A mesterséges intelligencia üzleti célú használatára Magyarországon is egyre több a példa, bár az MI megítélése korántsem egységes a vállalkozók és felhasználók körében. A Billingo online számlázó legújabb kutatásában a hazai vállalkozások mesterséges intelligencia használati szokásaira, az MI-t övező félelmekre és várakozásokra kérdezett rá. A közel ezer kitöltő válasza alapján bőven akad mindkettőre példa.
ChatGPT, mesterséges intelligencia alapú chatbotok, robotok. Szinte már nincs olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia ne lenne jelen. Felhasználási területe rendkívül széles, hiszen a marketingügynökségeken kívül az autógyártásban, az oktatásban, egészségügyben, a gyártásban is vannak olyan területek, ahol a kieső munkaerő pótlásában vagy a folyamatok automatizálásában, hatékonyságnövelésében játszik fontos szerepet.
A Billingo mesterséges intelligencia kutatásának alapvető hipotézise pozitív hozzáállást feltételezett a vállalkozók részéről a mesterséges intelligencia használatával és a vállalkozásuk számára is hasznosítható előnyökkel kapcsolatban. Ezt a hipotézist a válaszok is alátámasztják, a válaszadók 50 százaléka ugyanis kifejezetten pozitívnak tartja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Ezzel áll szemben a kitöltők 27 százaléka, akik negatívan nyilatkoztak az MI-ről.
Pozitív fejlemény, hogy a kitöltők 46 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy az MI idővel új munkahelyeket is teremthet. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a mesterséges intelligenciával szemben az egyik legtöbbször megfogalmazott aggodalom vagy ellenérv, hogy elveszi az emberek munkáját. Azzal az állítással, hogy az MI veszélyezteti a munkahelyeket és növeli a munkanélküliséget, a válaszadók 53 százaléka értett egyet.
Az szintén a széleskörű felhasználást vetíti előre, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68 százaléka úgy gondolja, a mesterséges intelligencia időt és energiát spórol a vállalkozások számára, ennek csupán a kitöltők 15 százaléka gondolta az ellenkezőjét. Ami a költségmegtakarítást illeti, toronymagasan vezetnek a pozitív válaszok, a vállalkozók 66 százaléka gondolta úgy, hogy az MI-vel pénzt spórolhat a cégének.
Összességében három kérdésben volt rendkívül negatív a kitöltők véleménye az MI-ről. 75 százalékuk tartotta úgy, hogy a mesterséges intelligencia megtévesztheti az embereket és visszaélésekre adhat okot.
A hazai vállalkozók 73 százaléka szerint az MI a fake news-ok és a társadalom félrevezetését befolyásoló tartalmak terjedéséhez is hozzájárul, míg 71 százalékuk szerint az állampolgárok megfigyelésének kockázata is növekszik a mesterséges intelligencia használatával.
Azzal az állítással már sokkal kevesebben értettek egyet, hogy az MI működés közben átláthatatlan, nehezen értelmezhető vagy kontrollálhatatlan lenne – ezt a válaszolók 43 százaléka tartja így.
Annak ellenére, hogy a hazai vállalkozások többsége még negatívan viszonyul az MI használatához, elmondható, hogy a vállalkozások elkezdték beépíteni a napi munkába az MI kínálta eszközöket.
A válaszok alapján a magyar vállalkozók többségében az információkeresés (66 százalék), a fordítás (58 százalék), az adatelemzés és -keresés (34 százalék), képalkotás és grafikakésztés (27 százalék), reklámszövegírás (23 százalék) során használják a mesterséges intelligenciát.
Jelenleg legnagyobb mértékben a marketing, a reklám és a média profitál az MI eszközök használatából. Főként az információgyűjtés került ki győztesen a versenyből, a válaszadók a könyveléssel és adózással kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint az általános adatelemzésben látták a legnagyobb előnyt.
Mire használnák szívesen a vállalkozók? Leginkább pénzügyi területen és döntéshozatali folyamatokban értékelnék a hatékonyságnövelést. 66 százalék nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligencia az egészségügy, az oktatás, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok terén is új lehetőségeket fog teremteni.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.