Átadták az Ipar 4.0 szakmai elismeréseket

Átadták az Ipar 4.0 szakmai elismeréseket
2022. 05. 18., 18:06

Átadták szerdán az Ipar 4.0 szakmai érmeket, amelyekkel az innovatív tevékenységükkel a gyártásban, oktatásban és kutatás-fejlesztésben sikereket elérő vállalatok és szervezetek kimagasló teljesítményét díjazzák.

Olyan közösségeket ismerünk el, melyek tagjai nemcsak minden tőlük telhetőt tettek meg a magyar ipar versenyképességének erősítése érdekében, hanem meg is osztották elképzeléseiket, módszereiket, gyakorlataikat a környezetükkel” – mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára (a fotón) az Innovációkkal az Ipar 5.0 felé című budapesti konferencián tartott díjátadón.

Kiemelte: a 2020-as évek a kihívások évtizede, amelyben még fontosabbá vált az innováció, a gazdaság tudásalapúvá válása. „Legfontosabb feladatunk, hogy megtaláljuk és beindítsuk a valós, fenntartható fejlődés hosszú távú motorját, a hasznot hajtó KFI-ket” – hangsúlyozta az államtitkár.

Azt mondta: az „Ipar 4.0”, a negyedik ipari forradalom az ipar minőségi, innovatív megújítását célozza annak intelligens digitális átalakítása révén, hozzájárulva az ipar hatékonyságának javításához és a versenyképesség növeléséhez. A digitalizáció technológiai jövőképében a mesterséges intelligencia központi helyet foglal el. Az előrejelzések szerint az adatgazdasággal együtt a növekedés motorjává válik a jövőben.

„Ugyan az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a kockázatok a világgazdaságában, azonban a magyar gazdaságban a kihívások ellenére a növekedés kilátásai bizakodásra adnak okot” –fogalmazott, hangsúlyozva, hogy az ipar teljesítménye 2010 óta folyamatosan nő, ami reményeik szerint a következő időszakban is folytatódik.

Magyarországon bővült a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma az EU-ban, 2010 óta megduplázódott; a 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések pedig megközelítik a 4400 milliárd forintot, az éves hazai GDP több mint 7 százalékát.

2021-ben mintegy 15 ezermilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelynek eredményeként a beruházási aktivitás 5,9 százalékkal múlta felül a megelőző év teljesítményét. A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya az elmúlt évtizedben 1,1 százalékról 1,6 százalékra emelkedett.

Az ITM 2018-tól évente 1,5 milliárd forinttal járul hozzá az Ipar 4.0 támogatási programmal a hazai vállalkozások támogatásához, Magyarország innovatív újraiparosításához.

Az ITM 2019-ben alapította meg az Ipar 4.0 szakmai díjat, amelyet az idén második alkalommal adnak át olyan szervezetek számára, amelyek az Ipar 4.0 átállás során jelentős teljesítményt, sikereket értek el. Az elismerést négy kategóriában adják át: kis- vagy közepes vállalkozás, nagyvállalat, oktatási, képzési programot megvalósító szervezet, valamint az Ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést, innovációt megvalósító szervezet kategóriában.

Az Ipar 4.0 digitalizációs technológiát sikeresen bevezető, illetve egyéb jelentős, kapcsolódó innovatív tevékenységet megvalósító kis- és középvállalatok kategóriájában idén az Innomine Group Kft., a nagyvállalatok közül a Continental Automotive Hungary Kft. kapta meg az elismerést.

Az oktatási, képzési programot megvalósító szervezet kategóriában a Miskolci Egyetem Logisztikai Intézete, az Ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést vagy innovációt megvalósító szervezetek közül pedig a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központ nyerte el a díjat. (MTI)

(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS