Az informatikai rendszerhibák, az adatfeltörések és a szervezet gyenge ellenállóképessége jelentik a legsúlyosabb kockázatokat a vállalatok működésére – derül ki a Baker McKenzie és a Risk.net 100 pénzügyi szakember bevonásával készült nemzetközi kutatásából. A döntéshozók a kevésbé sebezhető, felhőalapú technológiákkal, valamint részletes akciótervekkel készülhetnek fel az online fenyegetésekre.
A koronavírus-járvány következtében elterjedt otthoni munkavégzés felgyorsította a digitális átállást a pénzügyi szektorban, ami ezzel együtt újabb működési kockázatokat eredményezett. A felmérésben megkérdezettek szerint az idei évben is az informatikai rendszerekkel kapcsolatos hibák jelentik a legnagyobb veszélyt a cég mindennapi tevékenységére, amik IT-összeomlásokat eredményezhetnek, illetve kiszolgáltatottabbá tehetik a szervezetet a kibertámadásokkal szemben.
A rendszerproblémákat követően az adatlopással kapcsolatos rizikókat, mint például a zsarolóvírusok és az adathalászat által jelentett veszélyeket említették a leggyakrabban a válaszadók a kutatásban. A távmunkavégzés során a Wi-Fi kapcsolat, illetve a VPN használata is kockázatot jelenthet, az eszközök informatikai biztonságáról pedig a munkáltatónak kell gondoskodnia.
„A felgyorsult digitalizáció által kiváltott technológiai változtatások olykor hibákkal is járhatnak, melyek súlyos károkat okozhatnak, ugyanis a munkafolyamatok mellett az ügyfelekre is közvetlen hatással lehetnek. A lehetséges károk mérséklése érdekében fontos, hogy az adott vállalat minél gyorsabban ismerje fel a fejlesztések során felmerülő problémákat, hiányosságokat és reagáljon azokra – mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportjának vezetője.
„A cégeknek ajánlott kevésbé sebezhető, felhőalapú technológiát választaniuk, valamint részletes akciótervet kidolgozniuk az esetlegesen felmerülő problémák kezelésére és az üzleti folytonosság fenntartására. Ebbe a folyamatba pedig érdemes tapasztalt, külső szakértőket is bevonniuk” – tette hozzá.
A kockázati tényezők sorában harmadik helyre került a vállalatok ellenállóképessége, ami a tavalyi felmérésben még csak az ötödik volt. A probléma a bizonytalan járványügyi helyzet kihívásai, mint például a piaci ingadozások és akadályok, továbbá a munkaerő akadályoztatása miatt vált egyre égetőbb kérdéssé. A döntéshozóknak a lehető leggyorsabban kellett reagálniuk a változásokra a – sok esetben szűkösen - rendelkezésre álló adatok alapján, figyelembe véve a piaci bizonytalanságokat. Ezzel párhuzamosan a távmunkához szükséges feltételek megteremtése is sürgető probléma volt.
Negyedik a listán a szintén a digitalizációhoz kapcsolódó lopások és visszaélések okozta fenyegetések. A banki szolgáltatások jelentős részben az online térbe kerültek, amihez a bűnözők is igazodtak. A gyors átállás miatt a pénzintézetek csalásfelismerő rendszerei veszthetnek hatékonyságukból, emellett a belső visszaélések veszélye is emelkedett a home office következtében.
Az ötödik legnagyobb aggodalmat kiváltó terület a harmadik fél okozta kockázatok. A munkafolyamatok online adaptálása az elmúlt egy évben komoly feladatot jelentett a döntéshozók számára, és a társaságoknak a járványügyi helyzettől függően, ezt a rendszert bizonytalan ideig még fent is kell tartaniuk. A cégek emiatt számos szolgáltatótól válhatnak függővé, például a felhőszolgáltatóktól vagy a videókonferenciákhoz platformot biztosító cégektől.
A megkérdezett szakértők beszámolói alapján a fent tárgyalt tényezőkön túl sorrendben a munkavállalói magatartás, a szabályozói környezet kockázatai, a szervezeti változások, a vírushelyzettel összefüggő geopolitikai kockázatok, valamint a munkavállalók jóléte került fel a tíz legjelentősebb kockázati tényező listájára.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően június 6-tól megkezdődik, a 4. blokk 2025. évi karbantartása, amely a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában – tájékoztatott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).