A magyar vállalkozások kétharmada szerint a mesterséges intelligencia időt és energiát spórol a cégeknek

2024. 06. 03., 20:10

A mesterséges intelligencia üzleti célú használatára Magyarországon is egyre több a példa, bár az MI megítélése korántsem egységes a vállalkozók és felhasználók körében. A Billingo online számlázó legújabb kutatásában a hazai vállalkozások mesterséges intelligencia használati szokásaira, az MI-t övező félelmekre és várakozásokra kérdezett rá. A közel ezer kitöltő válasza alapján bőven akad mindkettőre példa.

ChatGPT, mesterséges intelligencia alapú chatbotok, robotok. Szinte már nincs olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia ne lenne jelen. Felhasználási területe rendkívül széles, hiszen a marketingügynökségeken kívül az autógyártásban, az oktatásban, egészségügyben, a gyártásban is vannak olyan területek, ahol a kieső munkaerő pótlásában vagy a folyamatok automatizálásában, hatékonyságnövelésében játszik fontos szerepet.

Ritka a negatív hozzáállás

A Billingo mesterséges intelligencia kutatásának alapvető hipotézise pozitív hozzáállást feltételezett a vállalkozók részéről a mesterséges intelligencia használatával és a vállalkozásuk számára is hasznosítható előnyökkel kapcsolatban. Ezt a hipotézist a válaszok is alátámasztják, a válaszadók 50 százaléka ugyanis kifejezetten pozitívnak tartja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Ezzel áll szemben a kitöltők 27 százaléka, akik negatívan nyilatkoztak az MI-ről.

Pozitív fejlemény, hogy a kitöltők 46 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy az MI idővel új munkahelyeket is teremthet. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a mesterséges intelligenciával szemben az egyik legtöbbször megfogalmazott aggodalom vagy ellenérv, hogy elveszi az emberek munkáját. Azzal az állítással, hogy az MI veszélyezteti a munkahelyeket és növeli a munkanélküliséget, a válaszadók 53 százaléka értett egyet.

Az szintén a széleskörű felhasználást vetíti előre, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68 százaléka úgy gondolja, a mesterséges intelligencia időt és energiát spórol a vállalkozások számára, ennek csupán a kitöltők 15 százaléka gondolta az ellenkezőjét. Ami a költségmegtakarítást illeti, toronymagasan vezetnek a pozitív válaszok, a vállalkozók 66 százaléka gondolta úgy, hogy az MI-vel pénzt spórolhat a cégének.

A mesterséges intelligencia mint biztonsági kockázat

Összességében három kérdésben volt rendkívül negatív a kitöltők véleménye az MI-ről. 75 százalékuk tartotta úgy, hogy a mesterséges intelligencia megtévesztheti az embereket és visszaélésekre adhat okot.

A hazai vállalkozók 73 százaléka szerint az MI a fake news-ok és a társadalom félrevezetését befolyásoló tartalmak terjedéséhez is hozzájárul, míg 71 százalékuk szerint az állampolgárok megfigyelésének kockázata is növekszik a mesterséges intelligencia használatával.

Azzal az állítással már sokkal kevesebben értettek egyet, hogy az MI működés közben átláthatatlan, nehezen értelmezhető vagy kontrollálhatatlan lenne – ezt a válaszolók 43 százaléka tartja így.

Mire használják a hazai vállalkozások a mesterséges intelligenciát?

Annak ellenére, hogy a hazai vállalkozások többsége még negatívan viszonyul az MI használatához, elmondható, hogy a vállalkozások elkezdték beépíteni a napi munkába az MI kínálta eszközöket.

A válaszok alapján a magyar vállalkozók többségében az információkeresés (66 százalék), a fordítás (58 százalék), az adatelemzés és -keresés (34 százalék), képalkotás és grafikakésztés (27 százalék), reklámszövegírás (23 százalék) során használják a mesterséges intelligenciát.

Jelenleg legnagyobb mértékben a marketing, a reklám és a média profitál az MI eszközök használatából. Főként az információgyűjtés került ki győztesen a versenyből, a válaszadók a könyveléssel és adózással kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint az általános adatelemzésben látták a legnagyobb előnyt.

Mire használnák szívesen a vállalkozók? Leginkább pénzügyi területen és döntéshozatali folyamatokban értékelnék a hatékonyságnövelést. 66 százalék nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligencia az egészségügy, az oktatás, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok terén is új lehetőségeket fog teremteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.
2026-08-12 11:20:00
A társasház működését meghatározó szabályrendszer egyik legfontosabb eleme a szervezeti-működési szabályzat, amelynek megalkotása főszabály szerint kötelező. Mi a társasházi szervezeti-működési szabályzat célja és tartalma? Miként viszonyul a társasházra vonatkozó más előírásokhoz? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS