A járvány digitális mellékhatásai

2021. 03. 05., 17:30

Az ország home office-ba vonulása óta eltelt év az élet szinte minden területére hatással volt – nem volt ez alól kivétel az IT Részleg szakterülete, a kkv-informatika sem. A vállalkozás 5 pontban gyűjtötte össze, hogy tapasztalatai szerint milyen változásokat hozott a koronavírus-járvány a magyarországi vállalkozások zömét jelentő kis- és közepes méretű vállalatok informatikai életébe. Mindez különösen aktuális most, az újra elrendelt szigorítások idején.

1. Változó eszközigényekre rezonáló piac

A járvány miatt cégek sokaságánál rendeltek el munkatársaik védelme érdekében home office-t. Ennek pedig már rövid távon érzékelhető hatásai voltak az informatikai eszközök piacán. Hirtelen megnőtt ugyanis az igény a hordozható eszközök iránt, aminek egyfelől árfelhajtó hatása volt, másfelől meghosszabbodtak a szállítási idők, készlethiány alakult ki, szűkült a választék.

Mindennek ugyanakkor akadt egy jótékony mellékhatása is: sokan – éppen a magas árak, és a szűkös kínálat miatt – új gépek vásárlása helyett inkább a környezetkímélőbb megoldást, a felújítást választották, megpróbálták kitolni az eszközök élettartamát. Így épp a pandémia miatt nem végezte hulladékként sok olyan eszköz, amelyet másként alighanem már leselejteztek volna.

2. Régi feladatok új környezetben

Óriási feladat és felelősség hárult az IT-vel foglalkozó részlegekre, cégekre, szakemberekre a járvány miatt. A home office idején ugyanis az irodákat, munkaállomásokat lényegében át kellett költöztetni az otthonokba. Noha részletkérdésnek tűnhet, sokszor még az otthoni IT-környezet fejlesztése is jókora kihívást jelentett, hiszen a megfelelő sávszélesség biztosításától kezdve, a megfelelő routerek beszerzéséig, beállításáig megannyi apró feladat hárult a rendszergazdákra. További kihívást jelentett, hogy sokaknál új eljárásokat kellett bevezetni ahhoz, hogy messziről is elérhetőek legyenek a céges hálózatok. Ezek működését pedig távolról kellett megtanítani a munkatársaknak. Mindez, ha kényszerűségből is, de felgyorsította azt a folyamatot, amely során a cégek bátrabban mernek nyitni a távmunka felé, ennek pedig a járvány utáni időkben is nagy haszna lehet.

3. Távmunkában is közeli segítség

A home office minden eddiginél jobban előtérbe helyezte az IT szolgáltatók felkészültségét, felelősségét – sőt olyan készségeket is, amik eddig nem feltétlenül szerepeltek a prioritások között. Mivel a munkatársakkal csak telefonon vagy online felületeken lehetett tartani a kapcsolatot, kulcsfontosságúvá vált a kommunikációs és edukációs jártasság. Az alapos felkészítésre, a folyamatos felügyeletre már csak azért is nagy szükség volt, mert az utóbbi egy évben minden eddiginél fontosabb lett az adat- és a rendszerbiztonság.

A legbagatellebbnek tűnő óvintézkedésre is figyelmet kellett áldozni – arra például, hogy a kényszerűségből munkába állított családi számítógépen különböző felhasználók legyenek, véletlenül se férhessenek hozzá a gyerekek az anyuka vagy apuka munkáihoz. Ennél komolyabb feladatot adott az, hogy az irodán kívüli magánhálózat is kellően védett legyen. Ezzel összefüggésben a munkavállalók extra felkészítése is új kihívást jelentett: a járvány idején felpörgő online vásárlásaik, adataik megadása során még óvatosabbá kellett válniuk. Egy óvatlan lépéssel ugyanis már nem csak saját adataikat szolgáltathatták ki, hanem munkahelyük információit is.

4. Felélénkült kiberbűnözés

A fentieken túl a kiberbűnözők is meglátták a lehetőséget abban, hogy sok céges számítógép kikerült a jól védett vállalati belső hálózatokból a tűzfalak mögül és egyszerű otthoni hálózatokon üzemel, ahol sokkal védtelenebb. Az otthoni környezetben ráadásul kevésbé vagyunk gyanakvók és hajlamosabbak vagyunk esetleg rákattintani egy-egy kétes linkre az e-mailben – amit talán nem is tudjuk, kitől kaptunk –, mivel nem ül mellettünk kolléga, vagy nincs a közelben a rendszergazda, akitől megkérdezhetnénk, hogy mi is ez. Felszaporodtak az adathalász kampányok, tömeges rohamra indultak a zsarolóvírusok is, melyek még a felügyelt céges környezetben is sok fejfájást okoztak az informatikusoknak.

5. Vírusharc: baráti tűzben az eszközök

A járvány talán egyik legkülönösebb informatikai mellékhatása volt a „túlfertőtlenítés.” Az elmúlt egy évben mindenki megtanulta, hogy a járvány terjedése ellen az egyik leghatásosabb fegyver a fertőtlenítés. Tapasztalataink szerint ebből az anyagból olykor az eszközökre is jutott – sokszor túl sok is. Laptop-ba boruló fertőtlenítő, túlságosan lefújt és megdörgölt képernyő, billentyűzet, szerverszobai zavart okozó „ipari légtisztítás” – mindegyikre látott vagy hallott példát az IT Részleg az utóbbi hónapokban. Épp ezért a fertőtlenítés előtt érdemes alaposan tájékozódni azokról az eljárásokról, amelyek védenek a vírus ellen, de az informatikai eszközökben sem okoznak potenciális károsodást, meghibásodást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS