Átadták az Ipar 4.0 szakmai elismeréseket

Átadták az Ipar 4.0 szakmai elismeréseket
2022. 05. 18., 18:06

Átadták szerdán az Ipar 4.0 szakmai érmeket, amelyekkel az innovatív tevékenységükkel a gyártásban, oktatásban és kutatás-fejlesztésben sikereket elérő vállalatok és szervezetek kimagasló teljesítményét díjazzák.

Olyan közösségeket ismerünk el, melyek tagjai nemcsak minden tőlük telhetőt tettek meg a magyar ipar versenyképességének erősítése érdekében, hanem meg is osztották elképzeléseiket, módszereiket, gyakorlataikat a környezetükkel” – mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára (a fotón) az Innovációkkal az Ipar 5.0 felé című budapesti konferencián tartott díjátadón.

Kiemelte: a 2020-as évek a kihívások évtizede, amelyben még fontosabbá vált az innováció, a gazdaság tudásalapúvá válása. „Legfontosabb feladatunk, hogy megtaláljuk és beindítsuk a valós, fenntartható fejlődés hosszú távú motorját, a hasznot hajtó KFI-ket” – hangsúlyozta az államtitkár.

Azt mondta: az „Ipar 4.0”, a negyedik ipari forradalom az ipar minőségi, innovatív megújítását célozza annak intelligens digitális átalakítása révén, hozzájárulva az ipar hatékonyságának javításához és a versenyképesség növeléséhez. A digitalizáció technológiai jövőképében a mesterséges intelligencia központi helyet foglal el. Az előrejelzések szerint az adatgazdasággal együtt a növekedés motorjává válik a jövőben.

„Ugyan az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a kockázatok a világgazdaságában, azonban a magyar gazdaságban a kihívások ellenére a növekedés kilátásai bizakodásra adnak okot” –fogalmazott, hangsúlyozva, hogy az ipar teljesítménye 2010 óta folyamatosan nő, ami reményeik szerint a következő időszakban is folytatódik.

Magyarországon bővült a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma az EU-ban, 2010 óta megduplázódott; a 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések pedig megközelítik a 4400 milliárd forintot, az éves hazai GDP több mint 7 százalékát.

2021-ben mintegy 15 ezermilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelynek eredményeként a beruházási aktivitás 5,9 százalékkal múlta felül a megelőző év teljesítményét. A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya az elmúlt évtizedben 1,1 százalékról 1,6 százalékra emelkedett.

Az ITM 2018-tól évente 1,5 milliárd forinttal járul hozzá az Ipar 4.0 támogatási programmal a hazai vállalkozások támogatásához, Magyarország innovatív újraiparosításához.

Az ITM 2019-ben alapította meg az Ipar 4.0 szakmai díjat, amelyet az idén második alkalommal adnak át olyan szervezetek számára, amelyek az Ipar 4.0 átállás során jelentős teljesítményt, sikereket értek el. Az elismerést négy kategóriában adják át: kis- vagy közepes vállalkozás, nagyvállalat, oktatási, képzési programot megvalósító szervezet, valamint az Ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést, innovációt megvalósító szervezet kategóriában.

Az Ipar 4.0 digitalizációs technológiát sikeresen bevezető, illetve egyéb jelentős, kapcsolódó innovatív tevékenységet megvalósító kis- és középvállalatok kategóriájában idén az Innomine Group Kft., a nagyvállalatok közül a Continental Automotive Hungary Kft. kapta meg az elismerést.

Az oktatási, képzési programot megvalósító szervezet kategóriában a Miskolci Egyetem Logisztikai Intézete, az Ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést vagy innovációt megvalósító szervezetek közül pedig a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központ nyerte el a díjat. (MTI)

(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS