A hazai cégek többsége az informatikai fejlesztéseken is spórolna az energiaszámlára

2022. 10. 07., 20:13

A hazai cégek 66 százaléka tervezi visszafogni informatikai fejlesztéseit az energiaárak jelentős növekedése miatt – derül ki az IVSZ és a Makronóm Intézet közös kutatásából.

A szövetség szerint azért is aggasztó ez az eredmény, mert a gazdaság versenyképességének megtartása, növelése érdekében épp a technológiai modernizációval elérhető hatékonyságnövelés irányába kellene lépéseket tenni. 

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért a Makronóm Intézettel együttműködve készít piaci körképet a magyarországi informatikai szektorról abból a célból, hogy a kutatási eredmények révén a hazai IT vállalatok szemszögéből felvázolja a szektor helyzetét és jövőképét, beazonosítva a piacot érintő kritikus pontokat. A több hónapon keresztül zajló kérdőíves és 120 mélyinterjút is tartalmazó kutatás 2022 júliusában vette kezdetét.

A fejlesztéseket is visszafogják az elszálló energiaárak 

Bár összességében az informatikai szektor kevésbé energiaintenzív, kevésbé húzza vissza az energiaárak emelkedése, mint más ágazatokat, az IVSZ szerint a vállalatok körében már tapasztalható recessziós félelmek, stagnáló árbevételek és a komoly bérinfláció ezen a piacon is lassíthatják a növekedést, amelyet más ágazatokból átgyűrűző hatások erősítenek. 

A fentieket támasztják alá a kutatás előzetes eredményei is: a válaszadó informatikai cégek összesen 36,6 százaléka említette, hogy biztosan (12,3 százalék) vagy valószínűleg (24,6 százalék) vissza kell fognia tervezett fejlesztéseit az emelkedő energiaárak miatt. Ennél érdekesebb, hogy a társaságok 66,2 százaléka szerint saját ügyfelei biztosan (24 százalék) vagy valószínűleg (42,2 százalék) visszafogják előre tervezett informatikai fejlesztéseiket. 

„Azt tapasztaljuk, hogy a külső kockázat hatására kettéválik a vállalatok fejlesztési elkötelezettsége: egyes cégek hosszútávú céljaikhoz társítják a fejlesztéseket, ők most leginkább kivárásra játszanak a jelenlegi bizonytalan helyzetben és válogatás nélkül minden fejlesztést leállítottak. Más társaságok (elsősorban termelővállalatok) kifejezetten rövidtávú megtérülés, például költségcsökkentés érdekében keresik a digitalizációs megoldásokat. Energetikai korszerűsítéseikkel e társaságok jellemzően már végeztek, vagy lekéstek ezekről, viszont a belső folyamatok digitalizálása, automatizálása gyors és jelentős megtérülést hozhat számukra. Határozottan kiállunk amellett, hogy a korszerű technológiákba való befektetés minden ágazat számára kulcskérdés, ezen nem lehet spórolni” – kommentálta a kutatási eredményeket Deliága Ákos, az IVSZ általános elnökségi tagja. 

Fokozhatják az informatikusok hiányát a leállított fejlesztések, nőhet hazánk digitális lemaradása 

Egy másik veszélyes forgatókönyv bekövetkeztének reális veszélyeire is felhívja a figyelmet az IVSZ a kutatás kapcsán. A magyar kormány szeptember végén a Magyar Közlönyben tette közzé, hogy „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása miatt” 2022. október 31-ig a felügyelete alá tartozó szerveknél a kifizetéseket néhány kivételtől eltekintve miniszteri engedélyhez köti. Az egy hónapos fizetési csúszás még kezelhető helyzetet teremt, ugyanakkor az állami kifizetési stop esetleges elhúzódása az árbevételek stagnálását hozhatja, a recessziós kilátások hatásait tovább erősítheti, pedig pont a korszerű technológiákba kell invesztálni ezekben az időkben.

Az IVSZ szerint a Magyarország digitalizációja szempontjából kulcsfontosságú fejlesztéseket semmiképp sem szabad leállítani, vagy elodázni a válság hatására, mert csak a folyamatos technológiai fejlődés biztosíthatja a kiutat egy esetleges recesszióból. Emellett a fejlesztések leállítása, a képzett digitális munkaerő elbocsátása felgyorsíthatja a szürkeállomány elvándorlását is. Ez valós veszély, hiszen az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány által készített életpálya-kutatásának eredményei szerint négyből három hazai informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadóknak fog dolgozni, és szinte minden szakember az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést.  

„Továbbgyűrűző hatásai révén a hazai informatikai fejlesztési projektek lassulása vagy akár teljes leállítása olyan nagy arányban terelheti még a legnagyobb hazai informatikai társaságoknál dolgozó informatikus szakembereket külföldi piacokra dolgozó munkáltatók felé, amely több évvel vetheti vissza a hazai digitalizációs célokat, így akár behozhatatlan lemaradáshoz vezethet Magyarország versenyképessége kapcsán is” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A szövetség már a pandémiát megelőzően végzett felméréseiben is 26 ezer fős IT-szakemberhiányt prognosztizált Magyarországon, a fentiek függvényében pedig a helyzet tovább súlyosbodhat.

„Biztosak vagyunk abban ugyanakkor, hogy hamarosan a hazai vállalatok számára is elérhetőek lesznek azok az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszközből származó források, amelyek hatalmas esélyt jelenthetnek a digitális felzárkózásban is. Ehhez azonban szükség lesz arra, hogy az uniós 20 százalékos ajánlásnál is nagyobb részét a korszerű technológiákra és a digitális munkaerő képzésére fordítsa Magyarország” – tette hozzá a főtitkár. 

Az IVSZ „Összefogás a digitális Magyarországért” kiáltványában több javaslatot is megfogalmazott annak kapcsán, milyen eszközökkel lehetne behozni a DESI (Digitális gazdaság és társadalom index) által is jelzett lemaradást a kkv-k digitalizációja terén, illetve milyen módszerekkel lehetne enyhíteni a digitális szakemberhiányt. Az ebben való előrelépés elengedhetetlen a digitális gazdaság építése és így versenyképességünk fejlesztése érdekében. (IVSZ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS