Az informatikai rendszerhibák, az adatfeltörések és a szervezet gyenge ellenállóképessége jelentik a legsúlyosabb kockázatokat a vállalatok működésére – derül ki a Baker McKenzie és a Risk.net 100 pénzügyi szakember bevonásával készült nemzetközi kutatásából. A döntéshozók a kevésbé sebezhető, felhőalapú technológiákkal, valamint részletes akciótervekkel készülhetnek fel az online fenyegetésekre.
A koronavírus-járvány következtében elterjedt otthoni munkavégzés felgyorsította a digitális átállást a pénzügyi szektorban, ami ezzel együtt újabb működési kockázatokat eredményezett. A felmérésben megkérdezettek szerint az idei évben is az informatikai rendszerekkel kapcsolatos hibák jelentik a legnagyobb veszélyt a cég mindennapi tevékenységére, amik IT-összeomlásokat eredményezhetnek, illetve kiszolgáltatottabbá tehetik a szervezetet a kibertámadásokkal szemben.
A rendszerproblémákat követően az adatlopással kapcsolatos rizikókat, mint például a zsarolóvírusok és az adathalászat által jelentett veszélyeket említették a leggyakrabban a válaszadók a kutatásban. A távmunkavégzés során a Wi-Fi kapcsolat, illetve a VPN használata is kockázatot jelenthet, az eszközök informatikai biztonságáról pedig a munkáltatónak kell gondoskodnia.
„A felgyorsult digitalizáció által kiváltott technológiai változtatások olykor hibákkal is járhatnak, melyek súlyos károkat okozhatnak, ugyanis a munkafolyamatok mellett az ügyfelekre is közvetlen hatással lehetnek. A lehetséges károk mérséklése érdekében fontos, hogy az adott vállalat minél gyorsabban ismerje fel a fejlesztések során felmerülő problémákat, hiányosságokat és reagáljon azokra – mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportjának vezetője.
„A cégeknek ajánlott kevésbé sebezhető, felhőalapú technológiát választaniuk, valamint részletes akciótervet kidolgozniuk az esetlegesen felmerülő problémák kezelésére és az üzleti folytonosság fenntartására. Ebbe a folyamatba pedig érdemes tapasztalt, külső szakértőket is bevonniuk” – tette hozzá.
A kockázati tényezők sorában harmadik helyre került a vállalatok ellenállóképessége, ami a tavalyi felmérésben még csak az ötödik volt. A probléma a bizonytalan járványügyi helyzet kihívásai, mint például a piaci ingadozások és akadályok, továbbá a munkaerő akadályoztatása miatt vált egyre égetőbb kérdéssé. A döntéshozóknak a lehető leggyorsabban kellett reagálniuk a változásokra a – sok esetben szűkösen - rendelkezésre álló adatok alapján, figyelembe véve a piaci bizonytalanságokat. Ezzel párhuzamosan a távmunkához szükséges feltételek megteremtése is sürgető probléma volt.
Negyedik a listán a szintén a digitalizációhoz kapcsolódó lopások és visszaélések okozta fenyegetések. A banki szolgáltatások jelentős részben az online térbe kerültek, amihez a bűnözők is igazodtak. A gyors átállás miatt a pénzintézetek csalásfelismerő rendszerei veszthetnek hatékonyságukból, emellett a belső visszaélések veszélye is emelkedett a home office következtében.
Az ötödik legnagyobb aggodalmat kiváltó terület a harmadik fél okozta kockázatok. A munkafolyamatok online adaptálása az elmúlt egy évben komoly feladatot jelentett a döntéshozók számára, és a társaságoknak a járványügyi helyzettől függően, ezt a rendszert bizonytalan ideig még fent is kell tartaniuk. A cégek emiatt számos szolgáltatótól válhatnak függővé, például a felhőszolgáltatóktól vagy a videókonferenciákhoz platformot biztosító cégektől.
A megkérdezett szakértők beszámolói alapján a fent tárgyalt tényezőkön túl sorrendben a munkavállalói magatartás, a szabályozói környezet kockázatai, a szervezeti változások, a vírushelyzettel összefüggő geopolitikai kockázatok, valamint a munkavállalók jóléte került fel a tíz legjelentősebb kockázati tényező listájára.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.