Az IT-rendszerhibák és az adatlopás jelentik a pénzügyi szektor legnagyobb kockázatát

2021. 05. 11., 13:45

Az informatikai rendszerhibák, az adatfeltörések és a szervezet gyenge ellenállóképessége jelentik a legsúlyosabb kockázatokat a vállalatok működésére – derül ki a Baker McKenzie és a Risk.net 100 pénzügyi szakember bevonásával készült nemzetközi kutatásából. A döntéshozók a kevésbé sebezhető, felhőalapú technológiákkal, valamint részletes akciótervekkel készülhetnek fel az online fenyegetésekre.

A koronavírus-járvány következtében elterjedt otthoni munkavégzés felgyorsította a digitális átállást a pénzügyi szektorban, ami ezzel együtt újabb működési kockázatokat eredményezett. A felmérésben megkérdezettek szerint az idei évben is az informatikai rendszerekkel kapcsolatos hibák jelentik a legnagyobb veszélyt a cég mindennapi tevékenységére, amik IT-összeomlásokat eredményezhetnek, illetve kiszolgáltatottabbá tehetik a szervezetet a kibertámadásokkal szemben.  

A rendszerproblémákat követően az adatlopással kapcsolatos rizikókat, mint például a zsarolóvírusok és az adathalászat által jelentett veszélyeket említették a leggyakrabban a válaszadók a kutatásban. A távmunkavégzés során a Wi-Fi kapcsolat, illetve a VPN használata is kockázatot jelenthet, az eszközök informatikai biztonságáról pedig a munkáltatónak kell gondoskodnia.  

„A felgyorsult digitalizáció által kiváltott technológiai változtatások olykor hibákkal is járhatnak, melyek súlyos károkat okozhatnak, ugyanis a munkafolyamatok mellett az ügyfelekre is közvetlen hatással lehetnek. A lehetséges károk mérséklése érdekében fontos, hogy az adott vállalat minél gyorsabban ismerje fel a fejlesztések során felmerülő problémákat, hiányosságokat és reagáljon azokra – mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportjának vezetője.

„A cégeknek ajánlott kevésbé sebezhető, felhőalapú technológiát választaniuk, valamint részletes akciótervet kidolgozniuk az esetlegesen felmerülő problémák kezelésére és az üzleti folytonosság fenntartására. Ebbe a folyamatba pedig érdemes tapasztalt, külső szakértőket is bevonniuk” – tette hozzá. 

A kockázati tényezők sorában harmadik helyre került a vállalatok ellenállóképessége, ami a tavalyi felmérésben még csak az ötödik volt. A probléma a bizonytalan járványügyi helyzet kihívásai, mint például a piaci ingadozások és akadályok, továbbá a munkaerő akadályoztatása miatt vált egyre égetőbb kérdéssé. A döntéshozóknak a lehető leggyorsabban kellett reagálniuk a változásokra a – sok esetben szűkösen - rendelkezésre álló adatok alapján, figyelembe véve a piaci bizonytalanságokat. Ezzel párhuzamosan a távmunkához szükséges feltételek megteremtése is sürgető probléma volt.    

Negyedik a listán a szintén a digitalizációhoz kapcsolódó lopások és visszaélések okozta fenyegetések. A banki szolgáltatások jelentős részben az online térbe kerültek, amihez a bűnözők is igazodtak. A gyors átállás miatt a pénzintézetek csalásfelismerő rendszerei veszthetnek hatékonyságukból, emellett a belső visszaélések veszélye is emelkedett a home office következtében.  

Az ötödik legnagyobb aggodalmat kiváltó terület a harmadik fél okozta kockázatok. A munkafolyamatok online adaptálása az elmúlt egy évben komoly feladatot jelentett a döntéshozók számára, és a társaságoknak a járványügyi helyzettől függően, ezt a rendszert bizonytalan ideig még fent is kell tartaniuk. A cégek emiatt számos szolgáltatótól válhatnak függővé, például a felhőszolgáltatóktól vagy a videókonferenciákhoz platformot biztosító cégektől.  

A megkérdezett szakértők beszámolói alapján a fent tárgyalt tényezőkön túl sorrendben a munkavállalói magatartás, a szabályozói környezet kockázatai, a szervezeti változások, a vírushelyzettel összefüggő geopolitikai kockázatok, valamint a munkavállalók jóléte került fel a tíz legjelentősebb kockázati tényező listájára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS