Sem a drón, sem a 3D nyomtatás nem számít ma már újdonságnak. Azonban most először kezdték el Magyarországon az építőipari tervezés, kivitelezés és ellenőrzés területén is bevetni ezeket, ami rövid időn belül a szektor átrendeződéséhez vezethet.
Napjainkban az építőipar egyik legnagyobb csodájának a BIM (Building Information Modeling) tervezés számít; aki az élvonalba akar tartozni, nem kerülheti el az alkalmazását. A BIM az épületek tervezési és építési folyamatainak átfogó digitális modellek segítségével történő szimulálását és optimalizálását jelenti. Használata alapos felkészülést és mély szaktudást igényel. Jelentős előnyöket kínál a hagyományos tervezési módszerekkel szemben, mivel általa bármikor részletes információkhoz juthatunk az épület bármely alkotóelemét illetően.
„Az ily módon lemodellezett épületek segítségével hatékonyabb lett a tervezés és jelentősen olcsóbb a kivitelezés. A modellek megépítése 2D-s tervek, illetve 3D-s pontfelhők (LiDAR lézerszkenner) alapján történik. Az épület 3 dimenzióban való felépítésével kiszűrhetők a tervezési hibák és a szakágak közötti eltérések. Olyan hibákat lehet kiszűrni, melyek csak a kivitelezés során kerülnének napvilágra, többletköltséget jelentve a beruházóknak és a kivitelezőknek egyaránt. Az elkészített 3D-s modell a kivitelezés befejezése után sem veszti el fontosságát, hiszen az épület üzemeltetéséhez, átalakításához vagy akár bontásához is segítséget nyújt” – tudtuk meg Dézsi Tamás BIM szakértőtől, a Debreceni Egyetem docensétől, a Marcell-Ház Kft. tulajdonosától, aki a régió legnagyobb létszámú csapatával 2008 óta foglalkozik BIM szolgáltatással, és aki a Debreceni Egyetem Műszaki Karán angol és magyar nyelven is oktatja kollégáival a módszer alkalmazását.
A drónokat ma már az élet számos területén használják: találkozhatunk velük a mezőgazdaságban, a hadiiparban, a csomagkézbesítés területén, a filmgyártásban és más művészeti ágakban is. A következő időszakban az építőipar területén is jelentős térhódításuk várható, főként a tervezés és az ellenőrzés folyamatai során.
„Tervezőirodánkban Magyarországon elsőként kezdtük el alkalmazni a drónra szerelt LiDAR lézerszkennert, aminek segítségével nagy pontossággal meg tudunk mérni minden olyan tényezőt, amit eddig lehetetlen volt. Magas épületek, templomtornyok, műemlék építmények váltak kívülről is pontosan felmérhetővé, ezáltal a tervezett változtatásokat, felújításokat gyorsabban és könnyebben lehet megtervezni, és a hibázási lehetőséget szinte nullára lehet csökkenteni” – mondta Dézsi Tamás.
A szakember szerint a drónok nemcsak a tervezésben, de az ellenőrzésben is kiemelt szerepet tölthetnek be, hiszen segítségükkel a legapróbb magas- és mélyépítési kivitelezési hibák is tetten érhetők. Emellett környezetvédelmi szerepük is jelentős lehet a fennálló problémák feltérképezése és a megoldás lehetséges módjainak megtalálása során.
A 3D nyomtatók felhasználási lehetőségeinek csak a fantázia szab határt, vagy talán még az sem. Számos szegmensben fedezték már fel a hasznosságukat, de az építőipar mind ez idáig nem használta őket. Mostantól azonban lehetővé válik, hogy az építményeket, akár magánépületről, akár középületről, akár műemlékről van szó, könnyen és olcsón fel lehet újítani a 3D-s nyomtatás segítségével.
„Bármit, ami az épületen elavult, akár szobrokat, frízeket vagy más elemeket is el tudunk készíteni 3D nyomtatókkal élethűen, az eredetivel megegyező formában. Az így készült elemek pehelysúlya megkönnyíti a felhelyezést, gyártásuk századannyiba kerül, mint ha az eredeti anyagukból készülnének. A nyomtatáshoz szükséges alapanyag a kukorica- vagy burgonyakeményítő, amihez igény szerint különböző őrleményeket: követ, fát, gránitot, téglát lehet 60-70 százalékos adalékként társítani” – ismertette a Marcell-Ház Kft. tulajdonosa.
Az új technológiák olyan lehetőségeket nyitnak meg, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak, és nagy segítséget nyújtanak a kivitelezés költségeinek csökkentésére is, ami az emelkedő alapanyagárak idején fontosabb, mint valaha. Környezetvédelmi szerepük is rendkívül fontos, hiszen nagyon sok műemléki épület homlokzati szigetelése azért nem megoldható, mert a díszek reprodukálása nem lehetséges, vagy aránytalanul magas a felújítás díjához képest.
„Az építészetben is szoros a verseny, ezért nem elég jó szakembernek lenni, vagy jó érzékkel kezelni a térformálást, újabb és újabb innovációkkal kell meglepni a piacot, ha az élvonalban akarunk maradni. Nagy szakmai alázattal és izgalommal várjuk, milyen csodálatos műemlék épületeket menthetünk meg, tervezhetünk át a jövő generációinak, az új módszereknek köszönhetően” – mondta Dézsi Tamás.
(Fotó: Marcell-Ház Kft.)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”