Április 23-ig kell befizetni az innovációs járulék első előlegét

2019. 04. 11., 08:45

Április 23-ig kell befizetni az innovációs járulék első előlegét, a járulékfizetők köre pedig egy tavalyi törvénymódosítás hatására idén több ezer mikro- és kisvállalkozással bővülhet – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország közleményében.

A változás abból adódik, hogy az érintett vállalkozások mutatóit idén újra csoportszinten kell értékelni, míg korábban, 2014 óta csak az adott céget kellett vizsgálni.

A korábbi szabályozás értelmében a multinacionális vállalatcsoportok hazai leányvállalatai mentesülhettek a fizetés alól, amennyiben a létszámuk nem érte el az 50 főt, és sem árbevételük, sem mérlegfőösszegük nem haladta meg a 10 millió eurót. Hasonló helyzetben voltak azok a magyar tulajdonosok is, akik adózási vagy egyéb megfontolásból tartottak fenn több társaságot.

A BDO közleménye szerint idén, legkésőbb az április 23-i első előlegfizetési határidőig az egyes, úgynevezett partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait már együttesen kell értékelni, sokszor bonyolult képletek alapján. Ez alapján dől el, hogy az adott társaságnak kell-e innovációs járulékelőleget fizetni, vagy nem.

A járulék összegét az idei várható gazdálkodási adatok alapján kell meghatározni idén áprilisban és júliusban. A későbbi előlegek, valamint az év végi kötelezettségek mértékét pedig az új, az akkor ismert adatok alapján kell majd újraszámolni.

Hegedűs Sándor, a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adóigazgatója szerint a 0,3 százalékos adókulcs nem tűnik soknak, de ezt nem a társaságok eredménye, hanem a helyi iparűzési adó számításával közel megegyező módon kell megállapítani.

Jelezte: az innovációs járulékból származó bevételek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba folynak be, a járulékból közel 82 milliárd forintot vár idén a kormányzat. A bevételek tervezett több mint 10 százalékos növekedése tavalyhoz képest jelentős részben annak a több ezer vállalkozásnak köszönhető, amelyekkel idén kibővül az innovációs járulékot fizetők köre.

Az innovációs járulék és egyben az iparűzési adó alapját a kimutatott nettó árbevétel adja, melyet csökkenteni lehet az anyagköltséggel és az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a közvetített szolgáltatások és úgynevezett alvállalkozói teljesítések értékével. Szintén le lehet vonni az adóalapból az alapkutatás, alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költését. 

A KSH legfrissebb adatai szerint jelenleg közel 6200 olyan társas vállalkozás van az országban, amely 50, illetve azt meghaladó létszámmal rendelkezik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS