A nagy magyarországi autógyárak mind megkezdték az elektromos átállást

A nagy magyarországi autógyárak mind megkezdték az elektromos átállást
2021. 11. 25., 13:13

„Magyarország többek között a távol-keleti cégek magyarországi tevékenysége révén Európa második legjelentősebb akkumulátorgyártó országává válik. Az élénk ipari tevékenység ösztönzi a kutatás-fejlesztést is” – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fenntartható fejlődésről szóló online kerekasztalán.

A miniszter helyzetértékelése szerint nem lehet arra számítani, hogy az autóipar jövője egy egységes, minden helyzetre alkalmazható megoldás mentén alakulna. Ahogy a glasgow-i klímacsúcs rávilágított, több tiszta technológia térnyerése is elképzelhető. Az akkumulátorok felhasználását egyebek mellett az elérhető félvezetők vagy nyersanyagok véges mennyisége korlátozza. Ezért is érdemes feltérképezni a szóba jöhető alternatívákat, ilyenek lehetnek az üzemanyagcellák, a hidrogén vagy a szintetikus üzemanyagok. 

Palkovics László kifejtette: A járműgyártás kiemelt szerepet tölt be a magyar gazdaságban, a GDP negyedét teszi ki, minden huszadik foglalkoztatott e szektorban dolgozik. A hazánkban működő nagy autógyárak már kivétel nélkül nekiláttak az elektromos átállásnak. Az ágazati kutatás-fejlesztési kapacitások betelepítéséhez vonzó közeget kínál a világ egyik legkorszerűbb tesztközpontja, a ZalaZONE járműipari tesztpálya. Folyamatban van az akkumulátorfejlesztés beépítése az egyetemi mérnöki és szakképzési tantervekbe. Érdemi negatív hatások tehát Magyarországon nem tapasztalhatók, a globális trend inkább újabb lehetőségeket teremt hazánk számára. (ITM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS