelligencia által vezérelt robotok fogadták, segítettek a csomagokkal, a fordításban, és útbaigazítással. A helyszínekre AI-vezérelt önvezető járművek szállították a sportolókat és hivatalos személyeket, és a nagy versenyhelyszíneken a felszereléseknek a sportolókhoz való eljuttatására is bevetették ezeket. A helyszínekre és a szálláshelyekre belépő sportolók, önkéntesek, média dolgozók és személyzet arcfelismerését is AI-technológia végezte, ezzel növelve a biztonságot, és csökkentve a hosszú, személyazonosításra váró sorok kialakulását. A tömeg kezelése és az intelligens jegyértékesítés valószínűleg mindennapossá válik a sportlétesítményekben a jövőben.

AI az üzleti hasznosításban: a reklámbevételek maximalizálása

A tokiói olimpia nézettségének növelésére is használtak AI-eszközöket, a reklámhelyek pedig elég busás áron, több mint 1,2 milliárd dollárért keltek el. Az NBC Universal a hirdetőket abban is támogatta, hogy célzott üzeneteiket a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében küldjék ki: az NBC reklámkutatói gépi tanulást alkalmaztak a 2018 és 2016 során sugárzott 671 reklám archívumára, így határozták meg, mely kreatív elemek kulcsfontosságúak. A természetes nyelvi feldolgozó eszközök beszéd- és szövegfelismerést használtak arra, hogy a közönség hangulatáról információt gyűjtsenek, majd a gépi és mélytanulási rendszerek feldolgozták ezeket az információkat, előrejelzési modelleket hoztak létre belőlük, és automatizálták a nézői élménnyel és műsorszórással kapcsolatos folyamatokat.

Azok a sportrajongók, akik élőben követik az olimpiát és más nagy sporteseményt, mindazt a kényelmi és biztonsági funkciót élvezhetik majd, amit az új technológia nyújt: ilyenek a digitális pénztárcák, érintkezésmentes ételrendelési és -átvételi lehetőségek, utazás, arcfelismeréses beléptetés. A tévén, okoseszközön keresztül kapott összes AI-alapú statisztika és analitika, okoskamera rendszerek pedig a közvetítéseket teszik egyre izgalmasabb, testközeli élménnyé. Ezeknek a mesterséges intelligencia által lehetővé tett képességeknek a segítségével emlékezetesebb sporteseményben vehetnek részt a szurkolók is” – tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025-05-16 16:25:00
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-05-15 18:25:00
Az új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. A legfontosabb tudnivalókat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS