A járvány digitális mellékhatásai

2021. 03. 05., 17:30

Az ország home office-ba vonulása óta eltelt év az élet szinte minden területére hatással volt – nem volt ez alól kivétel az IT Részleg szakterülete, a kkv-informatika sem. A vállalkozás 5 pontban gyűjtötte össze, hogy tapasztalatai szerint milyen változásokat hozott a koronavírus-járvány a magyarországi vállalkozások zömét jelentő kis- és közepes méretű vállalatok informatikai életébe. Mindez különösen aktuális most, az újra elrendelt szigorítások idején.

1. Változó eszközigényekre rezonáló piac

A járvány miatt cégek sokaságánál rendeltek el munkatársaik védelme érdekében home office-t. Ennek pedig már rövid távon érzékelhető hatásai voltak az informatikai eszközök piacán. Hirtelen megnőtt ugyanis az igény a hordozható eszközök iránt, aminek egyfelől árfelhajtó hatása volt, másfelől meghosszabbodtak a szállítási idők, készlethiány alakult ki, szűkült a választék.

Mindennek ugyanakkor akadt egy jótékony mellékhatása is: sokan – éppen a magas árak, és a szűkös kínálat miatt – új gépek vásárlása helyett inkább a környezetkímélőbb megoldást, a felújítást választották, megpróbálták kitolni az eszközök élettartamát. Így épp a pandémia miatt nem végezte hulladékként sok olyan eszköz, amelyet másként alighanem már leselejteztek volna.

2. Régi feladatok új környezetben

Óriási feladat és felelősség hárult az IT-vel foglalkozó részlegekre, cégekre, szakemberekre a járvány miatt. A home office idején ugyanis az irodákat, munkaállomásokat lényegében át kellett költöztetni az otthonokba. Noha részletkérdésnek tűnhet, sokszor még az otthoni IT-környezet fejlesztése is jókora kihívást jelentett, hiszen a megfelelő sávszélesség biztosításától kezdve, a megfelelő routerek beszerzéséig, beállításáig megannyi apró feladat hárult a rendszergazdákra. További kihívást jelentett, hogy sokaknál új eljárásokat kellett bevezetni ahhoz, hogy messziről is elérhetőek legyenek a céges hálózatok. Ezek működését pedig távolról kellett megtanítani a munkatársaknak. Mindez, ha kényszerűségből is, de felgyorsította azt a folyamatot, amely során a cégek bátrabban mernek nyitni a távmunka felé, ennek pedig a járvány utáni időkben is nagy haszna lehet.

3. Távmunkában is közeli segítség

A home office minden eddiginél jobban előtérbe helyezte az IT szolgáltatók felkészültségét, felelősségét – sőt olyan készségeket is, amik eddig nem feltétlenül szerepeltek a prioritások között. Mivel a munkatársakkal csak telefonon vagy online felületeken lehetett tartani a kapcsolatot, kulcsfontosságúvá vált a kommunikációs és edukációs jártasság. Az alapos felkészítésre, a folyamatos felügyeletre már csak azért is nagy szükség volt, mert az utóbbi egy évben minden eddiginél fontosabb lett az adat- és a rendszerbiztonság.

A legbagatellebbnek tűnő óvintézkedésre is figyelmet kellett áldozni – arra például, hogy a kényszerűségből munkába állított családi számítógépen különböző felhasználók legyenek, véletlenül se férhessenek hozzá a gyerekek az anyuka vagy apuka munkáihoz. Ennél komolyabb feladatot adott az, hogy az irodán kívüli magánhálózat is kellően védett legyen. Ezzel összefüggésben a munkavállalók extra felkészítése is új kihívást jelentett: a járvány idején felpörgő online vásárlásaik, adataik megadása során még óvatosabbá kellett válniuk. Egy óvatlan lépéssel ugyanis már nem csak saját adataikat szolgáltathatták ki, hanem munkahelyük információit is.

4. Felélénkült kiberbűnözés

A fentieken túl a kiberbűnözők is meglátták a lehetőséget abban, hogy sok céges számítógép kikerült a jól védett vállalati belső hálózatokból a tűzfalak mögül és egyszerű otthoni hálózatokon üzemel, ahol sokkal védtelenebb. Az otthoni környezetben ráadásul kevésbé vagyunk gyanakvók és hajlamosabbak vagyunk esetleg rákattintani egy-egy kétes linkre az e-mailben – amit talán nem is tudjuk, kitől kaptunk –, mivel nem ül mellettünk kolléga, vagy nincs a közelben a rendszergazda, akitől megkérdezhetnénk, hogy mi is ez. Felszaporodtak az adathalász kampányok, tömeges rohamra indultak a zsarolóvírusok is, melyek még a felügyelt céges környezetben is sok fejfájást okoztak az informatikusoknak.

5. Vírusharc: baráti tűzben az eszközök

A járvány talán egyik legkülönösebb informatikai mellékhatása volt a „túlfertőtlenítés.” Az elmúlt egy évben mindenki megtanulta, hogy a járvány terjedése ellen az egyik leghatásosabb fegyver a fertőtlenítés. Tapasztalataink szerint ebből az anyagból olykor az eszközökre is jutott – sokszor túl sok is. Laptop-ba boruló fertőtlenítő, túlságosan lefújt és megdörgölt képernyő, billentyűzet, szerverszobai zavart okozó „ipari légtisztítás” – mindegyikre látott vagy hallott példát az IT Részleg az utóbbi hónapokban. Épp ezért a fertőtlenítés előtt érdemes alaposan tájékozódni azokról az eljárásokról, amelyek védenek a vírus ellen, de az informatikai eszközökben sem okoznak potenciális károsodást, meghibásodást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 14:10:00
A mindennapok számos pontján hoz változást a PPWR, az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete. A fokozatosan bevezetendő, de részben már most alkalmazandó szabályozás a gyártók, importőrök és kereskedők számára is feladatokat jelent, a konkrét kötelezettségek azonban az ellátási láncban betöltött szerepüktől függenek – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS